up arrow

A krónikák első könyve

1.

1 Ádám, Sét, Enós, 2 Kénán, Mahalalél, Jered, 3 Énók, Metúselah, Lámek, 4 Nóé, Sém, Hám és Jáfet. 5 Jáfet fiai voltak: Gómer, Mágóg, Mádaj, Jáván, Túbal, Mesek és Tírász. 6 Gómer fiai voltak: Askenaz, Rífat és Tógarmá. 7 Jáván fiai voltak: Elísá, Tarsísá, Kittím és Ródáním. 8 Hám fiai voltak: Kús, Micraim, Pút és Kánaán. 9 Kús fiai voltak: Szebá, Havílá, Szabtá, Ramá és Szabteká. Ramá fiai voltak: Sebá és Dedán. 10 Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön. 11 Micraim nemzette a lúdiakat, anámiakat, lehábiakat és naftúhiakat, 12 a patrósziakat és a kaszlúhiakat. Innen származtak a filiszteusok és a kaftóriak. 13 Kánaán nemzette elsőszülöttjét, Szidónt, azután Hétet, 14 meg a jebúsziakat, emóriakat, girgásiakat, 15 a hivvieket, arkiakat és színieket, 16 az arvádiakat, cemáriakat és hamátiakat. 17 Sém fiai voltak: Élám, Assúr, Arpaksad, Lúd, Arám, Úc, Húl, Geter és Mesek. 18 Arpaksad nemzette Selahot, és Selah nemzette Hébert. 19 Hébernek két fia született. Az egyiknek Peleg volt a neve, mert az ő idejében váltak szét a föld népei. Testvérének Joktán volt a neve. 20 Joktán nemzette Almódádot, Selefet, Hacarmávetot és Jerahot, 21 Hadórámot, Úzált és Diklát, 22 Ébált, Abimáélt és Sebát, 23 Ófírt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai voltak. 24 Sém, Arpaksad, Selah, 25 Héber, Peleg, Reú, 26 Szerúg, Náhór, Táré, 27 Abrám, azaz Ábrahám. 28 Ábrahám fiai Izsák és Izmael voltak. 29 Ezek a leszármazottaik: Izmael elsőszülöttje Nebájót, azután Kédár, Abdeél és Mibszám, 30 Mismá, Dúmá, Masszá, Hadad és Témá, 31 Jetúr, Náfis és Kédmá. Ezek voltak Izmael fiai. - 32 Ketúrának, Ábrahám másodrangú feleségének a fiai ezek voltak: ő szülte Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot. Joksán fiai voltak Sebá és Dedán. 33 Midján fiai voltak: Éfá, Éfer, Hanók, Abídá és Eldáá. Ezek mind Ketúrá fiai voltak. 34 Ábrahám nemzette Izsákot. Izsák fiai Ézsau és Izráel voltak. 35 Ézsau fiai voltak: Elifáz, Reúél, Jeús, Jalám és Kórah. 36 Elifáz fiai voltak: Témán, Ómár, Cefí, Gatám, Kenaz, Timná és Amálék. 37 Reúél fiai voltak: Nahat, Zerah, Sammá és Mizzá. 38 Széír fiai voltak: Lótán és Sóbál, Cibón, Aná, Dísón, Écer és Dísán. 39 Lótán fiai voltak: Hóri és Hómám, Lótán nővére volt Timná. 40 Sóbál fiai voltak: Alján, Mánahat, Ébál, Sefí és Ónám. Cibón fiai voltak: Ajjá és Aná. 41 Aná fia volt Dísón, Dísón fiai voltak: Hamrán, Esbán, Jitrán és Kerán. 42 Écer fiai voltak: Bilhán, Zaaván és Jaakán. Dísón fia volt Úc és Arán is. 43 Ezek a királyok uralkodtak Edómban, mielőtt Izráel fiainak királyuk lett volna: Bela, Beór fia, városának a neve Dinhábá volt. 44 Bela halála után a bocrai Jóbáb, Zerah fia lett a király. 45 Jóbáb halála után a Témán földjéről való Húsám lett a király. 46 Húsám halála után Hadad, Bedad fia lett a király, aki megverte a midjániakat Móáb mezején. Városának a neve Avít volt. 47 Hadad halála után a maszrékai Szamlá lett a király. 48 Szamlá halála után a rehóbót-hannáhári Saul lett a király. 49 Saul halála után Baal-Hánán, Akbór fia lett a király. 50 Baal-Hánán halála után Hadad lett a király. Városának a neve Páí volt, feleségének a neve pedig Mehétabél, aki Mézáháb leányának, Matrédnak a leánya volt. 51 Hadad halála után ezek lettek Edóm nemzetségfői: Timmá nemzetségfő, Aljá nemzetségfő, Jetét nemzetségfő, 52 Oholíbámá nemzetségfő, Élá nemzetségfő, Pínón nemzetségfő, 53 Kenaz nemzetségfő, Témán nemzetségfő, Mibcár nemzetségfő, 54 Magdíél nemzetségfő és Írám nemzetségfő. Ezek voltak Edóm nemzetségfői.

2.

1 Ezek voltak Izráel fiai: Rúben, Simeon, Lévi és Júda, Issakár és Zebulon, 2 Dán, József és Benjámin, Naftáli, Gád és Ásér. 3 Júda fiai voltak Ér, Ónán és Sélá. Ez a három született neki a kánaáni Batsúától. De Ért, Júda elsőszülött fiát gonosznak látta az ÚR, és ezért megölte. 4 A menye, Támár szülte neki Pérecet és Zerahot. Júdának összesen öt fia volt. 5 Pérec fiai Hecrón és Hámul voltak. 6 Zerah fiai voltak: Zimri, Étán, Hémán, Kalkól és Dára, összesen öten. 7 Karmi fia Ákán volt, aki szerencsétlenséget hozott Izráelre, mivel lopott a kiirtandó dolgokból. 8 Étán fia Azarjá volt. 9 Hecrónnak ezek a fiai születtek: Jerahmeél, Rám és Kelúbaj. 10 Rám Ammínádábot nemzette, Ammínádáb nemzette Nahsónt, Júda fiainak a főemberét. 11 Nahsón nemzette Szalmát, Szalmá pedig nemzette Boázt. 12 Boáz nemzette Óbédot, Óbéd nemzette Isait, 13 Isai nemzette elsőszülöttjeként Eliábot, másodikként Abinádábot, harmadikként Simát, 14 negyedikként Netanélt, ötödikként Raddajt, 15 hatodikként Ócemet, hetedikként Dávidot, 16 és nővéreiket, Cerúját és Abigailt. Cerújának három fia volt: Absaj, Jóáb és Aszáél. 17 Abigail szülte Amászát, Amászának az apja pedig az izmaeli Jeter volt. 18 Kálébnak, Hecrón fiának a feleségétől Azúbától és Jerióttól ezek a fiai születtek: Jéser, Sóbáb és Ardón. 19 Azúbá halála után Káléb elvette Efrátot, aki Húrt szülte neki. 20 Húr nemzette Úrit, Úri nemzette Becalélt. 21 Azután bement Hecrón hatvanéves korában Mákírnak, Gileád apjának a leányához, feleségül vette, és ő szülte neki Szegúbot. 22 Szegúb nemzette Jáírt, akinek huszonhárom városa volt Gileád földjén. 23 De Gesúr és Arám elvette Jáír sátorfalvait, Kenátot és falvait, hatvan várost. Ezek mind Gileád apjának, Mákírnak a fiaié voltak. 24 Hecrón halála után Káléb Efratába ment. Hecrón felesége volt Abijjá is. ő szülte neki Ashúrt, Tekóa atyját. 25 Jerahmeélnek, Hecrón elsőszülöttjének a fiai voltak: Rám volt az elsőszülött, továbbá Búná, Óren, Ócem, és Ahijjá. 26 Jerahmeélnek egy másik felesége is volt, név szerint Atárá. ő volt Ónám anyja. 27 Rámnak, Jerahmeél elsőszülöttjének a fiai voltak: Maac, Jámin és Éker. 28 Ónám fiai voltak Sammaj és Jádá. Sammaj fiai voltak Nádáb és Abisúr. 29 Abisúr feleségének a neve Abihail volt. ő szülte neki Ahbánt és Mólídot. 30 Nádáb fiai voltak Szeled és Appaim. Szeled gyermektelenül halt meg. 31 Appaim fia Jisi, Jisi fia Sésán, Sésán fia pedig Ahlaj volt. 32 Jádának, Sammaj testvérének a fiai voltak Jeter és Jónátán. Jeter gyermektelenül halt meg. 33 Jónátán fiai voltak Pelet és Zázá. Ezek Jerahmeél fiai voltak. 34 Sésánnak nem voltak fiai, csak leányai. De volt Sésánnak egy Jarhá nevű egyiptomi szolgája. 35 Sésán ennek a szolgának, Jarhának adta feleségül a leányát, aki Attajt szülte neki. 36 Attaj nemzette Nátánt, és Nátán nemzette Zábádot. 37 Zábád nemzette Eflált, és Eflál nemzette Óbédot. 38 Óbéd nemzette Jéhút, és Jéhú nemzette Azarját. 39 Azarjá nemzette Helecet, és Helec nemzette Elászát. 40 Elászá nemzette Sziszmajt, és Sziszmaj nemzette Sallúmot. 41 Sallúm nemzette Jekamját, és Jekamjá nemzette Elisámát. 42 Kálébnak, Jerahmeél testvérének a fiai voltak: Mésá volt az elsőszülöttje, aki Zífnek volt az atyja; továbbá Marésának, Hebrón atyjának a fiai. 43 Hebrón fiai voltak: Kórah, Tappúah, Rekem és Sema. 44 Sema nemzette Rahamot, Jorkoám apját. Rekem nemzette Sammajt. 45 Sammaj fia Máón volt. Máón volt Bétcúr atyja. 46 Éfá, Káléb másodrangú felesége szülte Háránt, Mócát és Gázézt, és Hárán nemzette Gázézt. 47 Johdaj fiai voltak: Regem, Jótám és Gésán, Pelet, Éfá és Sáaf. 48 Káléb másodrangú felesége, Maaká szülte Sebert és Tirhanát. 49 ő szülte még Sáafot, Madmanná atyját, Sevát, Makbéna atyját és Gibeá atyját. Káléb leánya Akszá volt. 50 Ezek voltak Káléb fiai: Ben-Húr, Efrátá elsőszülöttje, Sóbál, Kirjat-Jeárim atyja, 51 Szalmá, Betlehem atyja, Háréf, Bét-Gádér atyja. 52 Sóbálnak, Kirjat-Jeárim atyjának a fiai voltak: a hací-hamme nuhóti Háróe, 53 továbbá Kirjat-Jeárim nemzetségei, a jitriek, a pútiak, a sumátiak és a misráiak. Ezektől származtak a coráiak és az estáuliak. 54 Szalmá fiai voltak: Betlehem és a netófáiak, Atrót, Bét-Jóáb, a hací-hammánahtiak és a córiak. 55 A Jabécban lakó írástudók nemzetségei voltak a tirátiak, a simátiak és a szúkátiak. Ezek voltak a kéniek, akik Hammattól, Bét-Rékáb apjától származtak.

3.

1 Ezek voltak Dávid fiai, akik Hebrónban születtek: Amnón volt az elsőszülött, a jezréeli Ahinóamtól; Dániel a második, a karmeli Abigailtól; 2 Absolon a harmadik, Maaká fia, aki Talmajnak, Gesúr királyának a leánya volt; Adónijjá a negyedik, Haggít fia; 3 Sefatjá az ötödik, Abitáltól; Jitreám a hatodik, Eglá nevű feleségétől. 4 Hatan születtek Hebrónban, ahol hét esztendeig és hat hónapig uralkodott. Jeruzsálemben pedig harminchárom esztendeig uralkodott. 5 Jeruzsálemben ez a négy született Batsúától, Ammiél leányától: Simá, Sóbáb, Nátán és Salamon. 6 Rajtuk kívül ez a kilenc: Jibhár, Elisámá és Elifelet, 7 Nógah, Nefeg és Jáfia, 8 továbbá Elisámá, Eljádá és Elifelet. 9 Ezek mind Dávid fiai voltak, másodrangú feleségeinek a fiain és a nővérükön, Támáron kívül. 10 Salamon fia volt Roboám, ennek a fia Abijjá, ennek a fia Ászá, ennek a fia Jósáfát; 11 ennek a fia Jórám, ennek a fia Ahazjá, ennek a fia Jóás, 12 ennek a fia Amacjá, ennek a fia Azarjá, ennek a fia Jótám; 13 ennek a fia Áház, ennek a fia Ezékiás, ennek a fia Manassé, 14 ennek a fia Ámón, ennek a fia Jósiás. 15 Jósiás fiai ezek voltak: Jóhanán volt az elsőszülött, Jójákim a második, Cidkijjá a harmadik, Sallúm a negyedik. 16 Jójákim fia volt Jekonjá és Cidkijjá. 17 Jekonjá fia volt Asszír, ennek a fia Sealtiél, 18 és Malkirám, Pedájá, Senaccar, Jekamjá, Hósámá és Nedabjá. 19 Pedájá fia volt Zerubbábel és Simei. Zerubbábel fiai voltak Mesullám és Hananjá, és a nővérük volt Selómít. 20 Rajtuk kívül ez az öt: Hasubá, Óhel, Berekjá, Haszadjá és Júsab-Heszed. 21 Hananjá fia volt Pelatjá és Jesajá, az ő fia volt Refájá, Arnán, Óbadjá és Sekanjá is. 22 Sekanjá utódai hatan voltak: Semajá és Semajá fiai: Hattús, Jigál, Báríah, Nearjá és Sáfát. 23 Nearjának három fia volt: Eljóénaj, Ezékiás és Azrikám. 24 Eljóénajnak hét fia volt: Hódavjáhú, Eljásíb, Pelájá, Akkúb, Jóhánán, Delájá és Anáni.

4.

