A pokol

Régi angol fordításokban a pokol szó a hely megnevezésére volt használva, a német fordításokban Hoelle, a Portugálban inferno, a Spanyolban infierno, a Franciában Enfer, és Görögben, ha'des a neve. A régi Héber Szentírásban a sheol szó az, amelyből fordítva vannak mindezek a szavak különböző nyelveken. Az egész Héber Szentírásokban a sheol szó 65-szor fordul elő. A King James fordításban az Angol fordítók leírták 31-szer pokol, 31-szer sir, és csak 3-szór, hogy gödör.

A Katolikus Douay fordításban az Angol fordítók a sheol szót lefordították 63-szór, mint pokol, egyszer, mint gödör (Jób 17:16), és egyszer, mint halál (Hóseás 13:14). Ugyanez a Douay fordítás mondja pokol a Zsoltár 93:17 és 113:17, de a sheol szó itt nem fordul elő, és ugyanazon helyeken (Zsoltár 94:17 és 115:17) a King James fordítás mondja csendesség. A Példabeszédek 2:18 és Prédikátor 9:3 a Douay fordítás mondja pokol, de a King James fordítás mondja a halott. Ésaiás 7:11-ben a Douay fordítás mondja pokol mélysége, de a King James fordítás egyszerűen mondja mélység. A Douay fordításban az apocryphal könyvek vagy Írások is benne vannak, és ezekben a pokol szó 19-el több esetben fordul elő és a Görög taphos (temetési hely), ha'des, és ábyssos (abyss) szavakból van fordítva.

A különböző fordítók még az idegen nyelveken sem egyeznek meg egymással mikor a Héber sheol szót és a vele egyértelmű, ha'des Görög szót lefordítják. De az a tény hogy a King James fordítás az egy Héber szót sheol-t három különbözőképen fordítja le, mutatja, hogy pokol, sir és gödör egy és ugyanazt jelentik. Miután a pokol az emberiség közönséges sírját vagy a temetési sirgödört jelenti, ezért ugyanakkor nem jelenthet egy tüzes kínzóhelyet, vagy pedig egy helyet két elválasztott résszel, ahol egyikben boldogság és a másikban tüzes kínzás lenne.

Honnan tudjuk, hogy sheol az emberiség közönséges sírját jelenti és nem egy kínzó helyet? A Szentírás, Isten Igéje, magyarázza ezt így. I Mózes 37:35 és 42:38 versekben Jákob, a Jézus ősi elődjeinek egyike, mikor József fiát siratta, akiről azt gondolta, hogy halott, mondta fiainak és leányainak, akik jöttek öt vigasztalni: Sírva megyek fiamhoz a sírba [sheol] , ősz fejemet búba borítva bocsátanátok le a sírba [sheol]. Ezekben a versekben az American Standard fordítás a sheol szót lefordítatlanul hagyta, a King James forditás sír-nak írja, de a Katolikus Douay fordítás pokoli­nak írja. Most álljunk meg kissé és gondolkozzunk. Elhitte e Jákob hogy az ő fia József elment egy kínzóhelyre, és ott marad örökké, és akart-e ő maga is oda menni találkozni vele? Vagy pedig inkább úgy gondolta-e, hogy az ő szeretett fia halott volt a sírban és ő maga is akart meghalni? Fontolják meg!

Mennek-e jó emberek a pokolba? Igen, ha a pokol alatt a bibliai poklot értjük. Ki ne hallott volna Jóbról? Ki ne olvasott volna a Bibliában az ő hithűségéről és feddhetetlenségéről Isten iránt? Jób szenvedései közben és a Sátán, valamint színlelt barátaitól kényszerítve ajánlta fel Istennek ezen imát: Óh bár elrejtenél engemet a sírban (sheol, AS; pokol, Dy), rejtegetnél addig, amíg elmúlik a te haragod, egy kijelölt időt adnál nékem és azután megemlékeznél rólam! (Jób 14:13) Ha a sheol egy kínzó tüzes helyet jelent, kívánkozna-e Jób oda menni, és ott tölteni idejét, amíg Isten megemlékezik róla? Ez a kérdés felhívja mindenki értelmi képességét, inkább, mint a vak hiszékenységet. Szemmel látható hogy Jób óhajtott meghalni, és a sírba menni, hogy szenvedései megszűnjenek. Zsoltár 139: 8 mondja: Ha a pokolban [sheol] vetem meg ágyamat, íme te ott is jelen vagy.