1 Júda fiai voltak Pérec, Hecrón, Karmi, Húr és Sóbál. 2 Sóbál fia, Reájá nemzette Jahatot, Jahat nemzette Ahúmajt és Lahadot. Ezek a córiak nemzetségei. 3 Ezeknek volt Étám az apja: Jizreel, Jismá és Jidbás. Nővérük neve Haclelpóni volt. 4 Penuél Gedór apja, Ezer pedig Húsá apja volt. Ezek Húrnak, Efráta elsőszülöttjének, Betlehem apjának a fiai. 5 Ashúrnak, Tekóa atyjának két felesége volt: Helá és Naará. 6 Naará szülte Ahuzzámot, Héfert, Témenit és az ahastáriakat. Ezek voltak Naará fiai. 7 Helá fiai voltak: Ceret, Jecóhar és Etnán. 8 Kóc nemzette Ánúbot, Haccóbébát és Aharhélnak, Hárúm fiának a nemzetségeit. 9 Jabéc tekintélyesebb volt testvéreinél. Anyja nevezte el Jabécnak, mert ezt mondta: Bizony fájdalommal szültem őt! 10 Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért. 11 Kelúb, Súhá testvére nemzette Mehírt. ő Estón apja. 12 Estón nemzette Bét-Ráfát, Pászéahot és Tehinnát, Ír-Náhás atyját. Ezek a rékaiak. 13 Kenaz fiai Otniél és Szerájá voltak. Otniél fia Hatat volt. 14 Meónótaj nemzette Ofrát, Szerájá nemzette Jóábot, a Gé-Harásim-beliek atyját, akik mesteremberek voltak. 15 Kálébnak, Jefunne fiának a fiai voltak: Írú, Élá és Naam. Élá fia volt Kenaz. 16 Jehallelél fiai voltak: Zíf, Zífá, Tirjá és Aszarél. 17 Ezrá fiai voltak: Jeter, Mered, Éfer és Jálón. Ennek a felesége lett terhes Mirjámmal, majd Sammajjal és Jisbáhhal, Estemóa atyjával. 18 Ennek a felesége, Jehudijjá szülte Jeredet, Gedór atyját, Hebert, Szókó atyját és Jekútiélt, Zánóah atyját. Mindezek Bitjának, a fáraó leányának az utódai, akit még Mered vett feleségül. 19 Hódijjá feleségének, Naham nővérének a fiai voltak: a geremi Keílá atyja és a maakái Estemóa. 20 Simon fiai voltak: Amnón, Rinná, Benhánán és Tilón. Jisi fia volt Zóhét és Benzóhét. 21 Júda fiának, Sélának a fiai voltak: Ér, Léká atyja, Laddá, Marésá atyja és a takácsok házának a nemzetségei Bét-Asbéában; 22 azután Jókim, meg a kózébáiak, Jóás és Száráf, akik Móábból házasodtak, de visszatértek Lehembe. Régi dolgok ezek! 23 Ezek voltak a fazekasok, Netáim és Gedérá lakói, akik a király mellett, az ő szolgálatában laktak ott. 24 Simeon fiai voltak: Nemuél, Jámin, Járib, Zerah és Saul. 25 Ennek a fia Sallum, ennek a fia Mibszám, ennek a fia Mismá volt. 26 Mismá utódai: az ő fia volt Hammuél, ennek a fia Zakkúr, ennek a fia Simei. 27 Simeinek tizenhat fia és hat leánya volt, de testvéreinek nem sok fia volt, és egész nemzetségük nem volt olyan népes, mint Júda fiaié. 28 Ezek Beérsebában, Móládában és Hacar-Súálban laktak, 29 továbbá Bilhában, Ecemben és Tóládban, 30 Betuélban, Hormában és Ciklágban, 31 Bét-Markábótban, Hacar-Szúszimban, Bét-Biriben és Saaraimban. Ezek voltak a városaik mindaddig, amíg Dávid uralkodni nem kezdett. 32 Településeik voltak: Étám és Ain, Rimmón, Tóken és Ásán; ez az öt város, 33 és mindazok a települések, amelyek ezek körül a városok körül voltak Baalig. Ezek voltak a lakóhelyeik, és volt nekik származási jegyzékük is. 34 Mesóbáb, Jamlék és Jósá, Amacjá fia, 35 Jóél és Jéhú, Jósibjá fia, aki Szerájá fia, aki Aszíél fia volt, 36 Eljóénaj, Jaakóbá, Jesóhájá, Aszájá, Adíél, Jeszímiél, Benájá 37 és Zízá, Sifi fia, aki Allón fia, aki Jedájá fia, aki Simrí fia, aki Semájá fia volt: 38 ezek a név szerint említettek nemzetségfők voltak, akiknek a családjai igen elszaporodtak. 39 Ezért elmentek Gedór felé, a völgy keleti részéig, hogy ott keressenek nyájaiknak legelőt. 40 Találtak is kövér és jó legelőt. Az a föld pedig tágas, nyugalmas és csendes volt. Azelőtt hámiak laktak ott, 41 de Ezékiásnak, Júda királyának az idejében eljöttek ezek a név szerint följegyzettek, szétverték azoknak a sátrait, és kiirtották a meúniakat, akiket ott találtak. Így van ez ma is. A helyükre telepedtek, mert ott találtak nyájaiknak legelőt. 42 És közülük, Simeon fiai közül ötszáz ember elment a Széír-hegységbe, Jisí fiainak, Pelatjának. Nearjának, Refájának és Uzzíélnek a vezetésével. 43 Levágták Amálék menekültjeinek a maradékát, és ott laknak a mai napig is.

5.

1 Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai. ő volt az elsőszülött, de mivel bemocskolta apja ágyát, elsőszülöttségi joga Izráel fiának, Józsefnek a fiaira szállt. Mégsem írták be elsőszülöttségét a származási jegyzékbe, 2 mert Júda hatalmasabb volt testvéreinél, és fejedelem is származott belőle, bár az elsőszülöttségi jog Józsefé volt. 3 Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai voltak: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmí. 4 Jóél utódai: az ő fia volt Semajá, ennek a fia Góg, ennek a fia Simei, 5 ennek a fia Míká, ennek a fia Reájá, ennek a fia Baal, 6 ennek a fia Beérá, akit fogságba vitt Tiglat-Pileszer asszír király. ő volt a rúbeniek fejedelme. 7 Ezek voltak a testvérei nemzetségük szerint, akiket származásuk szerint jegyzékbe vettek: Jeiél nemzetségfő és Zekarjáhú, 8 meg Bela, Ázáz fia, aki Sema fia, aki Jóél fia volt. Lakóhelye Aróérban volt egészen Nebóig és Baal-Meónig, 9 napkelet felé pedig az Eufrátesz folyamig terjedő puszta széléig terjeszkedett, mert elszaporodott a jószáguk Gileád földjén. 10 Saul idejében háborút indítottak a hagriak ellen, akik a hatalmuk alá kerültek, és azután azoknak a sátraiban laktak Gileád egész napkeleti vidékén. 11 Gád fiai velük szemben laktak Básán földjén Szalkáig. 12 Jóél volt a nemzetségfő, Sáfám a helyettese; Janaj és Sáfát is Básánban lakott. 13 Testvéreik családonként ezek voltak: Míkáél, Mesullám, Seba, Jóraj, Jakán, Zía és Héber, összesen heten. 14 Ezek Abihail fiai, aki Húri fia, aki Járóah fia, aki Gileád fia, aki Míkáél fia, aki Jesísa fia, aki Jahdó fia, aki Búz fia volt. 15 Ahi, Gúni fiának, Abdiélnek a fia volt a család nemzetségfője. 16 Gileádban, Básánban és az ott levő falvakban laktak, továbbá Sárón minden legelőjén, ameddig azok terjedtek. 17 Mindezeket felvették a származási jegyzékbe Jótámnak, Júda királyának és Jeroboámnak, Izráel királyának az idejében. 18 Rúben fiai és a gádiak közül, meg a Manassé törzs egyik feléből való vitézek karddal és pajzzsal fölszerelt emberek, és íjászok, képzett harcosok, negyvennégyezer-hétszázhatvan hadköteles, 19 háborút indítottak a hagriak ellen, Jetúr, Náfis és Nódáb ellen. 20 Segítséget kaptak velük szemben, és hatalmukba kerültek a hagriak és mindazok, akik velük tartottak, mert az Istenhez kiáltottak segítségért harc közben, ő pedig meghallgatta kérésüket, mert bíztak benne. 21 Jószágukat is elhajtották: ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer élő embert. 22 Sokan estek el halálra sebzetten, mert az Istentől volt ez a harc. Az ő helyükön laktak a fogságig. 23 Manassé törzsének egyik fele azon a földön telepedett le, amely Básántól Baal-Hermónig, Szenírig és a Hermón-hegységig terjed. Ezek igen megsokasodtak. 24 Családjaik nemzetségfői ezek voltak: Éfer, Jisi, Eliél, Azriél, Jirmejá, Hódavjá és Jahdiél, vitéz férfiak, híres emberek, családjaik nemzetségfői. 25 De hűtlenekké váltak őseik Istenéhez, mert az ország népeinek az isteneivel paráználkodtak, amely népeket Isten kipusztított előlük. 26 Ezért arra indította Izráel Istene Púl asszír királynak és Tiglat-Pileszer asszír királynak a lelkét, hogy fogságba vigye a rúbenieket, a gádiakat és Manassé törzse felét. Elvitte őket Halahba és a Hábór mellé, Hárába és Gózán folyója mellé. Ott vannak ma is. 27 Lévi fiai Gérsón, Kehát és Merári voltak. 28 Kehát fiai voltak: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzziél. 29 Amrám gyermekei: Áron, Mózes és Mirjám; Áron fiai pedig Nádáb, Abihú, Eleázár és Ítámár voltak. 30 Eleázár nemzette Fineást, Fineás nemzette Abisúát, 31 Abisúa nemzette Bukkit, Bukki nemzette Uzzit, 32 Uzzi nemzette Zerahját, Zerahjá nemzette Merájótot, 33 Merájót nemzette Amarját, Amarjá nemzette Ahitúbot, 34 Ahitúb nemzette Cádókot, Cádók nemzette Ahimaacot, 35 Ahimaac nemzette Azarját, Azarjá nemzette Jóhánánt, 36 Jóhánán nemzette Azarját; ő már abban a templomban végezte a papi szolgálatot, amelyet Salamon épített Jeruzsálemben. 37 Azarjá nemzette Amarját, Amarjá nemzette Ahitúbot, 38 Ahitúb nemzette Cádókot, Cádók nemzette Sallumot, 39 Sallum nemzette Hilkijját, Hilkijjá nemzette Azarját, 40 Azarjá nemzette Szeráját, Szerájá nemzette Jehócádákot. 41 Amikor az ÚR Júdát és Jeruzsálemet fogságba vitette Nebukadneccar által, Jehócádák is velük ment.

6.

1 Lévi fiai Gérsón, Kehát és Merári voltak. 2 Név szerint ezek voltak Gérsón fiai: Libni és Simei. 3 Kehát fiai voltak: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzziél. 4 Merári fiai Mahli és Musi voltak. Ezek Lévi nemzetségei családjaik szerint. 5 Gérson fia Libni, ennek a fia Jahat, ennek a fia Zimmá, 6 ennek a fia Jóáh, ennek a fia Iddó, ennek a fia Zerah és ennek a fia Jeotraj. 7 Kehát utódai voltak: az ő fia Amminádáb, ennek a fia Kórah, ennek a fia Asszír, 8 ennek a fia Elkáná, ennek a fia Ebjászáf, ennek a fia pedig Asszír. 9 Ennek a fia Tahat, ennek a fia Úriél, ennek a fia Uzzijjá és ennek a fia Saul. 10 Elkáná fiai Amászaj és Ahimót voltak. 11 Ennek a fia Elkáná, ennek a fia Cófaj, ennek a fia Nahat, 12 ennek a fia Eliáb, ennek a fia Jeróhám, ennek a fia Elkáná. 13 Sámuel fiai: Jóél volt az elsőszülött, Abijjá a második. 14 Merári utódai voltak: Mahli, ennek a fia Libni, ennek a fia Simei, ennek a fia Uzzá, 15 ennek a fia Simá, ennek a fia Haggijjá, és ennek a fia Aszájá. 16 Ezeket állította be Dávid az ÚR házába az éneklés vezetésére, miután a ládát ott elhelyezte, 17 hogy végezzék az éneklés szolgálatát a kijelentés sátrának a hajléka előtt, amíg Salamon föl nem építette az ÚR házát Jeruzsálemben; szolgálatban álltak rendtartásuk szerint. 18 Ezek álltak szolgálatban fiaikkal együtt: a kehátiak fiai közül Hémán, az énekes, aki Jóél fia, aki Sámuel fia, 19 aki Elkáná fia, aki Jeróhám fia, aki Eliél fia, aki Tóah fia, 20 aki Cúf fia, aki Elkáná fia, aki Mahat fia, aki Amászaj fia, 21 aki Elkáná fia, aki Jóél fia, aki Azarjá fia, aki Cefanjá fia, 22 aki Tahat fia, aki Asszír fia, aki Ebjászáf fia, aki Kórah fia, 23 aki Jichár fia, aki Kehát fia, aki Lévi fia, aki pedig Izráel fia volt. 24 Testvére, Ászáf állt a jobbján. Ászáf Berekjáhú fia volt, aki Simá fia, 25 aki Míkáél fia, aki Baaszéjá fia, aki Malkijjá fia, 26 aki Etni fia, aki Zerah fia, aki Adájá fia, 27 aki Étán fia, aki Zimmá fia, aki Simei fia, 28 aki Jahat fia, aki Gérsón fia, aki Lévi fia volt. 29 Testvéreik, Merári fiai, bal felől voltak: Étán, Kísi fia, aki Abdi fia, aki Mallúk fia, 30 aki Hasabjá fia, aki Amacjá fia, aki Hilkijjá fia, 31 aki Amci fia, aki Báni fia, aki Semer fia, 32 aki Mahli fia, aki Músi fia, aki Merári fia, aki Lévi fia volt. 33 Testvéreik, a léviták voltak az Isten háza hajlékánál mindenféle szolgálatra rendelve. 34 Áron és fiai viszont az áldozatokat mutatták be az égőáldozati oltáron és az illatáldozati oltáron, továbbá ők végezték a szentek szentjének minden teendőjét, és engesztelést szereztek Izráelnek, egészen úgy, ahogyan Mózes, az Isten szolgája megparancsolta. 35 Áron utódai ezek voltak: Eleázár volt a fia, ennek a fia Fineás, ennek a fia Abisúa, 36 ennek a fia Bukki, ennek a fia Uzzi, ennek a fia Zerahjá, 37 ennek a fia Merájót, ennek a fia Amarjá, ennek a fia Ahitúb, 38 ennek a fia Cádók, és ennek a fia Ahimaac volt. 39 Ezek voltak a lakóhelyeik, a területükön levő sátortáborok: Áron fiai közül a kehátiak nemzetségének, mivel a sorsolás révén nekik jutott, 40 odaadták a Júda földjén Hebrónt a körülötte levő legelőkkel együtt. 41 De a város mezejét és falvait Kálébnak, Jefunne fiának adták. 42 Áron fiainak adták a menedékvárosokat, Hebrónt, Libnát és legelőit, Jattírt és Estemóát és legelőit, 43 Hílézt és legelőit, Debírt és legelőit, 44 Ásánt és legelőit, Bétsemest és legelőit. 45 Benjámin törzséből pedig Gebát és legelőit, Álemetet és legelőit, Anátótot és legelőit. Nemzetségeiknek összesen tizenhárom városuk volt. 46 Kehát többi fiának, akik a törzs nemzetségéből még hátra voltak, tíz város jutott sorsolás útján Manassé törzsének a feléből. 47 Gérsón fiainak nemzetségeik szerint tizenhárom város jutott Issakár törzséből, Ásér törzséből, Naftáli törzséből és Manassé törzséből Básánban. 48 Merári fiainak nemzetségeik szerint tizenkét város jutott sorsolás útján Rúben törzséből, Gád törzséből és Zebulon törzséből. 49 Így adtak Izráel fiai a lévitáknak városokat és legelőket. 50 Sorsolással adták oda Júda fiai törzséből, Simeon fiai törzséből, és Benjámin fiai törzséből ezeket a név szerint megnevezett városokat. 51 A Kehát fiai nemzetségeiből valóknak, akiknek a határában levő városok Efraim törzséből valók voltak, 52 azoknak adták át a menedékvárosokat, Sikemet és legelőit az Efraim-hegyvidékén, Gézert és legelőit, 53 Jokmeámot és legelőit, Bét-Hórónt és legelőit, 54 Ajjálónt és legelőit, Gat-Rimmónt és legelőit; 55 Manassé törzsének a feléből Ánért és legelőit, meg Bileámot és legelőit. Ezeket adták Kehát többi fia nemzetségének. 56 Gérsón fiainak adták Manassé fél törzsének a nemzetségeiből Básánban Gólánt és legelőit, Astárótot és legelőit; 57 Issakár törzséből Kedest és legelőit, Dobratot és legelőit, 58 Rámótot és legelőit, meg Ánémot és legelőit; 59 Ásér törzséből Másált és legelőit, Abdónt és legelőit, 60 Húkókot és legelőit, Rehóbot és legelőit; 61 Naftáli törzséből Galileában Kedest és legelőit, Hammónt és legelőit, Kirjátaimot és legelőit. 62 Merári többi fiának Zebulon törzséből Rimmónót és legelőit, Tábórt és legelőit; 63 a Jordánon túl, Jerikóval szemben, a Jordántól keletre eső részen Rúben törzséből a pusztában Becert és legelőit, Jahcát és legelőit, 64 Kedémótot és legelőit, Méfaatot és legelőit; 65 Gád törzséből Gileádban Rámótot és legelőit, Mahanaimot és legelőit, 66 Hesbónt és legelőit, Jazért és legelőit.