De hol van a pokol elhelyezve? A Katholihus Encyclopedia, Volume VII, a Pokol szó alatt, ezt mondja: A Szent Irat olyan formán mutatja, hogy a pokol bent a földben van, úgy írja le a poklot, mint egy mélységet, ahová a gonoszok alászállnak. De olvassuk el mit mond a Biblia a pokol elhelyezése felől. Mikor Jónás prófétát elnyelte egy nagy hal, hogy megmentse őt a vizbefuladástól ő imádkozott a hal gyomrából e szavakkal: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem; a pokol [a sir, széljegyzet szerint] gyomrából kiálték, és meghallád az én szómat.(Jónás 2:2) Hol volt Jónás? A halnak a gyomrában, melyet Isten rendelt hogy elnyelje öt. Az a szűk sötét hely lett volna a próféta sírja, ha Isten nem parancsolt volna a halnak, hogy hányja ki Jónást a száraz földre. De addig az ideig ő pokolban volt; Jónás olyan volt, mint egy halott a sheolban, azaz a sírban. Egyszerűen, a pokol nem a földnek tüzes közepében van, mert az nem mélyebb, mint a sírgödör.

És mi lesz a katonákkal, akik testi harcban halnak meg? Ezek a mennybe mennek-e vagy pedig a pokolba? Az igaz felelet Ezékiel 32:27 versben van: Az erősek, akik elestek [a harcban] a körülmetéletlenek közül, hadifegyvereikkel együtt mentek le a pokolba. Az ő fegyvereiket fejük alá tették, de az ő vétkük csontjaikon marad, mert félelmükre voltak a vitézeknek az élők földjén. Így a katonák, akik háborúban halnak meg elmennek a pokolba, sheolba vagy sírba, és az ő fegyvereik is velők együtt a pokolba helyeztetnek a fejük alá, a halottak földjében. Ámos 9:2 mondja: Ha a pokolba ássák is be magokat, kezem onnan is kiragadja őket.

IV Mózes 16:32,33 ír azokról, akik Mózes ellen fellázadtak, meg van írva, hogy a föld megnyitá az ő száját, és elnyelé őket, és ... azok, és mindaz, ami az övék, elevenen lementek mind a gödörbe (a pokolba, Dy). Itt van egy eset, ahol a sheól gödör-nek van lefordítva. Ez a sírt jelenti, ahova a földrengés levitte a lázadókat.

Van-e példa rá a Szentírásban, ahol egy ember pokolba került és kiszabadult onnan? Igen, Jónás volt. De a Biblia egy másik példát is ad Jézusról, aki a pokolba ment és ott maradt három napig, és akkor a Mindenható Isten ereje által feltámasztatott. Hallgassuk meg mit mond Péter apostol Jézus Krisztusról. Idézve a Zsoltár 16:10 versből, Péter mondja: Az ő lelke nem hagyatott a pokolban, sem az ő teste rothadást nem látott. Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, aminek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk. (Cselekedet 2 : 31, 32) A Zsoltár 16:10 versből a Héber sheol szó pokol-nak van lefordítva; de amint Péter idézi Görögül az ha'des. Így láthatjuk hogy a Görög ha'des szó egyértelmű a sheol szóval. Az eredeti szó mindkét nyelven jelenti az emberiség közönséges sírját, azt az állapotot, ahol a halottak és eltemetettek nem láthatók. Ez ama hely, ahol az Isten fia volt három napig, mint Jónás.