7.

1 Issakárnak négy fia volt: Tólá, Púá, Jásúb és Simrón. 2 Tólá fiai voltak Uzzi, Refájá, Jeriél, Jahmaj, Jibszám és Sámuel. Tólá családfői nemzetségük kiváló vitézei voltak. Számuk Dávid idejében huszonkétezer-hatszáz volt. 3 Uzzi fia volt Jizrahjá. Jizrahjá fiai voltak: Míkáél, Óbadjá, Jóél és Jissijjá. Mind az öten főemberek voltak. 4 Hozzájuk tartoztak a családi származásuk szerint hadi szolgálatra rendelt csapatok: harminchatezer ember, mert sok feleségük és sok fiuk volt. 5 Testvéreik, Issakár egész nemzetsége, kiváló vitézek voltak, összesen nyolcvanhétezren, akiket beírtak a származási jegyzékbe. 6 Benjámin fiai hárman voltak: Bela, Beker és Jedíaél. 7 Bela fiai voltak: Ecbón, Uzzi, Uzziél, Jerimót és Íri, ez az öt családfő és kiváló vitéz. A származási jegyzékbe huszonkétezer-harmincnégyen voltak beírva. 8 Beker fiai voltak: Zemírá, Jóás, Eliezer, Eljóénaj, Omri, Jerémót, Abijjá, Anátót és Álemet. Mindezek Beker fiai voltak. 9 A származási jegyzékbe húszezer-kétszáz tőlük származó családfő és kiváló vitéz volt beírva. 10 Jedíaél fia Bilhán volt. Bilhán fiai voltak: Jeús, Benjámin, Éhúd, Kenaaná, Zétán, Tarsis és Ahisahar. 11 Mindezek Jediaél fiai voltak, családfők és kiváló vitézek; a hadi szolgálatra alkalmas emberek tizenhétezer-kétszázan voltak. 12 Suppim és Huppim Ír fiai voltak. Husim Ahér fia volt. 13 Naftáli fiai voltak: Jahaciél, Gúni, Jécer és Sallúm, Bilhá unokái. 14 Manassé fia volt Aszriél, akit arám másodrangú felesége szült. ő szülte Mákírt, Gileád atyját is. 15 Mákír pedig feleségül vette Huppim és Suppim Maaká nevű húgát. Egy másik fiának Celofhád volt a neve. Celofhádnak csak leányai lettek. 16 Maaká, Mákír felesége fiút szült, akit Peresnek nevezett el, öccsét pedig Seresnek. Ennek a fiai Úlám és Rekem voltak. 17 Úlám fia Bedán volt. Ezek Gileádnak, Mákír fiának, Manassé unokájának a fiai. 18 Nővére, Móleket szülte Ishódot, Abiezert és Mahlát. 19 Semídá fiai Ahján, Sekem, Likhi és Aniám voltak. 20 Efraim fia volt Sútelah, ennek a fia Bered, ennek a fia Tahat, ennek a fia Eládá, ennek a fia Tahat, 21 ennek a fia Zábád, ennek a fiai: Sútelah, Ézer és Elád. Ezeket megölték a gátiak, az ország bennszülöttjei, mert lementek, hogy elvegyék a jószágukat. 22 Apjuk, Efraim sokáig gyászolt, ezért elmentek hozzá a testvérei, hogy megvigasztalják. 23 Azután bement a feleségéhez, az pedig teherbe esett, és fiút szült, akit Beríának neveztek el, mert ez akkor történt, amikor szerencsétlenség érte a házát. 24 Leánya pedig Seerá volt, aki Alsó- és Felső-Bét-Hórónt és Uzén-Seerát építette. 25 Fia Refah volt, ennek a fia Resef, ennek a fia Telah, ennek a fia Tahan, 26 ennek a fia Ladán, ennek a fia Ammihúd, ennek a fia Elisámá, 27 ennek a fia Nún, ennek a fia pedig Józsué volt. 28 Az ő birtokuk és lakóhelyük volt Bétel és falvai, keletre Naarán, nyugatra Gézer és falvai, Sikem és falvai, egészen Ajjáig és falvaiig. 29 Manassé fiainak a birtokában voltak Bétseán és falvai, Taanak és falvai, Megiddó és falvai, Dór és falvai. Ezekben laktak Izráel fiának, Józsefnek az utódai. 30 Ásér fiai voltak: Jimná, Jisvá, Jisvi, Beríá és ezeknek a húga, Szerah. 31 Beríá fiai voltak Heber és Malkiél, aki Birzávit apja volt. 32 Heber nemzette Jaflétot, Sómért, Hótámot, és ezeknek a húgát, Súát. 33 Jaflét fiai voltak: Pászak, Bimhál és Asvát. Ezek Jaflét fiai. 34 Sómér fiai voltak: Ahi, Rohgá, Jehubbá és Arám. 35 Testvérének, Hélemnek a fiai voltak: Cófah, Jimná, Séles és Ámal. 36 Cófah fiai voltak: Szúah, Harnefer, Súál, Béri és Jimrá, 37 meg Becer, Hód, Sammá, Silsá, Jitrán és Beérá. 38 Jeter fiai voltak: Jefunne, Piszpá és Ará. 39 Ullá fiai voltak: Árah, Hanniél és Ricjá. 40 Mindezek Ásér utódai, családfők, válogatott kiváló vitézek, a főemberek vezetői voltak. Amikor származási jegyzékbe vették őket a hadi szolgálatra, szám szerint huszonhatezren voltak.

8.

1 Benjámin nemzette elsőszülöttjeként Belát, másodikként Asbélt, harmadikként Ahrahot, 2 negyedikként Nóhát, ötödikként pedig Ráfát. 3 Bela fiai voltak Addár, Gérá és Abihúd, 4 Abisúa, Naamán és Ahóah, 5 Gérá, Sefúfán és Húrám. 6 Ezek voltak Éhúd fiai, Geba lakóinak a családfői, de áttelepítették őket Mánáhatba: 7 Naamán, Ahijjá és Gérá. ő telepítette át őket, és ő nemzette Uzzát meg Ahihúdot. 8 Saharaim Móáb mezején nemzett fiakat, miután elbocsátotta feleségeit, Húsimot és Baarát; 9 Hódessel, a feleségével nemzette Jóbábot, Cibját, Mésát és Malkámot. 10 Jeúcot, Szokját és Mirmát. Ezek a fiai családfők voltak. 11 Húsimmal nemzette Abitúbot és Elpaalt. 12 Elpaal fiai Éber, Misám és Semed voltak. ő építette Ónót, Lódot és falvait. 13 Beríá és Sema, Ajjálón lakóinak a családfői kergették el Gát lakosait. 14 Ahjó, Sásák és Jerémót, 15 Zebadjá, Arád és Eder, 16 Míkáél, Jispá és Jóhá voltak Beríá fiai. 17 Zebadjá, Mesullám, Hizki és Heber, 18 Jismeraj, Jizlíá és Jóbáb voltak Elpaal fiai. 19 Jákim, Zikri és Zabdi, 20 Eliénaj, Cilletaj és Eliél, 21 Adájá, Berájá és Simrát voltak Simei fiai. 22 Jispán, Éber és Eliél, 23 Abdón, Zikri és Hánán, 24 Hananjá, Élám és Antótijjá, 25 Jifdejá és Penúél voltak Sásák fiai. 26 Samseraj, Seharjá és Ataljá, 27 Jaaresjá, Élijjá és Zikri voltak Jeróhám fiai. 28 Ezek a családfők, akik származásuk szerint főemberek voltak, Jeruzsálemben laktak. 29 Gibeónban lakott Jeiél, Gibeón atyja. Feleségének Maaká volt a neve. 30 Elsőszülött fia Abdón volt, azután Cúr, Kís, Baal és Nádáb, 31 Gedór, Ahjó és Zeker. 32 Miklót nemzette Simát. Testvéreik mellett ezek is Jeruzsálemben laktak, rokonságukkal együtt. 33 Nér nemzette Kíst, Kís nemzette Sault, Saul nemzette Jónátánt, Malkisúát Abinádábot és Esbaalt. 34 Jónátán fia Meribbaal volt, és Meribbaal nemzette Míkát. 35 Míká fiai Pítón, Melek, Taréa és Áház voltak. 36 Áház nemzette Jehóaddát, Jehóaddá nemzette Álemetet, Azmávetet és Zimrit, Zimri nemzette Mócát, 37 Mócá nemzette Binát. Ennek a fia volt Refájá, ennek a fia Elászá, és ennek a fia Ácél. 38 Ácélnak hat fia volt, név szerint ezek: Azrikám, Bókerú, Jismáél, Searjá, Óbadjá és Hánán. Mindezek Ácél fiai voltak. 39 Testvérének, Éseknek a fiai voltak: Úlám volt az elsőszülött, Jeús a második és Elifelet a harmadik. 40 Úlám fiai kiváló vitézek és íjászok voltak. Gyermekeik és unokáik százötvenre szaporodtak. Mindezek Benjámin fiai voltak.

9.

1 Egész Izráelt származási jegyzékbe vették, és beírták őket Izráel királyainak a könyvébe. A júdaiakat fogságba vitték Babilóniába hűtlenségük miatt. 2 Az első lakosok, akik visszakerültek birtokukra és városaikba, izráeliek, papok, léviták és templomszolgák voltak. 3 Jeruzsálemben Júda és Benjámin fiai, valamint Efraim és Manassé fiai közül valók laktak: 4 Útaj, Ammihúd fia, aki Omri fia, aki Imri fia, aki Báni fia, Perecnek, Júda fiának az utódai közül. 5 A silóiak közül Aszájá, az elsőszülött, és a fiai. 6 Zerah fiai közül Jeúél és rokonsága, hatszázkilencvenen. 7 Benjámin fiai közül való volt Szallú, Messullám fia, aki Hódavjá fia, aki Hasszenuá fia volt. 8 Továbbá Jibnejá, Jeróhám fia, Élá, Uzzi fia, aki Mikri fia volt, és Mesullám, Sefatjá fia, aki Reuél fia, aki Jibnijjá fia volt. 9 Rokonaik származásuk szerint kilencszázötvenhatan voltak. Mindezek a férfiak családfők voltak, ki-ki a maga családjában. 10 A papok közé tartozott Jedajá, Jehójárib és Jákin; 11 Azarjá, Hilkijjá fia, aki Mesullám fia, aki Cádók fia, aki Merájót fia, aki Ahitúbnak az Isten háza felügyelőjének a fia volt. 12 Továbbá Adájá, Jeróhám fia, aki Pashúr fia, aki Malkijjá fia volt, és Maszaj, Adiél fia, aki Jahzérá fia, aki Mesullám fia, aki Mesillémit fia, aki Immér fia volt. 13 Rokonságuk, a családfők ezerhétszázhatvanan voltak, kiváló emberek Isten háza szolgálatának a munkájában. 14 A léviták közé tartozott Semajá, Hassúb fia, aki Azrikám fia, aki Hasabjá fia volt, Merári fiai közül. 15 Bakbakar, Heres és Gálál, továbbá Mattanjá, Míká fia, aki Zikri fia, aki Ászáf fia volt. 16 Azután Óbadjá, Semajá fia, aki Gálál fia, aki Jedútún fia volt; meg Berekjá, Ászá fia, aki Elkáná fia volt, és a netófáiak falvaiban lakott. 17 Kapuőrök voltak: Sallúm, Akkúb, Talmón és Ahimán. Testvérük, Sallúm volt a fejük. 18 Helyük most is ott van a napkeletre néző királyi kapunál. ők voltak a kapuőrök Lévi fiainak a táboraiban. 19 Sallúm pedig, Kóré fia, aki Ebjászáf fia, aki Kórah fia volt, testvéreivel együtt, akik a kórahiak családjából származtak, a szolgálat munkájában a sátor küszöbének az őrei voltak, mert már őseik is az ÚR tábora bejáratának az őrei voltak. 20 Fejedelmük egykor Fineás, Eleázár fia volt - az ÚR legyen vele! 21 Zekarjá, Meselemjá fia a kijelentés sátra bejáratának a kapuőre volt. 22 A küszöbök választott kapuőrei összesen kétszáztizenketten voltak. őket falvaikban vették származási jegyzékbe, megbízatásukat már Dávid, sőt Sámuel, a látnok alapozta meg. 23 ők és fiaik őrizték az ÚR házának, illetve a sátornak a kapuit. 24 A négy égtáj irányában voltak őrök: keletre, nyugatra, északra és délre. 25 A falvakban lakó atyjukfiainak időről időre hét napra be kellett vonulniuk hozzájuk. 26 Mert az állandó megbízatás a négy főkapuőré volt, akik léviták voltak. ők voltak az Isten háza kamráinak és kincseinek a felügyelői. 27 Az Isten háza körül töltötték az éjszakát, mivel rájuk volt bízva az őrködés, és ők nyitották ki minden reggel az ajtókat. 28 A közülük valókra voltak bízva az istentiszteleti fölszerelések. Ezeket megszámolva kellett bevinniük és megszámolva kellett kihozniuk. 29 A közülük valók tartották számon a fölszerelést, a szentély egész fölszerelését: a finomlisztet, a bort, az olajat, a tömjént és a fűszereket is. 30 De a papságból valók keverték a fűszerekből a kenetet. 31 A léviták közül való Mattitjának, a kórahi Sallúm elsőszülöttjének a megbízatása volt a sütés munkájára felügyelni. 32 A kehátiak közül való testvéreikre volt bízva a kenyér sorba rakása, hogy azt szombatról szombatra kirakják. 33 Az énekesek, a kamrákban tartózkodó léviták családfői, fel voltak mentve minden egyéb alól, mert éjjel-nappal ez a feladat volt rájuk bízva. 34 A léviták családfői voltak ezek, származásuk szerint főemberek, és Jeruzsálemben laktak. 35 Gibeónban lakott Jeiél, Gibeón atyja, feleségének Maaká volt a neve. 36 Elsőszülött fia Abdón volt, azután Cúr, Kís, Baal, Nér és Nádáb, 37 Gedór, Ahjó, Zekarjá és Miklót. 38 Miklót nemzette Simámot. Testvéreik mellett ezek is Jeruzsálemben laktak, rokonságukkal együtt. 39 Nér nemzette Kíst, Kís nemzette Sault, Saul nemzette Jónátánt, Malkisúát, Abinádábot és Esbaalt. 40 Jónátán fia Meribbaal volt, és Meribbaal nemzette Míkát. 41 Míká fiai Pítón, Melek, Taréa és Áház voltak. 42 Áház nemzette Jarát, Jará nemzette Álemetet, Azmávetet és Zimrit, Zimri nemzette Mócát, 43 Mócá nemzette Binát, ennek a fia volt Refájá, ennek a fia Elászá, ennek a fia Ácél. 44 Ácélnak hat fia volt, név szerint ezek: Azrikám, Bókerú, Jismáél, Searjá, Óbadjá és Hánán. Ezek voltak Ácél fiai.

10.