Luciferről van szó a következő részben a Babiloni király név alatt, ilyen szavakban: A pokol odalent megindul te miattad, hogy találkozzon veled érkezésedkor: miattad, felriasztja a halottakat, és a föld minden hatalmasait; felemeli trónjáról a nemzetek minden királyait. (Ésaiás 14:9) Ha az Ördög mindig ott lett volna, akkor a pokol, hogy indult volna el, találkozni vele? Csak úgy, ahogy a 15-ik vers prófétailag mondja neki, levettetel a pokolba, a sírgödör mélységébe. Itt a Pokol szó megegyezik a mélységgel, ahova bevettetik megkötözve egy ezer évig. - Jelenés 20:1-3, 7.

Sokan hiszik, hogy mindazok, akiket az a szerencsétlenség ér, hogy a pokolba mennek, nincs reménység arra, hogy onnan valaha kijöjjenek. De Jézus kijött a pokolból, és Jelenés 20:13-ban olvassuk: A halál és a pokol kiadá a halottakat, akik benne voltak: és megítéltetnek mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. Itt a kijelentés az, hogy a pokol kiadá a halottakat akik benne voltak és azok akik kiszabadultak meg ítéltettek az ő cselekedeteik szerint. A 14-ik versben olvassuk: A halál és pokol [ha'des] vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál. Ez egy nagyon jelképes kifejezés. Halál és pokol olyan dolgok, amelyeket észszerűen nem lehet a szószerinti tüzes tóba vetni. Amint Pál mondja, a halál maga el lesz pusztítva: A halál elnyeletett örökre. (I Korinthus 15:54,55) Senki nem volna képes megérteni e képletes nyelvet, ha a Biblia maga meg nem adná nekünk a magyarázatot, mely így mondja: Ez a második halál, a tűznek tava. (Jelenés 20: 14) A második halálból nincs kiszabadulás, vagy feltámadás. A 10-ik versben egy örömteljes kijelentés van, hogy az Ördög maga is végezetre bevettetik a kénkővel égő tűzes tóba, amely a Biblia szerint jelenti a második halált, amelyből nincs többé kiút.

Márk 9:47,48 Itt a King James fordításban olvassuk: Ha a te szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt: jobb neked egy szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a pokol tüzére: ahol az ő férgük meg nem hal, és tűzök el nem aluszik. Ezzel a szöveggel sokan bizonyítják, hogy van egy tüzes kínzóhely, ahol a gonoszok szenvednek öntudatos fajdalmat. De ha közelebbről megvizsgáljuk Jézus szavait, az feltárja, hogy a férgekről mondja, hogy azok nem halnak meg, nem pedig az emberről, így mások szerint a férgek halhatatlanok. Jézus nem mondott semmit arról, hogy ott élő teremtmények vannak és a tűzben szenvednek. Akkor mit gondolhatott itt Jézus? Azt, hogy jobb az embernek, ha meg van fosztva bármitől, még ha olyan kedves is neki, mint egy szem, vagy egy kéz, vagy egy láb, mint megtartani azokat és elpusztulni a Gyehennában. Itt a Görög Biblia szöveg nem a ha'des szót, hanem a Gyehenna szót használja. A Héber Szentírás szerint ez nem a pokolra utal, hanem a Hinnom Völgyre. Ez a völgy a Jeruzsálem déli és nyugati falain kívül volt. Használva volt halottégetésre vagy szemét égetésre is, ahova az Izraeliták bedobták a városi hulladékokat, valamint a döglött állatokat és a megvetett bűnösök holttestét tűzzel elégetni. Azonban élő teremtményeket nem dobtak be oda, mert az ellene volt a Zsidó törvénynek. A tüzet fenntartották, hogy égjen folytonosan és, hogy nagyobb legyen az ereje a Zsidók kénkövet is dobáltak rá. Ezért a Gyehenna, vagy a Hinnom Völgye, egy jelkép lett, nem az örök kínzásra, hanem az örök büntetésre. Annak lángjai jelképezték a teljes, az örök pusztulást, amelybe Isten ellenségei mennek, és amelyből nincs kiszabadulás vagy feltámadás.