1 A filiszteusok háborút viseltek Izráel ellen, és az izráeliek megfutamodtak a filiszteusok előtt. Hullottak a sebesültek a Gilbóa-hegyen. 2 A filiszteusok Saulnak és fiainak a nyomába szegődtek, és megölték a filiszteusok Jónátánt, Abinádábot és Malkisúát, Saul fiait. 3 Nagyon heves volt a küzdelem Saul körül, amikor rátaláltak az íjászok. Meg is sebesítették az íjászok, 4 ezért ezt mondta Saul a fegyverhordozójának: Húzd ki a kardod, és szúrj át vele, hogy ha ideérnek ezek a körülmetéletlenek, ne űzzenek gúnyt belőlem. De a fegyverhordozó nem akarta, mert nagyon félt. Ekkor fogta Saul a kardját, és beledőlt. 5 Amikor látta a fegyverhordozó, hogy meghalt Saul, ő is a kardjába dőlt, és meghalt. 6 Így halt meg Saul és három fia, és vele együtt egész háza népe is meghalt. 7 Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat és elmenekültek. A filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban. 8 Másnap eljöttek a filiszteusok, hogy kifosszák az elesetteket. Megtalálták Sault és a fiait, amint ott feküdtek a Gilbóa-hegyen. 9 Kifosztották őt, magukkal vitték a fejét és a fegyvereit, és körülvitették a filiszteusok országában, hogy megvigyék az örömhírt bálványaiknak és a népnek. 10 Fegyverzetét isteneik házában helyezték el, koponyáját pedig Dágón templomában akasztották fel. 11 Amikor azonban meghallották a jábés-gileádiak, hogy mit tettek Saullal a filiszteusok, 12 elindultak a harcosaik, levették Saulnak és fiainak holttestét, és elvitték Jábésba. Ott temették el csontjaikat Jábésban egy tölgyfa alatt, és böjtöltek hét napig. 13 Így halt meg Saul a hűtlensége miatt, mert hűtlen lett az ÚRhoz, és nem fogadta meg az ÚR szavát. Sőt szellemet idéztetett, és azt kérdezte meg, 14 nem az URat kérdezte meg. Ezért ölette meg őt, a királyságot pedig Dávidra, Isai fiára ruházta.

11.

1 Ezután egész Izráel összegyűlt Dávidhoz Hebrónba, és ezt mondták: Nézd, mi a te csontod és húsod vagyunk! 2 Azelőtt is, amikor még Saul volt a király, te vezetted harcba és te hoztad vissza Izráelt, és ezt mondta neked Istened, az ÚR: Te leszel népemnek, Izráelnek a pásztora, te leszel népemnek, Izráelnek a fejedelme. 3 Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az ÚR színe előtt. ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az ÚR. 4 Ezután Dávid egész Izráellel együtt elment Jeruzsálem, azaz Jebúsz alá, ahol a jebúsziak voltak az ország őslakói. 5 Jebúsz lakói ezt mondták Dávidnak: Nem jössz be ide! Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa. 6 Azt mondta Dávid: Aki elsőnek vág le egy jebúszit, az lesz a fővezér! Mivel elsőnek Jóáb, Cerújá fia jutott föl, ő lett a fővezér. 7 Azután letelepedett Dávid a sziklavárban, ezért nevezték el azt Dávid városának. 8 És Dávid kiépítette a várost körös-körül, Millót és környékét, Jóáb pedig a város többi részét állította helyre. 9 Dávid egyre jobban emelkedett, mert vele volt a Seregek URa. 10 Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei, akik támogatták őt királyságában, és egész Izráellel együtt királlyá tették, az ÚR igéje szerint, melyet Izráelről mondott. 11 Ezek voltak szám szerint Dávid hősei: Jásobám, Hakmóni fia, egy főtiszt, aki úgy forgatta a lándzsáját, hogy egy ízben háromszáz embert döfött le. 12 Utána következett Eleázár, az ahóhi Dódó fia, egyike a három vitéznek. 13 ő volt Dáviddal Efesz-Dammimban, ahova a filiszteusok harcra gyülekeztek. Volt ott egy árpával bevetett szántóföld. Amikor a hadinép megfutamodott a filiszteusok előtt, 14 ők kiálltak annak a darab földnek a közepére, védték azt, és megverték a filiszteusokat. Így adott az ÚR nagy szabadulást. 15 Egyszer a harminc vezér közül hárman elmentek Dávidhoz, a kősziklára, Adullám barlangjába, a filiszteusok serege pedig a Refáim-völgyben táborozott. 16 Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok előőrse pedig ugyanakkor Betlehemnél. 17 Dávid eltikkadt, és azt mondta: Ki hoz nekem ivóvizet a betlehemi kútból, amely a kapunál van? 18 Akkor ez a három ember áttört a filiszteusok táborán, és vizet merített a betlehemi kútból, amely a kapunál volt, elhozták és odavitték Dávidnak. De Dávid nem akarta meginni, hanem kiöntötte azt áldozatul az ÚRnak, 19 és ezt mondta: Isten mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Igyam meg ezeknek a férfiaknak a vérét, akik az életüket kockáztatták?! Mert az életüket tették kockára, amikor azt elhozták. Ezért nem akarta meginni. Ilyeneket vitt véghez ez a három vitéz 20 Abisaj, Jóáb testvére volt ennek a háromnak a vezetője. ő úgy forgatta a lándzsáját, hogy háromszáz embert döfött le. ő volt a leghíresebb a három közül. 21 A három közül a másik kettőnél tekintélyesebb volt, ezért lett a parancsnokuk, de a hárommal nem ért föl. 22 A Kabceélből való Benájá, Jójádá fia is kiváló ember volt, és nagy tetteket vitt véghez. ő vágta le Móáb két bajnokát. ő ment le egy verembe is, és megölt egy oroszlánt, amikor egyszer hó esett. 23 Ugyanő vágott le egy ötkönyöknyi magas egyiptomi embert is, bár az egyiptomi kezében akkora lándzsa volt, mint a szövőszék tartófája. ő meg csak bottal ment rá, de kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg. 24 Ilyeneket vitt véghez Benájá, Jójádá fia. ő is nevezetes volt, mint az a három vitéz. 25 Tekintélyes volt a harminc között, de a hárommal nem ért föl. Dávid a testőrök vezetőjévé tette. 26 Kiváló vitézek voltak Aszáél, Jóáb testvére, Elhánán, a betlehemi Dódó fia, 27 a haróri Sammót, a pelóni Helec, 28 a tekóai Írá, Ikkés fia, az anátóti Abiezer, 29 a húsái Szibbekaj, az ahóhi Ílaj, 30 a netófái Mahraj, a netófái Héled, Baaná fia, 31 a benjámini Gibeából való Ítaj, Ríbaj fia, a pirátóni Benájá, 32 a nahalé-gaasi Húraj, az arbai Abiél, 33 a baharúmi Azmávet, a saalbóni Eljahbá, 34 a gizóni Hásém fiai, a harári Jónátán, Ságé fia, Elifal, Úr fia, 35 a harári Ahiám, Szákár fia, Elifal, Úr fia, 36 a mekérai Héfer, a pelóni Ahijjá, 37 a karmeli Hecró, Naaraj, Ezbaj fia, 38 Jóél, Nátán testvére, Mibhár, Hagri fia, 39 az ammóni Celek, a béróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának a fegyverhordozója, 40 a jeteri Írá, a jeteri Gáréb, 41 a hettita Úriás, Zábád, Ahlaj fia, 42 Adiná, a rúbeni Sizá fia, a rúbeniek egyik főembere, és vele még harmincan; 43 Hánán, Maaká fia, és a mitni Jósáfát, 44 az asterái Uzzijjá, az aróéri Hótám fiai: Sámá és Jeiél, 45 Simri fia, Jediaél és testvére, a tíci Jóhá, 46 a mahavimi Eliél, Elnáam fiai: Jeribaj és Jósavjá, a móábi Jitmá, 47 Eliél, Óbéd és a mecóbájái Jaasziél.

12.

1 Ezek azok, akik Dávidhoz mentek Ciklagba akkor, amikor ki volt zárva Saulnak, Kís fiának a környezetéből. ők is a hősök közé tartoztak, akik segítették a harcban. 2 Íjjal voltak fölszerelve, jobb és bal kézzel egyaránt tudtak bánni parittyakövekkel és nyilakkal. Ezek Saul rokonságához tartoztak Benjáminból. 3 Vezérük Ahiezer volt és Jóás, a gibeai Semáá fiai, és Jeziél meg Pelet, Azmávet fiai, továbbá Beráká és az anátóti Jéhú, 4 a gibeóni Jismajá, a harminc hős egyike és e harminc vezetője. 5 Jirmejá, Jahaziél, Jóhánán és a gedérái Józábád. 6 Elúzaj, Jerimót, Bealjá, Semarjáhú és a hárífi Sefatjáhú, 7 Elkáná, Jissijjáhú, Azarél, Jóezer és Jásobám, a kórahiak, 8 és a gedóri Jeróhám fiai: Jóélá és Zebadjá. 9 Gádiak is csatlakoztak Dávidhoz, amikor a sziklavárban a pusztában volt. Kiváló vitézek, hadi szolgálatban álló emberek, pajzzsal és dárdával fölszerelve; arcuk olyan volt, mint az oroszláné, és olyan gyorsak voltak, mint a zergék a hegyen. 10 Ézer volt az első, Óbadjá a második, Eliáb a harmadik, 11 Mismanná a negyedik, Jirmejá az ötödik, 12 Attaj a hatodik, Eliél a hetedik, 13 Jóhánán a nyolcadik, Elzábád a kilencedik, 14 Jirmejáhú a tizedik, Makbannaj a tizenegyedik. 15 Ezek a gádiak csapatparancsnokok voltak. A legkisebb is fölért százzal, a legnagyobb meg ezerrel. 16 Ezek keltek át a Jordánon az első hónapban, amikor színültig volt a medre, és megszalasztották a völgy egész lakosságát keletre és nyugatra. 17 Benjáminiak és júdaiak is mentek Dávid sziklavárához. 18 Dávid azonban kivonult eléjük, és így kezdett beszélni hozzájuk: Ha békés szándékkal jöttetek hozzám, hogy segítségemre legyetek, szívesen leszek együtt veletek. De ha el akartok árulni ellenségeimnek, holott az én kezemhez nem tapad erőszak, látni fog és megbüntet atyáink Istene! 19 Ekkor Amászaj, a harmincak vezére, lélekkel eltelve így szólt: Tied vagyunk, Dávid, veled tartunk, Isai fia! Békesség, békesség neked! Békesség segítőidnek, mert megsegít téged Istened! Erre magához fogadta őket Dávid, és a csapatok vezéreivé tette őket. 20 Manassébeliek is pártoltak át Dávidhoz, amikor a filiszteusokkal együtt harcolni ment Saul ellen. De nem segítette őket, mert elküldték őt a filiszteusok városfejedelmei, miután tanácsot tartottak, és azt mondták: Visszapártol ez még urához, Saulhoz, és ez a fejünkbe fog kerülni! 21 Ciklag felé menetelt, amikor átpártoltak hozzá Manasséból Adnah, Józábád, Jediaél, Míkáél, Józábád, Elihú és Cilletaj, akik Manassé ezreinek a vezetői voltak. 22 Ezek segítették Dávidot a csapatok vezetésében, mert mindnyájan kiváló vitézek voltak, és parancsnokok lettek a hadseregben. 23 Napról napra mentek ilyenek Dávidhoz, hogy segítsék, míg olyan naggyá nem lett tábora, mint Isten tábora. 24 Ennyi volt azoknak a harcra fölfegyverzett embereknek a száma, akik Dávidhoz mentek Hebrónba, hogy ráruházzák Saul királyságát az ÚR parancsa szerint: 25 Júda fiai, akik pajzsot és dárdát viseltek, hatezer-nyolcszázan voltak, fölfegyverkezve a harcra. 26 Simeon fiai közül való volt hétezer-száz háborúban kiváló vitéz. 27 A Lévi fiai közül valók négyezer-hatszázan voltak, 28 továbbá Jehójádá, az ároniak fejedelme háromezer-hétszáz emberrel, 29 és az ifjú Cádók, kiváló vitéz, atyja házanépével, huszonkét vezető emberrel. 30 Benjámin fiai közül való volt Saulnak háromezer atyjafia, mert akkor még a többségük megmaradt Saul házának a szolgálatában. 31 Efraim fiai közül való volt húszezer-nyolcszáz kiváló vitéz, akik családjuk nevezetes emberei voltak. 32 Manassé fél törzséből való volt tizennyolcezer ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy menjenek el és tegyék királlyá Dávidot. 33 Issakár fiai közül ott voltak, akik felismerték az alkalmas időt, és tudták, mit kell tennie Izráelnek: kétszáz főember és parancsnokságuk alatt egész rokonságuk. 34 Zebulonból egy akarattal fölsereglett ötvenezer hadköteles, teljes fegyverzettel fölszerelt sorkatona. 35 Naftáliból jött ezer vezető ember, és velük együtt harminchétezren pajzzsal és lándzsával; 36 a dániak közül huszonnyolcezer-hatszáz sorkatona; 37 Ásérból negyvenezer hadköteles sorkatona, 38 a Jordánon túlról pedig, a rúbeniak és a gádiak közül és Manassé törzse másik feléből százhúszezer ember teljes hadifegyverzetben. 39 Mindezek a harcosok csatasorba rendezve, tiszta szívvel érkeztek Hebrónba, hogy egész Izráel királyává tegyék Dávidot, sőt Izráel többi része is egy szívvel kész volt királlyá tenni Dávidot. 40 És ott maradtak Dáviddal három napig, ettek-ittak, mert atyjukfiai gondoskodtak róluk. 41 Sőt még a környékbeliek is, el egészen Issakárig, Zebulonig és Naftáliig, bőven hoztak kenyeret szamarakon, tevéken, öszvéreken és marhákon, élelmet, lisztet, préselt fügét és aszú szőlőt, bort és olajat, marhát és juhot, mert öröm volt Izráelben.

13.

1 Dávid tanácsot tartott az ezredesekkel, századosokkal, valamennyi vezérével, 2 majd ezt mondta Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha jónak tartjátok, és ha Istenünknek, az ÚRnak úgy tetszik, küldjünk üzenetet Izráel egész területén lakó többi atyánkfiaihoz, meg a papokhoz és a lévitákhoz, a legelőkkel ellátott városaikba, hogy gyűljenek ide hozzánk, 3 és hozzuk el magunkhoz Istenünk ládáját, mert Saul idejében nem törődtünk vele. 4 Erre azt mondta az egész gyülekezet, hogy így kell tenni, mert helyesnek látszott ez az egész nép előtt. 5 Összegyűjtötte azért Dávid egész Izráelt, az egyiptomi Síhórtól egészen a Hamátba vezető útig, hogy hozzák el Isten ládáját Kirjat-Jeárimból. 6 Felvonult tehát Dávid egész Izráellel együtt Baalába, azaz a Júdában levő Kirjat-Jeárimba, hogy elhozzák onnan a kerúbokon ülő ÚRistennek a ládáját, akinek a nevét segítségül hívják. 7 Az Isten ládáját egy új szekéren vitték el Abinádáb házából, és Uzzá meg Ahjó irányították a szekeret. 8 Dávid pedig és egész Izráel szent táncot járt Isten színe előtt teljes erővel, énekelve, citerák, lantok, dobok, cintányérok és harsonák kíséretében. 9 Amikor Kídón szérűjéhez értek, Uzzá kinyújtotta a kezét, hogy megfogja a ládát, mert megbotlottak az ökrök, 10 ezért fellángolt az ÚR haragja Uzzá ellen, és lesújtott rá, mivel kinyújtotta kezét a láda felé, és meghalt az Isten színe előtt. 11 Dávid pedig megdöbbent attól, hogy az ÚR összetörte Uzzát. Ezért nevezik azt a helyet Perec-Uzzának mindmáig. 12 Akkor félni kezdett Dávid Istentől, és ezt gondolta: Hogy merjem magamhoz vinni az Isten ládáját? 13 Ezért Dávid nem magához vitette a ládát Dávid városába, hanem elvitette a gáti Óbéd-Edóm házába. 14 Három hónapig volt az Isten ládája Óbéd-Edóm családjánál az ő házában, és megáldotta az ÚR Óbéd-Edóm háza népét és mindenét.

14.

1 Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, meg cédrusfákat, kőműveseket és ácsmestereket, hogy palotát építsenek neki. 2 És megértette Dávid, hogy az ÚR megerősítette a királyságát Izráelben, és hogy fölemelte királyságát népének, Izráelnek a javára. 3 Dávid még több feleséget vett Jeruzsálemben, és nemzett még Dávid fiakat és leányokat. 4 Ez a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon, 5 Jibhár, Elisúa és Elpelet, 6 Nógah, Nefeg és Jáfía, 7 Elisámá, Beeljádá és Elifelet. 8 Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot egész Izráel királyává kenték, felvonultak a filiszteusok mindnyájan, hogy megkeressék Dávidot. Meghallotta ezt Dávid, és kivonult ellenük. 9 A filiszteusok megérkeztek, és ellepték a Refáim-völgyet. 10 Ekkor megkérdezte Dávid az Istent: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Az ÚR ezt felelte neki: Vonulj föl, kezedbe adom őket! 11 Fölvonultak tehát Baal-Perácimba, és megverte ott őket Dávid. Akkor ezt mondta Dávid: Áttört az Isten az én ellenségeimen az én kezem által, mint a víz szokott a gáton! Ezért nevezték el azt a helyet Baal-Perácimnak. 12 A filiszteusok otthagyták isteneiket, Dávid pedig azt parancsolta, hogy égessék el azokat. 13 Később ismét ellepték a filiszteusok a völgyet. 14 Dávid újra megkérdezte az Istent, és az Isten azt felelte neki: Ne vonulj közvetlenül utánuk, hanem kerüld meg őket, és a szederfák irányából támadj rájuk. 15 És ha majd lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor vonulj ki a harcra, mert előtted megy az Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát. 16 Dávid úgy tett, ahogyan az Isten megparancsolta neki, és vágták a filiszteusok seregét Gibeóntól Gézerig. 17 Dávidnak híre ment minden országban, és az ÚR rettegést keltett iránta valamennyi nép között.

15.

1 Dávid házakat épített magának városában, helyet jelölt ki az Isten ládájának, és sátort vont föléje. 2 Akkor mondta ezt Dávid: Nem szabad másnak hordoznia az Isten ládáját, csak a lévitáknak, mert őket választotta ki az ÚR, hogy hordozzák, és állandóan gondozzák az ÚR ládáját. 3 Összegyűjtötte azért Dávid Jeruzsálemben egész Izráelt, hogy az ÚR ládáját arra a helyre vitesse, amelyet kijelölt számára. 4 Összegyűjtötte Dávid Áron fiait és a lévitákat is: 5 Kehát fiainak a vezetőjét, Úriélt és százhúsz atyjafiát, 6 Merári fiainak a vezetőjét, Aszáját és kétszázhúsz atyjafiát, 7 Gérsón fiainak a vezetőjét, Jóélt és százharminc atyjafiát, 8 Elicáfán fiainak a vezetőjét, Semaját és kétszáz atyjafiát, 9 Hebrón fiainak a vezetőjét, Eliélt és nyolcvan atyjafiát, 10 Uzziél fiainak a vezetőjét, Amminádábot és száztizenkét atyjafiát. 11 Ezután hívatta Dávid Cádók és Ebjátár papokat, a léviták közül pedig Úriélt, Aszáját, Jóélt, Semaját, Eliélt és Amminádábot, 12 és ezt mondta nekik: Ti vagytok a léviták családfői, szenteljétek meg magatokat atyátokfiaival együtt, és vigyétek föl Izráel Istenének, az ÚRnak a ládáját arra a helyre, amelyet kijelöltem számára. 13 Mivel az előző alkalommal nem voltatok jelen, ránk tört Istenünk, az ÚR, mert nem megfelelő módon törekedtünk bánni vele. 14 Megszentelték azért magukat a papok és a léviták, hogy fölvigyék Izráel Istenének, az ÚRnak a ládáját. 15 És a léviták rudakkal a vállukra vették az Isten ládáját, ahogyan Mózes parancsolta az ÚR beszéde szerint. 16 Dávid megparancsolta a léviták vezetőinek, hogy állítsák föl atyjukfiait, az énekeseket hangszerekkel, lantokkal, citerákkal és cintányérokkal, és zendítsenek hangos öröménekre. 17 A léviták föl is állították Hémánt, Jóél fiát, és testvérei közül Ászáfot, Berekjáhú fiát, továbbá testvéreik, Merári fiai közül Étánt, Kúsájáhú fiát. 18 Velük együtt másodrangú beosztásban testvéreiket, Zekarjáhút, Bént, Jaaziélt, Semirámótot, Jehiélt, Unnit, Eliábot, Benájáhút, Maaszéjáhút, Mattitjáhút, Elifléhút, Miknéjáhút, Óbéd-Edómot és Jeíélt, mint őröket. 19 Az énekesek: Hémán, Ászáf és Étán a cintányérokat szólaltatták meg. 20 Zekarjá, Aziél, Semirámót, Jehiél, Unni, Eliáb, Maaszéjáhú és Benájáhú a magas hangú lantokat, 21 Mattitjáhú, Elifléhú, Miknéjáhú, Óbéd-Edóm, Jeíél és Azazjáhú a mélyebb hangú citerákat kezelték. 22 Kenanjáhú volt a léviták vezetője az éneklésben, ő irányította az éneklést, mivel értett hozzá. 23 Berekjá és Elkáná őrködtek a ládánál, 24 Sebanjáhú, Jósáfát, Netanél, Amászaj, Zekarjáhú, Benájáhú és Eliezer papok fújták a harsonákat Isten ládája előtt, Óbéd-Edóm és Jeíél pedig őrködtek a ládánál. 25 Dávid, Izráel vénei és az ezredparancsnokok elmentek, hogy elhozzák örvendezve az ÚR szövetségládáját Óbéd-Edóm házából. 26 Mivel Isten megsegítette a lévitákat, akik az ÚR szövetségládáját vitték, hét bikát és hét kost áldoztak. 27 Dávid lenvászon palástba volt burkolózva, a ládát vivő összes léviták, az énekesek meg Kenanjá, az éneklés vezetője pedig énekeltek. Dávidon gyolcs éfód volt. 28 Így vitte egész Izráel az ÚR szövetségládáját ujjongva, kürtszó, harsonák, cintányérok, lantok és citerák hangja mellett. 29 Amikor az ÚR szövetségládája Dávid városába ért, Míkal, Saul leánya kitekintett az ablakon és látta, hogy Dávid király ugrándozva járja a szent táncot, ezért szívből megvetette.

16.

1 Ezután bevitték az Isten ládáját, és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid vont föl. Majd égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattak be az Isten színe előtt. 2 Miután Dávid befejezte az égőáldozat és békeáldozat bemutatását, megáldotta a népet az ÚR nevében. 3 És kiosztott minden izráeli férfinak és nőnek fejenként egy darab kenyeret, préselt datolyát meg aszú szőlőt. 4 Rendelt az ÚR ládájához szolgálattevő lévitákat, hogy hirdessék, magasztalják és dicsérjék Izráel Istenét, az URat. 5 Ászáf volt a vezetőjük, a helyettese Zekarjá, továbbá Jeíél, Semirámót, Jehiél, Mattitjá, Eliáb, Benájáhú és Óbéd-Edóm. Jeíél a lanton és a citerán, Ászáf pedig a cintányéron játszott. 6 Benájáhú és Jahaziél papok voltak az állandó harsonások az ÚR szövetségládája előtt. 7 Azon a napon bízta meg először Dávid Ászáfot és atyjafiait, hogy magasztalják az URat. 8 Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt! 9 Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját! 10 Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az URat. 11 Folyamodjatok az ÚRhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen! 12 Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire, 13 ti, Izráel utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott. 14 ő, az ÚR, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései, 15 Örökké emlékezik szövetségére, ezer nemzedéken át adott szavára, 16 amit Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött. 17 Jákób elé tárta, elrendelte Izráelnek örök szövetségül: 18 Neked adom - mondta - Kánaán földjét kiosztott örökségül. 19 Akkor még alig néhányan voltatok, kevesen voltatok ott, mint jövevények. 20 Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez. 21 De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk: 22 Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok! 23 Énekelj az ÚRnak, te egész föld! Hirdessétek szabadítását nap mint nap! 24 Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodatetteit minden népnek! 25 Mert nagy az ÚR, méltó, hogy dicsérjék, félelmesebb minden istennél. 26 Hiszen a népek istenei csak bálványok, az ÚR pedig az ég alkotója. 27 Fenség és méltóság jár előtte, erő és öröm van lakóhelyén. 28 Népek törzsei! Magasztaljátok az URat! Magasztaljátok az ÚR dicsőségét és hatalmát! 29 Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, ajándékot hozva jöjjetek színe elé! Boruljatok le az ÚR előtt szent öltözetben! 30 Reszkess tőle, te egész föld! Szilárdan áll a világ, nem inog. 31 Örüljön az ég, örvendjen a föld, és mondják el a népeknek, hogy uralkodik az ÚR! 32 Zúgjon a tenger a benne levőkkel, vigadjon a mező és minden, ami rajta van. 33 Ujjongnak majd az erdő fái az ÚR előtt, amikor eljön, hogy ítélkezzék a földön. 34 Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! 35 Mondjátok: Segíts meg minket, szabadító Istenünk, ments meg, és gyűjts össze a népek közül, hogy hálát adhassunk szent nevednek, és dicsőítve magasztalhassunk téged! 36 Áldott az ÚR, Izráel Istene öröktől fogva mindörökre! És az egész nép így felelt: Ámen! Dicséret az ÚRnak! 37 Ott hagyta azért Dávid az ÚR szövetségládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy állandóan végezzék a szolgálatot a ládánál a mindennapi rend szerint, 38 továbbá Óbéd-Edómot és hatvannyolc atyjafiát. Óbéd-Edóm, Jedútún fia és Hószá voltak a kapuőrök. 39 Cádók főpapot és atyjafiait, a papokat az ÚR hajléka előtt hagyta a gibeóni áldozóhalmon, 40 hogy égőáldozatot mutassanak be állandóan az ÚRnak az égőáldozati oltáron: reggel meg este, egészen úgy, ahogyan meg van írva az ÚR törvényében, amelyet Izráelnek parancsolt. 41 Velük volt Hémán, Jedútún és a többi kiválasztott is, akiket név szerint jelöltek ki, hogy így adjanak hálát az ÚRnak: Örökké tart szeretete! 42 Hémánnál és Jedútúnnál voltak a harsonák, a cintányérok és az istenes énekeket kísérő hangszerek. Jedútún fiai a kapunál voltak. 43 Azután hazament az egész nép. Dávid is hazament, hogy megáldja házanépét.

17.

1 Amikor Dávid már a palotájában lakott, ezt mondta Dávid Nátán prófétának: Nézd, én cédrus-palotában lakom, az ÚR szövetségládája pedig sátorlapok alatt. 2 Nátán ezt mondta Dávidnak: Tedd meg mindazt, ami szándékodban van, mert veled van az Isten! 3 De még azon az éjszakán történt, hogy így szólt Isten igéje Nátánhoz: 4 Menj, mondd meg szolgámnak, Dávidnak, hogy ezt mondta az ÚR: Nem te építesz nekem házat, hogy abban lakjam, 5 hiszen attól fogva, hogy felhoztam Izráel fiait, nem laktam házban mindmáig, hanem sátorból sátorba, egyik hajlékból a másikba mentem. 6 Amíg együtt jártam egész Izráellel, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akinek azt parancsoltam, hogy pásztorolja népemet: Miért nem építettetek nekem cédrus-házat? 7 Most azért ezt mondd szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregek URa: Én hoztalak el a legelőről, a juhnyáj mellől, hogy fejedelme légy népemnek, Izráelnek. 8 Veled voltam mindenütt, amerre csak jártál, kiirtottam előtted minden ellenségedet. Olyan nevet szereztem neked, amilyen neve csak a legnagyobbaknak van a földön. 9 Helyet készítettem népemnek, Izráelnek is, és úgy ültettem el ott, hogy a maga helyén lakhat. Nem kell többé rettegnie, és nem nyomorgatják többé a gonoszok, mint kezdetben, 10 attól az időtől fogva, hogy bírákat rendeltem népemnek, Izráelnek, és megaláztam minden ellenségedet. Azt is kijelentettem neked, hogy házat fog neked építeni az ÚR. 11 Ha majd letelik az időd, és pihenni térsz őseidhez, fölemelem majd utódodat, az egyik fiadat, és szilárddá teszem az ő királyságát. 12 ő épít nekem házat, én pedig megerősítem a trónját örökre. 13 Atyja leszek neki, és ő a fiam lesz. Nem vonom meg tőle szeretetemet, ahogyan megvontam elődödtől, 14 hanem házam és királyságom szolgálatába állítom örökre, és trónja örökké szilárd lesz. 15 Nátán pontosan e beszéd és látomás szerint beszélt Dáviddal. 16 Akkor bement Dávid király az ÚR színe elé, leült és ezt mondta: Ki vagyok én, URam, Istenem, és mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig? 17 Sőt még ezt is kevesellted, Istenem, és a távoli jövőre nézve is tettél ígéretet szolgád házának, és az egyre följebb emelkedő ember alakját láttad bennem, URam, Istenem. 18 Kell-e még Dávidnak valamit is hozzátennie ahhoz, ahogyan te megtisztelted szolgádat? Hiszen te ismered szolgádat! 19 URam, a te szolgádért, és szíved szerint vitted véghez mindezt a hatalmas dolgot, hogy e hatalmas dolgokat megismertesd. 20 URam, nincs hozzád fogható, sőt nincs is rajtad kívül Isten, egészen úgy, ahogyan hallottuk fülünkkel. 21 Van-e még egy olyan nemzet a földön, mint a te néped, Izráel, amelyért elment az Isten, és kiváltotta, hogy az ő népe legyen, és nevet szerzett magának nagy és félelmes tettekkel, amikor nemzeteket űzött el népe elől, amelyet kiváltott Egyiptomból? 22 Így tetted népedet, Izráelt a magad népévé örökre, te pedig, URam, az Istenük lettél. 23 Most azért, URam, maradjon meg örökre az az ígéret, amelyet szolgádnak és háza népének megígértél, és tégy úgy, ahogyan ígérted. 24 Akkor megmarad és nagy lesz a te neved örökké, mert ezt mondják: A Seregek URa Izráel Istene, ő az Istene Izráelnek! Szolgádnak, Dávidnak a háza pedig szilárd lesz színed előtt. 25 Te, én Istenem, azt a kijelentést adtad szolgádnak, hogy megépíted házát. Ezért volt bátorsága szolgádnak, hogy így imádkozzék hozzád. 26 Valóban, URam, te vagy az Isten, és te ígérted szolgádnak ezt a jót. 27 Áldd meg azért kegyelmesen szolgád házát, hogy örökre színed előtt legyen. Mert ha te, URam megáldod, örökre áldott lesz!

18.