A Gyehenna úgy van említve, mint egy tó, amely kénköves tűzzel ég. (Jelenés 21:8) Azonban, ha'des képviseli azt a haláli állapotot, amelyből a feltámadás lehetséges. Ha a Jézus szavait úgy vesszük a gyehenna felől, mint szószerinti tüzet, akkor csak a szószerinti egylábú és egyszemű személyek nyernének örök életet. Lásd Máté 23:33, ahol a legtöbb fordító tévesen fordította le a Gyehenna szót pokolnak.

Minden helyen, ahol a pokol szó a Görög Gyehenna szóból van fordítva, az örök pusztulást jelent. Figyeljük meg Jézus szavait Máté 10:28-ban: Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig nem ölhetik meg; de inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a Gyehennában. Miután Isten elpusztítja a lelket és testet a Gyehennában, ez egy döntő bizonyíték, hogy a Gyehenna, vagy a Hinnom fiának Völgye, egy jelképe a teljes pusztulásnak, és nem pedig az örök kínzásnak. Ez a jelentősége az örökkétartó tűznek is amely említve van a juhok és kecskék példázatában. Ott, miután Jézus kihirdette az Ítéletet a kecskék fölött, akik nem támogatták őt, amelyre Krisztus testvérei híva vannak, kijelentette a kecskékre vonatkozólag: Ezek elmennek az örökkétartó kivágatásra (Görög, kolasis) az igazak pedig az örök életre. (Máté 25:46) Így a kecskék örökké tartó büntetése az lesz, hogy örökre kivágattatnak az életből.

A kérdés most már helyesen kérdezhető, mit mondjunk a gazdag emberről, akirol Jézus azt mondta, hogy elment a pokolba és Lázárról, akit az angyalok elvittek az Ábrahám kebelébe? (Lukács 16: 19-31) Ez egy példázat, jelképes kijelentés. Ésszerűtlen volna azt hinni, hogy valaki a pokolba megy csak, azért mert gazdag, jó ruhát visel és van bőven eledele; mert nincs semmi vád említve a gazdag ember ellen. A másik oldalt tekintve, nevetséges volna azt hinni, hogy valaki a mennybe mehessen, annak koldusnak kell lennie, valamelyik gazdag ember kapujánál ülni, a morzsákat enni, amely a gazdag asztaláról lehull, és fekélyekkel kell telve lenni. Hány Zsidó van ma a világon olyan, mint Lázár volt? Egy másik dolog, ha a gazdag ember egy szószerinti égő tóban lett volna, hogyan tudta Ábrahám elküldeni Lázárt, hogy egy csepp vizet vigyen az ujja végén, hogy hűsítse a nyelvét? A gazdag ember képviseli a képmutató kereszténységet, akik távol vannak Istentől, nem az ő kegyének szolgálnak, sőt támadják azokat akik őszintén hirdetik Isten Igéjét. Lázár ábrázolja a hűségeseket. Ezek megszabadultak a modern Babilonból, elnyerték Isten kegyét, akik jelképesen az Ábrahám kebelében levők, és vigasztalást nyernek Isten Igéjén keresztül. (I János 4:16)

A pokoltűz tanát sok pogányok kulturában már ismerték évszázadokkal Krisztus előtt, melynek köze van az emberi lélek halhatatlanságáról szóló nézettel is. Örök kínzást szenvedni a halál után, az emberi léleknek halhatatlannak és elpusztíthatatlannak kellene lenni.

A Gyehenna azt a helyet mutatja, ahonnan nincs feltámadás vagy kiszabadulás. De a pokol, sheol vagy ha'des jelenti az emberiség közönséges sírját, ahova az emberek, jók és rosszak, mennek és pihennek a feltámadás reménységében.



Amennyiben kérdései vannak, vagy szeretne többet megtudni egy adott témáról, várjuk levelét, vagy adj hozza a Kedvenceidhez!