1 Ezután történt, hogy Dávid megverte a filiszteusokat, leigázta őket, és elvette a filiszteusoktól Gátot falvaival együtt. 2 Megverte Móábot is, és a móábiak Dávidnak adófizető szolgái lettek. 3 Megverte Dávid Hadadezert, Cóbá királyát is Hamátnál, aki az Eufrátesz-folyamig akarta kiterjeszteni hatalmát. 4 Elfogott közülük Dávid ezer harci kocsit, hétezer lovast és húszezer gyalogost, és megbénította Dávid a harci kocsik lovait, csak száz harci kocsit hagyott meg belőlük. 5 Amikor a damaszkuszi arámok eljöttek, hogy megsegítsék Hadadezert, Cóbá királyát, levágott Dávid huszonkétezer arám embert. 6 Majd helyőrséget helyezett Dávid az arám Damaszkuszba, és adófizető szolgáivá lettek Dávidnak az arámok. Így segítette meg az ÚR Dávidot mindenütt, ahová csak ment. 7 Elvette Dávid az aranypajzsokat is, amelyeket Hadadezer szolgái hordtak, és Jeruzsálembe vitette azokat. 8 Dávid igen sok rezet hozott el Tibhatból és Kúnból, Hadadezer városaiból. Abból készíttette Salamon a rézmedencét, az oszlopokat és a rézedényeket. 9 Amikor meghallotta Tói, Hamát királya, hogy megverte Dávid Hadadezernek, Cóbá királyának egész haderejét, 10 elküldte fiát, Hadórámot Dávid királyhoz mindenféle arany-, ezüst- és réztárggyal, hogy békességgel és áldással köszöntse azért, mert hadat viselt Hadadezerrel, és megverte őt. Hadadezer ugyanis Tóival is harcban állt. 11 Dávid király ezeket is az ÚRnak szentelte azzal az ezüsttel és arannyal együtt, amelyet más népektől, az edómiaktól, a móábiaktól, az ammóniaktól, a filiszteusoktól és az amálékiaktól hozott el. 12 Abisaj, Cerújá fia pedig megvert tizennyolcezer edómit a Sós-völgyben. 13 Dávid Edómba is helyőrséget helyezett el, és egész Edóm Dávid szolgája lett. Így segítette meg az ÚR Dávidot mindenütt, ahová csak ment. 14 Így uralkodott Dávid egész Izráelen, jogot és igazságot szolgáltatva egész népének. 15 A hadsereg parancsnoka Jóáb, Cerújá fia, a főtanácsos pedig Jehósáfát, Ahilúd fia volt. 16 Cádók, Ahitúb fia és Abímelek, Ebjátár fia voltak a papok, Savsá pedig a kancellár. 17 Benájá, Jehójádá fia a kerétiek és a pelétiek parancsnoka volt. Dávid fiai a legelsők voltak a király mellett.

19.

1 Történt azután, hogy meghalt Náhás, az ammóniak királya, és utána a fia lett a király. 2 Dávid így gondolkodott: Szeretettel bánok Hánúnnal, Náhás fiával, mert az ő apja is szeretettel bánt velem. Ezért Dávid követeket küldött, hogy megvigasztalják apja halála miatt. Amikor megérkeztek Dávid szolgái az ammóniak országába Hánúnhoz, hogy megvigasztalják, 3 ezt mondták az ammóniak vezérei Hánúnnak: Azt hiszed, apádat akarja megtisztelni Dávid, hogy vigasztalókat küldött hozzád? Inkább azért jöttek ide a szolgák, hogy kifürkésszék, kikémleljék és feldúlják az országot! 4 Elfogatta azért Hánún Dávid szolgáit, megnyíratta őket, ruhájuk felét fenekükig levágatta, és visszaküldte őket. 5 Ezek elmentek, de amikor jelentették Dávidnak, hogy mi történt az embereivel, eléjük küldött, és mivel igen csúffá tették azokat az embereket, ezt parancsolta nekik a király: Maradjatok Jerikóban, amíg meg nem nő a szakállatok, akkor térjetek vissza 6 Amikor látták az ammóniak, hogy meggyűlöltették magukat Dáviddal, elküldtek Hánún és Ammón fiai ezer talentum ezüstöt Aram-Naharaimba, Aram-Maakába és Cóbába, hogy harci kocsikat és lovakat fogadjanak zsoldjukba. 7 Zsoldjukba fogadtak harminckétezer harci kocsit és Maaká királyát is hadinépével együtt. Ezek megérkeztek, és tábort ütöttek Médebá előtt. Az ammóniak is összegyűltek városaikból, és hadba vonultak. 8 Amint ezt meghallotta Dávid, elküldte Jóábot egy egész sereggel, a legvitézebbekkel. 9 Kivonultak az ammóniak is, és csatarendbe álltak a város bejáratánál. A királyok pedig, akik segítségére jöttek, külön álltak fel a mezőn. 10 Jóáb látta, hogy elöl is, hátul is támadás fenyegeti, ezért kiválogatta egész Izráel színe-javát, és csatarendbe állította őket az arámokkal szemben. 11 A hadinép maradékát pedig testvérének, Abisajnak a vezetésére bízta, és ezek az ammóniakkal szemben álltak csatarendbe. 12 Ezt mondta: Ha az arámok erősebbek lesznek nálam, jöjj segítségemre! Ha pedig az ammóniak lesznek erősebbek nálad, akkor én segítek neked. 13 Légy erős, szedjük össze az erőnket népünkért és Istenünk városaiért! Az ÚR pedig tegye, amit jónak lát. 14 Akkor Jóáb rohamra indult hadinépével az arámok ellen, és azok megfutamodtak előtte. 15 Amikor az ammóniak látták, hogy az arámok futnak, ők is megfutamodtak Jóáb testvére, Abisaj előtt, és bementek a városba. Jóáb pedig Jeruzsálembe ment. 16 Amikor az arámok látták, hogy vereséget szenvedtek Izráeltől, követeket küldtek, és fölvonultatták a folyamon túli arámokat. Sófak, Hadadezer hadseregének a parancsnoka állt az élükön. 17 Jelentették ezt Dávidnak, aki összegyűjtötte egész Izráelt, átkelt a Jordánon, megérkezett hozzájuk, és fölsorakozott velük szemben. Csatarendbe állt Dávid az arámokkal szemben, és ők megütköztek vele. 18 De megfutamodtak az arámok Izráel előtt, és megölt Dávid az arámok közül hétezer harci kocsin küzdő embert és negyvenezer gyalogost. Sófakot a hadsereg parancsnokát is megölte. 19 Amikor látták Hadadezer szolgái, hogy vereséget szenvedtek Izráeltől, békét kötöttek Dáviddal, és szolgáltak neki. Ezután az arámok nem voltak többé hajlandók segíteni az ammóniakat.

20.

1 Egy esztendő múlva, abban az időben, amikor a királyok háborúba szoktak vonulni, elindította Jóáb a hadsereget, és elpusztította az ammóniak országát. Megérkezett Rabbához és körülzárt. Dávid azonban Jeruzsálemben maradt. Jóáb elfoglalta, és lerombolta Rabbát. 2 Dávid levette királyuk fejéről a koronát. Egy talentum arany súlyúnak találta, drágakövekkel volt kirakva, és Dávid fejére került. A városból is igen sok zsákmányt vitt el. 3 A benne levő hadinépet pedig kihozatta, és fűrésszel, vascsákánnyal és fejszével dolgoztatta őket. Így járt el Dávid az összes ammóni városokkal. Azután visszatért Dávid egész népével együtt Jeruzsálembe. 4 Ezután harc tört ki Gézerben a filiszteusokkal. Akkor ölte meg a húsái Szibbekaj a refáiak ivadékából való Szippajt, és azok megalázkodtak. 5 Majd megint harc tört ki a filiszteusokkal. Ekkor vágta le Elhánán, Jáír fia Lahmit, a gáti Góliát testvérét, akinek a lándzsanyele olyan volt, mint a szövőszék tartófája. 6 Gátnál is harc tört ki. Volt ott egy nagy termetű férfi, akinek hat-hat ujja volt, összesen huszonnégy. Ez is Ráfá-ivadék volt. 7 Ez gyalázta Izráelt, de levágta Jónátán, Dávid bátyjának, Simeának a fia. 8 Ezek Gátból való Ráfá-ivadékok voltak, és Dávidnak vagy szolgáinak a keze által estek el.

21.

1 A Sátán Izráel ellen támadt, és rávette Dávidot, hogy megszámlálja Izráelt. 2 Dávid ezt mondta Jóábnak és a hadinép parancsnokainak: Menjetek, számláljátok meg Izráelt Beérsebától Dánig, és terjesszétek elém, hadd tudjam meg a számukat! 3 De Jóáb ezt mondta: Szaporítsa meg népét az ÚR százannyira, mint amennyi most! De uram, királyom, hiszen mindnyájan az én uram szolgái ők. Miért kutatja hát ezt az én uram? Miért bűnhődjék ezért Izráel?! 4 A király szava azonban erősebb volt Jóábénál. Elindult tehát Jóáb, bejárta egész Izráelt, és visszaérkezett Jeruzsálembe. 5 Azután jelentette Jóáb Dávidnak a besorozott hadinép számát: egész Izráelben egymillió-százezer kardforgató ember volt, Júdában pedig négyszázhetvenezer kardforgató ember. 6 Lévit és Benjámint azonban nem sorolta közéjük, mert utálatosnak tartotta Jóáb a király parancsát. 7 De Isten rossznak látta ezt, és megverte Izráelt. 8 Akkor ezt mondta Dávid az Istennek: Nagyot vétettem azzal, hogy ezt tettem! Most azért bocsásd meg szolgád bűnét, mert igen esztelenül cselekedtem! 9 Ekkor így szólt az ÚR Gádhoz, Dávid látnokához: 10 Menj, és mondd meg Dávidnak: Ezt mondja az ÚR: Három lehetőséget adok neked, válassz ki közülük egyet, és én azt teszem veled! 11 Bement tehát Gád Dávidhoz, és ezt mondta neki: Így szól az ÚR: Válassz! 12 Három esztendeig tartó éhínség legyen? Vagy dúljanak három hónapig támadóid, és érjen utol ellenséged fegyvere? Vagy legyen három napon át az ÚR fegyvere, a dögvész az országban, és pusztítson az ÚR angyala Izráelnek egész területén? Most azért döntsd el, milyen választ vigyek annak, aki engem küldött. 13 Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essem az ÚR kezébe, mert igen nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem! 14 Az ÚR tehát dögvészt bocsátott Izráelre, és elhullott Izráelben hetvenezer ember. 15 Az Isten angyalt küldött Jeruzsálembe, hogy pusztítsa azt. De amikor pusztított, odanézett az ÚR, bánkódni kezdett a veszedelem miatt, és ezt parancsolta a pusztító angyalnak: Elég! Most már hagyd abba! Az ÚR angyala akkor éppen a jebúszi Ornán szérűje mellett állt. 16 Dávid fölemelte a tekintetét, és látta, hogy az ÚR angyala ott áll az ég és a föld között, kezében kivont karddal, amelyet Jeruzsálem ellen nyújtott ki. Ekkor Dávid és a vének zsákba burkolózva arcra borultak. 17 Dávid pedig ezt mondta Istennek: Hiszen én mondtam, hogy számlálják meg a népet! Én magam vagyok az, aki vétkeztem és nagy gonoszságot követtem el. De az én nyájam nem követett el semmit! URam Istenem, sújtson le kezed inkább énrám és az én rokonságomra, de népedet ne bántsd! 18 Ekkor az ÚR angyala azt üzente Gád által Dávidnak, hogy menjen és állítson oltárt az ÚRnak a jebúszi Ornán szérűjén. 19 Elment tehát Dávid Gád beszéde szerint, amelyet az ÚR nevében mondott. 20 Amikor Ornán arra fordult, meglátta az angyalt; vele levő négy fia pedig elrejtőzött. Ornán éppen búzát csépelt. 21 Dávid pedig odament Ornánhoz. Amikor Ornán föltekintett, és meglátta Dávidot, kiment a szérűről, és arccal a földre borult Dávid előtt. 22 Dávid így szólt Ornánhoz: Add nekem ezt a szérűt, hadd építsek itt oltárt az ÚRnak! Teljes áron add nekem, hogy megszűnjék a csapás a népen. 23 Ornán így felelt Dávidnak: Fogadd el, azután tegye az én uram, királyom, amit jónak lát! Nézd, odaadom a marhákat égőáldozatnak, a cséplő eszközöket tűzifának, a búzát pedig ételáldozatnak. Mindent odaadok. 24 De Dávid király ezt mondta Ornánnak: Így nem, hanem csak teljes áron akarom megvenni, mert nem akarom az ÚRnak adni a tiedet, és nem akarok ingyen kapott égőáldozatot bemutatni. 25 Adott tehát Dávid Ornánnak azért a helyért hatszáz sekel súlyú aranyat. 26 Azután oltárt épített ott Dávid az ÚRnak, égőáldozatot és békeáldozatot mutatott be, és az ÚRhoz kiáltott. ő pedig feleletül tüzet adott az égből az égőáldozati oltárra. 27 Az ÚR szólt az angyalnak, és az visszatette kardját a hüvelyébe. 28 Abban az időben Dávid látva, hogy az ÚR a jebúszi Ornán szérűjén válaszolt neki, ott mutatott be áldozatokat. 29 Az ÚR hajléka ugyanis, amelyet Mózes készített a pusztában, valamint az égőáldozati oltár abban az időben a gibeóni áldozóhalmon volt. 30 Dávid azonban nem mert az Isten színe elé menni, hogy megkérdezze őt, úgy megrettent az ÚR angyalának a kardjától.

22.

1 Azután ezt mondta Dávid: Itt lesz Istennek, az ÚRnak a háza, és itt lesz Izráel égőáldozati oltára! 2 Dávid azért megparancsolta, hogy gyűjtsék össze a jövevényeket Izráel országában, és kőfejtésre rendelte őket, hogy kőtömböket fejtsenek Isten háza építéséhez. 3 Bőven szerzett Dávid vasat a kapuszárnyakhoz való szegeknek és sarokvasaknak, meg rezet is mérhetetlenül sokat, 4 továbbá számtalan cédrusfát, mert a szidóniak és tírusziak bőségesen szállítottak Dávidnak cédrusfát. 5 Dávid ugyanis ezt gondolta: Az én fiam, Salamon még tapasztalatlan ifjú, az ÚRnak pedig olyan házat kell építeni, hogy hírneve és ékessége mindent fölülmúljon az egész földön. Ezért én mindent megszerzek neki. Meg is szerzett Dávid mindent bőven még halála előtt. 6 És hívatta a fiát, Salamont, és megparancsolta neki, hogy építsen házat az ÚRnak, Izráel Istenének. 7 Ezt mondta Dávid Salamonnak: Fiam, én magam szándékoztam házat építeni Istenem, az ÚR nevének tiszteletére. 8 De az ÚR igéje így szólt hozzám: Sok vért ontottál, nagy háborúkat viseltél. Nem építhetsz házat az én nevem tiszteletére, mert sok vért ontottál ki előttem a földre. 9 De fiad fog születni, ő a nyugalom embere lesz, mert nyugalmat adok neki a körülötte levő összes ellenségtől. Salamon lesz a neve, mert békességet és nyugalmat adok Izráelnek az ő idejében. 10 ő épít majd házat nevem tiszteletére. ő a fiam lesz, és én atyja leszek, és örökre megszilárdítom királyi trónját Izráelben. 11 Most hát, fiam, az ÚR legyen veled, hogy sikeresen fölépíthesd Istenednek az ÚRnak a házát, ahogyan kijelentette rólad. 12 Bárcsak adna neked az ÚR észt és értelmet, amikor Izráel fölé rendel, hogy megtartsd Istenednek, az ÚRnak a törvényét! 13 Akkor jársz sikerrel, ha megtartod és végrehajtod azokat a rendelkezéseket és törvényeket, amelyeket az ÚR Mózes által parancsolt Izráelnek. Légy erős és bátor, ne félj, és ne rettegj! 14 Látod, én nagy fáradsággal szereztem az ÚR házához százezer talentum aranyat, egymillió talentum ezüstöt; a rezet és vasat már meg sem lehet mérni, olyan sok van. Épületfát és követ is szereztem; te gyarapítsd ezeket! 15 Bőven van munkásod: kőfejtő, kőfaragó és ács, és mindenféle munkához értő ember. 16 Az aranynak, ezüstnek, réznek és vasnak se szeri, se száma. Fogj munkához, az ÚR legyen veled! 17 Izráel összes vezetőinek pedig megparancsolta Dávid, hogy segítsenek fiának, Salamonnak: 18 Bizony veletek volt Istenetek, az ÚR, és nyugalmat adott nektek mindenfelől! Mert kezembe adta az ország lakóit, és meghódolt az ország az ÚR előtt és az ő népe előtt. 19 Most azért igyekezzetek szívvel-lélekkel keresni Isteneteket, az URat. Fogjatok hozzá, és építsétek föl Istennek, az ÚRnak a szentélyét, hogy bevihessétek az ÚR szövetségládáját és az Isten szentélyének az edényeit abba a templomba, amely az ÚR neve tiszteletére épül.

23.

1 Dávid megöregedve és betelve az élettel, fiát, Salamont tette Izráel királyává. 2 Összegyűjtötte tehát Izráel minden vezetőjét, meg a papokat és a lévitákat. 3 Számba vették a lévitákat harmincévesektől fölfelé, és a férfiak száma harmincnyolcezer fő volt. 4 Ezek közül huszonnégyezren intézzék az ÚR házának a teendőit, az elöljárók és bírák hatezren legyenek, 5 a kapuőrök négyezren, négyezren pedig dicsérjék az URat azokon a hangszereken, amelyeket én készíttettem az ÚR dicséretére. 6 Azután Dávid csoportokba osztotta őket Lévi fiai, Gérsón, Kehát és Merári szerint. 7 Gérsóniak voltak Ladán és Simei. 8 Ladán fiai hárman voltak: az első Jehiél, továbbá Zétám és Jóél. 9 Simei fiai hárman voltak: Selómit, Haziél és Hárán. Ezek voltak Ladán családfői. 10 Simei fiai voltak: Jahat, Zízá, Jeús és Beríá, ezek négyen voltak Simei fiai. 11 Jahat volt az első és Zízá a második. Mivel Jeúsnak és Beríának nem sok fia volt, egy családnak, egy csoportnak számítottak. 12 Kehát fiai négyen voltak: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzziél. 13 Amrám fia volt Áron és Mózes. De Áront különválasztották, hogy fölszenteljék, mint legszentebbet, őt és fiait örökre, hogy áldozatot mutassanak be az ÚR színe előtt, hogy őt szolgálják, és az ő nevében mondjanak áldást mindenkor. 14 Mózes az Isten embere volt, fiait pedig Lévi törzséhez számították. 15 Mózes fia volt Gérsóm és Eliezer. 16 Gérsóm fiai között Sebuél volt az első. 17 Eliezer első fia Rehabjá volt. Eliezernek nem lett több fia, de Rehabjá fiai igen megsokasodtak. 18 Jichár fiai között Selómít volt az első. 19 Hebrón fiai között Jerijjáhú volt az első, Amarjá a második, Jahaziél a harmadik és Jekamám a negyedik. 20 Uzziél fiai között Míká volt az első és Jissijjá a második. 21 Merári fia volt Mahli és Músi. Mahli fia volt Eleázár és Kís. 22 Eleázár úgy halt meg, hogy nem voltak fiai, hanem leányai, akiket saját atyjukfiai, Kís fiai vettek el. 23 Músi fiai hárman voltak: Mahli, Éder és Jerémót. 24 Ezek voltak Lévi fiai családjaik és családfőik szerint, ahogyan névjegyzékbe vették őket fejenként. ők végezték az ÚR háza szolgálatának a munkáját, húszévestől fölfelé. 25 Mert Dávid ezt mondta: Nyugalmat adott népének az ÚR, Izráel Istene, és Jeruzsálemben lakozik mindörökké. 26 Ezért a lévitáknak nem kell többé hordozniuk sem a hajlékot, sem szolgálatuk többi fölszerelését. 27 Mert Dávid utolsó rendelkezése szerint állították össze Lévi fiainak a jegyzékét húszévestől fölfelé. 28 Áron fiainak a rendelkezésére álltak az ÚR házának a szolgálatában az udvaroknál, a kamráknál és minden szent dolog tisztán tartásánál, és az Isten háza szolgálatának a végzésében, 29 a sorba rakott kenyereknél, az ételáldozathoz való finomlisztnél, a kovásztalan lepényeknél, a sütőlapoknál, a tésztagyúrásnál és minden űr- és hosszmértéknél. 30 Ott kellett állniuk minden reggel, hogy hálát és dicséretet mondjanak az ÚRnak, ugyanígy esténként is, 31 és ha égőáldozatot mutattak be az ÚRnak szombatonként, újholdkor és az ünnepeken, megszabott számban kellett állandóan az ÚR előtt állniuk. 32 Végezniük kellett a kijelentés sátra körüli teendőket, a szentély körüli teendőket, meg testvéreik, Áron fiai mellett a tennivalókat, amikor az ÚR házában szolgáltak.

24.

1 Áron fiainak a beosztása: Áron fiai Nádáb és Abíhú, Eleázár és Ítámár voltak. 2 Nádáb és Abíhú még apjuk életében meghaltak, de fiaik nem voltak, ezért Eleázár és Ítámár végezte a papi szolgálatot. 3 Dávid beosztotta Eleázár fiai közül Cádókot, Ítámár fiai közül pedig Ahimeleket a megbízatásuknak megfelelő szolgálatra. 4 Mivel Eleázár fiai között több férfi volt található, mint Ítámár fiai között, ezért Eleázár fiai közül tizenhat családfőt osztottak be, Ítámár fiai közül pedig nyolc családfőt. 5 Sorsolással osztották be őket, ezeket is, meg azokat is. Így lettek Eleázár és Ítámár fiai szent és Istentől kijelölt vezető emberek. 6 Semajá, Netanél fia, a léviták közül való kancellár írta fel őket a király és a vezérek, Cádók főpap és Ahimelek, Ebjátár fia, továbbá a papok és a léviták családfői jelenlétében. Egy családot húztak ki Eleázárnak, majd még egyet, azután Ítámárnak is húztak egyet. 7 Az első sorshúzás Jehójáribra esett, a második Jedajára, 8 a harmadik Hárimra, a negyedik Szeórimra, 9 az ötödik Malkijjára, a hatodik Mijjáminra, 10 a hetedik Hakkócra, a nyolcadik Abijjára, 11 a kilencedik Jésúára, a tizedik Sekanjáhúra, 12 a tizenegyedik Eljásibra, a tizenkettedik Jákimra, 13 a tizenharmadik Huppára, a tizennegyedik Jesebábra, 14 a tizenötödik Bilgára, a tizenhatodik Immérre, 15 a tizenhetedik Hézírre, a tizennyolcadik Happiccécre, 16 a tizenkilencedik Petahjára, a huszadik Jehezkélre, 17 a huszonegyedik Jákinra, a huszonkettedik Gámúlra, 18 a huszonharmadik Delájáhúra, a huszonnegyedik pedig Maazjáhúra. 19 Ezek kaptak megbízást arra a szolgálatra, hogy bejárjanak az ÚR házába aszerint a rendtartás szerint, amelyet atyjuktól, Árontól kaptak, ahogyan Izráel Istene, az ÚR megparancsolta neki. 20 Lévi többi fiai voltak: Amrám fia volt Súbáél, Súbáél fia volt Jehdejáhú. 21 Rehabjáhútól származott Jissijjá, Rehabjáhú első fia. 22 Jicháritól származott Selómót, Selómót fia volt Jahat. 23 Hebrón fiai voltak: az első Jerijjáhú, a második Amarjáhú, a harmadik Jahaziél és a negyedik Jekamám. 24 Uzziél fia volt Míká, Míká fia Sámír. 25 Míká testvére Jissijjá volt, Jissijjá fia pedig Zekarjáhú. 26 Merári fia volt Mahli és Músi. Jaazijjáhú fia Benó volt. 27 Merári fiai voltak: Jaazijjáhútól, fiától származott Sóham, Zakkúr és Ibri. 28 Mahlitól származott Eleázár. Neki nem voltak fiai. 29 Kístől származott Jerahmeél, Kís fia. 30 Músi fiai voltak: Mahli, Éder és Jerimót. Ezek a léviták, családjaik szerint. 31 Ezekre is ugyanúgy sorsot vetettek, mint testvéreikre, Áron fiaira, Dávid király, Cádók és Ahimelek, továbbá a papok és a léviták családfői jelenlétében; a családfőkre ugyanúgy, mint legkisebb testvérükre.

25.

1 Dávid és a hadsereg parancsnokai a szolgálatra különválasztották Ászáf, Hémán és Jedútún fiai közül azokat, aki prófétai ihlettel játszottak citerákon, lantokon és cintányérokon Ez volt azoknak a férfiaknak a jegyzéke, akik ezt az istentiszteleti szolgálatot végezték: 2 Ászáf fiai közül Zakkúr, Jószéf, Netanjá és Aszarélá, Ászáf fiai. őket az ihletett módon játszó Ászáf irányította, aki a király felügyelete alá tartozott. 3 A jedútúniak közül Jedútún hat fia: Gedaljáhú, Ceri, Jesajáhú, Simei, Hasabjáhú és Mattitjáhú, akik apjuknak, Jedútúnnak az irányításával ihletett módon játszottak citerán, hálát és dicséretet adva az ÚRnak. 4 A hémániak közül Hémán fiai: Bukkijjáhú, Mattanjáhú, Uzziél, Sebuél, Jerimót, Hananjá, Hanáni, Eliátá, Giddalti, Rómamti-Ezer, Josbekásá, Mallóti, Hótir és Mahaziót. 5 Ezek mind Hémán fiai voltak, aki az Isten dolgaiban a király látnoka volt, hatalma növelésére. Az Isten tizennégy fiút és három leányt adott Hémánnak. 6 Ezek mindnyájan apjuk irányításával énekeltek az ÚR házában, cintányérok, lantok és citerák kíséretében végezve az istentiszteletet az Isten házában a király, Ászáf, Jedútún és Hémán irányítása szerint. 7 Kétszáznyolcvannyolc volt a száma atyjukfiaival együtt azoknak, akiket megtanítottak az ÚR énekeire, és mindnyájan képzettek voltak. 8 Sorsot vetettek a szolgálat rendjére nézve a fiatalokra és az öregekre, a képzettekre és a tanítványokra egyaránt. 9 A sorsolás először az ászáfi Jószéfre esett, másodszor Gedaljáhúra, aki testvéreivel és fiaival együtt tizenkettedmagával volt. 10 Harmadszor Zakkúrra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 11 Negyedszer Jicrire, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 12 Ötödször Netanjáhúra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 13 Hatodszor Bukkijjáhúra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 14 Hetedszer Jeszarélára, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 15 Nyolcadszor Jesajáhúra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 16 Kilencedszer Mattanjáhúra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 17 Tizedszer Simeire, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 18 Tizenegyedszer Azarélra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 19 Tizenkettedszer Hasabjára, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 20 Tizenharmadszor Súbáélra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 21 Tizennegyedszer Mattitjáhúra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 22 Tizenötödször Jerémótra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 23 Tizenhatodszor Hananjáhúra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 24 Tizenhetedszer Josbekására, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 25 Tizennyolcadszor Hanánira, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 26 Tizenkilencedszer Mallótira, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 27 Huszadszor Elijjátára, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 28 Huszonegyedszer Hótírra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 29 Huszonkettedszer Giddaltira, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 30 Huszonharmadszor Mahaziótra, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt. 31 Huszonnegyedszer Rómamti-Ezerre, aki fiaival és testvéreivel együtt tizenkettedmagával volt.

26.

1 A kapuőrök beosztása: a kórahiak közül Meselemjáhú, Kóré fia, aki Ászáf fiai közül való volt. 2 Meselemjáhú fiai közül Zekarjáhú volt az elsőszülött, Jediaél a második, Zebadjáhú a harmadik, Jatniél a negyedik, 3 Élám az ötödik, Jehóhánán a hatodik, Eljehóénaj a hetedik. 4 Óbéd-Edóm fiai közül Semajá volt az elsőszülött, Jehózábád a második, Jóáh a harmadik, Szákár a negyedik, Netanél az ötödik, 5 Ammiél a hatodik, Jisszákár a hetedik, Peulletaj a nyolcadik; mert Isten megáldotta őt. 6 Fiának, Semajának is születtek fiai, akik családjukban parancsnokok voltak, mert vitéz férfiak voltak. 7 Semajá fiai voltak: Otni, Refáél, Óbéd és Elzábád, akinek a testvérei, Elihú és Szemakjáhú is bátor harcosok voltak. 8 Ezek mindnyájan Óbéd-Edóm fiai. ők maguk is, fiaik és testvéreik is bátor emberek voltak, alkalmasak a szolgálatra. Hatvanketten származtak Óbéd-Edómtól. 9 Meselemjáhú fiai és testvérei is bátor harcosok voltak mind a tizennyolcan. 10 A Merári fiai közül való Hószának is voltak fiai. Simri volt az első, bár nem ő volt az elsőszülött, apja őt tette meg elsőnek. 11 Hilkijjáhú volt a második, Tebaljáhú a harmadik, Zekarjáhú a negyedik. Hószá fiai és testvérei összesen tizenhárman voltak. 12 Ezeket a kapuőröket osztották be atyjuk fiaival együtt őrségre a férfiak száma szerint, hogy az ÚR háza szolgálatára álljanak. 13 Sorsolás útján jelölték ki a családokat, a kicsinyeket és a nagyokat egyaránt mindegyik kapuhoz. 14 A keleti kaput Selemjáhúra sorsolták ki. Fiának, Zekarjáhúnak, aki bölcs tanácsadó volt, szintén sorsot vetettek, neki jutott sorsolással az északi kapu. 15 Óbéd-Edómnak jutott a déli kapu, fiainak pedig a raktár. 16 Suppimnak és Hószának jutott a nyugati kapu, a Salleket-kapuval együtt a fölfelé vezető úton, egyik őrhely a másik mellett. 17 Keleten hat lévita volt, északon naponként négy, délen is naponként négy, a raktárnál pedig kettő-kettő. 18 Nyugaton, a csarnoknál négy volt az út mellett, kettő a csarnok mellett. 19 Ez volt a Kórah fiai és Merári fiai közül való kapuőrök beosztása. 20 A léviták közül Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője. 21 Ladán fiai, a gérsóni Ladán fiai, a gérsóni Ladán családfői voltak: Jehiéli, 22 meg Jehiéli fiai, Zétám és testvére, Jóél, az ÚR háza kincstárának a felügyelői. 23 Az amrámiak, a jicháriak, a hebróniak és az uzziéliek közül 24 Sebuél, Gérsómnak, Mózes fiának a leszármazottja volt a kincsek felügyelőinek az elöljárója. 25 Az ő rokonai voltak Eliezer ágán: fia, Rehabjáhú, ennek a fia Jesajáhú, ennek a fia Jórám, ennek a fia Zikri és ennek a fia Selómit. 26 Ez a Selómit volt testvéreivel együtt a felügyelője mindazoknak a szent kincseknek, amelyeket Dávid király, a családfők, az ezredesek, a századosok és a hadsereg parancsnokai odaszenteltek. 27 A hadizsákmányt szentelték oda az ÚR házának a fenntartására. 28 Mindaz, amit odaszentelt Sámuel, a látnok, Saul, Kís fia, Abnér, Nér fia és Jóáb, Cerújá fia, minden, amit csak odaszenteltek, Selómitra és testvéreire volt bízva. 29 A jicháriak közül Kenanjáhúra és fiaira bízták, mint elöljárókra és bírákra, Izráel közügyeit. 30 A hebróniak közül Hasabjáhúra és rokonságára, ezerhétszáz bátor harcosra bízták Izráel igazgatását a Jordántól nyugat felé az URat illető minden dologban és a király szolgálatában. 31 A hebróniak közül Jerijjá volt az első, a hebróni családok származási jegyzéke szerint. Amikor Dávid uralkodásának a negyvenedik évében felkeresték őket, és találtak köztük kiváló vitézeket Jazér-Gileádban, 32 Jerijját és rokonságát, kétezerhétszáz családfőt, e bátor harcosokat bízta meg Dávid király a rúbeniek, gádiak és Manassé törzse egyik felének a felügyeletével az Istent és a királyt illető minden dologban.

27.

1 Izráel fiai, akik családfők, ezredesek, századosok és elöljárók vezetésével a király szolgálatára álltak a csapattestek minden teendőjében, amelyek hónapról hónapra, az év minden hónapjában felváltva álltak szolgálatba, mindegyik csapattestben szám szerint huszonnégyezren voltak. 2 Az első hónapban szolgáló első csapattest élén Jásobám, Jabdiél fia állt. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 3 ő Pérec leszármazottja volt az első hónapban szolgáló csapatok parancsnokainak a feje. 4 A második hónapban szolgáló csapattest élén az ahóhi Dódaj állt. Egyik csapatának a vezére Miklót volt. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 5 A harmadik hónapban szolgáló harmadik csapat vezére Benájá volt, Jójádá főpap fia. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 6 Ez a Benájá a harminc hős közé tartozott, mint a harmincnak a parancsnoka. Csapattestéhez tartozott fia, Ammizábád is. 7 A negyedik hónapban szolgáló negyedik csapattest vezére Aszáél, Jóáb testvére volt, helyettese pedig a fia, Zebadjá. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 8 Az ötödik hónapban szolgáló ötödik csapattest vezére a jizráhi Samhút volt. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 9 A hatodik hónapban szolgáló hatodik csapattest vezére a tekóai Írá, Ikkés fia volt. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 10 A hetedik hónapban szolgáló hetedik csapattest vezére a pelóni Hélec volt, Efraim fiai közül. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 11 A nyolcadik hónapban szolgáló nyolcadik csapattest vezére a húsái Szibbekaj volt, a zerahiak közül. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 12 A kilencedik hónapban szolgáló kilencedik csapattest vezére az anátóti Abiezer volt, a benjáminiak közül. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 13 A tizedik hónapban szolgáló tizedik csapattest vezére a netófái Mahraj volt, a zerahiak közül. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 14 A tizenegyedik hónapban szolgáló tizenegyedik csapattest vezére a pirátóni Benájá volt, Efraim fiai közül. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 15 A tizenkettedik hónapban szolgáló tizenkettedik csapattest vezére a netófái Heldaj volt, aki Otniéltól származott. Csapattestéhez huszonnégyezer ember tartozott. 16 Izráel törzsei élén a következők álltak: a rúbeniek fejedelme Eliezer volt, Zikri fia; a simeoniaké Sefatjáhú, Maaká fia; 17 a lévitáké Hasabjá, Kemúél fia, az ároniaké Cádók, 18 Júdáé Elihú, Dávid testvérei közül; Issakáré Omri, Míkáél fia; 19 Zebuloné Jismajáhú, Óbadjáhú fia; Naftálié Jerimót, Azriél fia; 20 Efraim fiaié Hóséa, Azazjáhú fia; Manassé törzse egyik feléé Jóél, Pedájáhú fia; 21 Manassé törzse gileádi feléé Jiddó, Zekarjáhú fia; Benjáminé Jaasziél, Abnér fia; 22 Dáné Azarél, Jeróhám fia. Ezek voltak Izráel törzseinek a vezérei. 23 Nem vette számba Dávid a húszéveseket és az azon aluliakat, mert az ÚR megígérte, hogy úgy megsokasítja Izráelt, hogy annyian lesznek, mint az ég csillagai. 24 Jóáb, Cerújá fia elkezdte ugyan a számlálást, de nem fejezte be, mivel emiatt támadt haragra Isten Izráel ellen, és ezért nem került ez a szám Dávid király történetének a számadatai közé. 25 A királyi kincstár gondnoka Azmávet volt, Adiél fia. A mezők, városok, falvak és őrtornyok raktárainak a gondnoka Jehónátán, Uzzijjáhú fia volt. 26 A mezőgazdasági munkások és földművelők felügyelője Ezri, Kelúb fia volt. 27 A szőlők felügyelője a rámai Simei, a szőlők borkészleteinek a felügyelője a sefemi Zabdi volt. 28 A Sefélá-alföldön levő olajfa- és fügefakertek felügyelője a gádéri Baalhánán volt, az olajraktárak felügyelője Jóás. 29 A Sárónon legelő szarvasmarhák felügyelője a sáróni Sitraj volt, a völgyekben legelő szarvasmarhák felügyelője pedig Sáfát, Adlaj fia. 30 A tevék felügyelője a jismáéli Óbíl, a szamarak felügyelője a mérónóti Jehdejáhú, 31 a juhnyájak felügyelője pedig a hagri Jázíz volt. Mindezek Dávid király vagyonának a kormányzói voltak. 32 Jónátán, Dávid nagybátyja tanácsadó volt, értelmes és írástudó ember. Jehiél, Hakmóni fia pedig a királyfiak nevelője volt. 33 Ahitófel a király tanácsadója volt, az arki Húsaj pedig a király barátja. 34 Ahitófel helyettese Jehójádá, Benájáhú fia és Ebjátár volt, a királyi hadsereg parancsnoka pedig Jóáb.

28.

1 Dávid összegyűjtötte Jeruzsálembe Izráel összes vezető emberét, a törzsek vezetőit, a király szolgálatára álló csapatok parancsnokait, az ezredeseket, a századosokat, a király és fiai minden vagyonának és jószágának a kormányzóit, az udvari emberekkel, a testőrökkel és az összes kiváló vitézekkel együtt. 2 Ekkor fölállt Dávid király, és így szólt: Hallgassatok meg, testvéreim és népem! Nekem magamnak volt szándékomban, hogy az ÚR szövetségládájának, Istenünk lába zsámolyának az elhelyezésére házat építsek. Elő is készítettem az építést. 3 De az Isten így szólt hozzám: Nem építhetsz házat az én nevem tiszteletére, mert háborúskodó ember voltál, és sok vért ontottál. 4 Mégis engem választott ki Izráel Istene, az ÚR atyám egész háza népéből, hogy Izráel királya legyek mindvégig. Mert Júdát választotta ki a fejedelemségre, Júda házában pedig az én atyám háza népét, apámnak a fiai között pedig bennem telt öröme, hogy egész Izráel királyává tegyen. 5 Valamennyi fiam közül, pedig az ÚR sok fiút adott nekem, Salamon fiamat választotta ki, hogy ő üljön az ÚR királyságának a trónjára Izráelben. 6 És ezt mondta nekem: Fiad, Salamon építi majd föl házamat és udvaraimat, mert kiválasztottam őt, hogy fiam legyen, én pedig atyja leszek. 7 Örökre megszilárdítom királyságát, ha állhatatosan teljesíti parancsolataimat és végzéseimet, ahogyan eddig tette. 8 Most azért egész Izráelnek, az ÚR gyülekezetének a szeme láttára és Istenünk füle hallatára mondom: Tartsátok meg, sőt keressétek Isteneteknek, az ÚRnak minden parancsolatát, hogy a ti birtokotokban maradjon ez a jó föld, és örökségül hagyhassátok utódaitokra örökre. 9 Te pedig, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az ÚR minden szívet, és megismer minden gondolatot és szándékot. Ha keresed, megtalálhatod. De ha elhagyod őt, akkor félreállít téged végleg. 10 Lásd meg azért, hogy az ÚR választott ki téged, hogy házat építs szentélyül. Légy erős és készítsd el! 11 Akkor átadta Dávid a fiának, Salamonnak a csarnoknak és épületeinek, a kincstárnak, a felső szobáknak és belső szobáknak és az engesztelés helyének a tervrajzát, 12 mindazét, amit a Lélek adott neki: tehát az ÚR háza udvarainak és körös-körül valamennyi kamrának, meg az Isten háza kincstárainak és a szent ajándékok kincstárainak a tervrajzát, 13 továbbá a papok és léviták beosztásának, az ÚR házában végzendő istentisztelet minden teendőjének és az ÚR házában szükséges összes istentiszteleti fölszerelésnek a tervezetét. 14 Minden egyes istentiszteleti aranyeszközt az arany súlymértéke szerint, minden egyes istentiszteleti ezüsteszközt annak súlymértéke szerint adott meg. 15 Ugyanígy az arany lámpatartók és aranymécsesek súlyát, minden egyes lámpatartónak és mécseseiknek a súlya szerint; az ezüst lámpatartóknál is a lámpatartó és mécsesei súlya szerint, a különböző lámpatartók rendeltetése szerint. 16 Megadta, hogy mennyi legyen az arany súlya a sorba rakott kenyerek asztalánál asztalonként, és az ezüstét az ezüstasztaloknál; 17 továbbá a villákhoz, hintőedényekhez és kancsókhoz való színaranynak, meg az aranykelyheknek a súlyát kelyhenként, meg az ezüstkelyheknek a súlyát kelyhenként. 18 Az illatáldozati oltárhoz szükséges tiszta arany súlyát, az aranykerúbok kocsijának a tervrajzát, akik kiterjesztett szárnyakkal befedték az ÚR szövetségládáját. 19 Minderre, a tervrajz minden munkájára az ÚR kezéből származó írás oktatott ki engem. 20 Ezek után Dávid azt mondta fiának, Salamonnak: Légy erős, légy bátor és cselekedj! Ne félj, és ne rettegj, mert az ÚRisten, az én istenem veled van, nem hagy cserben és nem hagy el, amíg be nem fejezed az ÚR háza szolgálatához szükséges valamennyi munkát. 21 Nézd, itt vannak a papok és a léviták csapatai az Isten háza minden szolgálatára. Veled vannak minden munkára készen, mindenféle szolgálathoz értve; és a vezetők, meg az egész nép mindenben rendelkezésedre áll.

29.

1 Dávid király ezt mondta az egész gyülekezetnek: Egyedül Salamon fiamat választotta ki Isten, de ő még tapasztalatlan ifjú, a munka pedig nagy, mert nem emberé lesz ez a vár, hanem az ÚRistené. 2 Ezért minden erőmmel szereztem Istenem háza számára aranyat az aranyeszközökhöz, ezüstöt az ezüsthöz, rezet a rézhez, vasat a vashoz, fát a famunkához, ónixköveket, foglalatba való köveket, sötét és tarka színű köveket, mindenféle drágakövet és fehér márványkövet bőséggel. 3 De van még a birtokomban arany és ezüst, és mivel szeretetet érzek Istenem háza iránt, adok Istenem házára azon felül, amit szereztem a szent házra: 4 háromezer talentum aranyat, mégpedig ófiri aranyat, és hétezer talentum tiszta ezüstöt a templom falainak a beborítására, 5 aranyat az aranyeszközökhöz és ezüstöt az ezüsteszközökhöz, a mesteremberek mindenféle munkájához. Ki akar még önként, bőkezűen adakozni az ÚRnak? 6 Ekkor önként adakoztak a családfők, Izráel törzseinek a vezetői, az ezredesek és a századosok, meg a királyi udvartartás vezetői. 7 Adtak az Isten háza munkálataira ötezer talentum aranyat, tízezer dárikot, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet és százezer talentum vasat. 8 Akinek drágaköve volt, odaadta az ÚR házának a kincseihez, a gérsóni Jehiél kezéhez. 9 És örült a nép az önkéntes adakozásnak, mert tiszta szívvel, önként adakoztak az ÚRnak. Dávid király is nagy örömmel örvendezett. 10 Akkor áldotta Dávid az URat az egész gyülekezet előtt, és ezt mondta: Áldott vagy te, URam, ősatyánknak, Izráelnek Istene, öröktől fogva mindörökké! 11 Tied, URam, a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, URam, az ország, magasztos vagy te, mindenek feje! 12 Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. 13 Most azért, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük a te fenséges nevedet. 14 Mert ki vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ilyen önkéntes adakozásra? Bizony tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit kezedből kaptunk. 15 Mi jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk. Napjaink olyanok a földön, mint az árnyék: nincs állandóságuk. 16 URunk Istenünk! Ez az egész halom kincs, amelyet összeadtunk, hogy neked, a te szent neved tiszteletére templomot építsünk, a te kezedből való, és a tied lesz mindez! 17 Tudom, Istenem, hogy te a szíveket vizsgálod, és gyönyörködsz az őszinteségben. Én mindezt őszinte szívvel, önként adtam, és most örömmel látom, hogy önként adakozott neked néped, amely itt összegyűlt. 18 URam, őseinknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, tartsd meg örökre néped szívében ezt a gondolatot és szándékot, és kösd magadhoz szívüket. 19 Fiamnak, Salamonnak pedig add meg, hogy teljes szívvel tartsa meg parancsolataidat, intelmeidet és rendelkezéseidet, vigye véghez mindazt, és építse föl azt a várat, amit én előkészítettem. 20 Azután ezt mondta Dávid az egész gyülekezetnek: Áldjátok Isteneteket, az URat! És áldotta az egész gyülekezet az URat, ősei Istenét, meghajolt és leborult az ÚR előtt és a király előtt. 21 Másnap reggel véresáldozatokat mutattak be, és égőáldozatokat áldoztak az ÚRnak: ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzájuk tartozó italáldozatokkal együtt, és tömérdek véresáldozatot az egész Izráelért. 22 Ettek-ittak az ÚR előtt azon a napon nagy örömmel. Azután másodszor is királlyá tették Salamont, Dávid fiát, és fölkenték az ÚR fejedelmévé; Cádókot pedig pappá. 23 Így ült Salamon az ÚR trónjára, apja, Dávid után. Eredményesen uralkodott, és egész Izráel hallgatott rá. 24 A vezérek, a testőrök és Dávid király fiai is mind kezet adtak, hogy Salamon király alattvalói lesznek. 25 Az ÚR pedig igen naggyá tette Salamont egész Izráel szemében, és olyan királyi méltóságot adott neki, amilyen nem volt előtte egy királynak sem Izráelben. 26 Dávid, Isai fia egész Izráel királya volt. 27 Negyven éven át uralkodott Izráelben. Hebrónban hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminchárom esztendeig uralkodott. 28 És meghalt késő vénségében, betelve az élettel, gazdagsággal és dicsőséggel. Utána fia, Salamon lett a király. 29 Dávid király dolgai elejétől végig meg vannak írva Sámuel látnok, Nátán próféta és Gád látnok történetében, 30 egész uralkodásával, hőstetteivel és mindazokkal az eseményekkel együtt, amelyek vele, Izráellel és a többi országok királyságaival végbementek.