Máté evangéliuma

A négy evangélium lehetőséget nyújt arra, hogy teljes áttekintést nyerjűnk Krisztus földi szolgálatáról. Amit kihagy az egyik beszámoló, azt megemlíti egy másik, az egyik kiemel egy bizonyos eseményt, míg egy másik fényt derít másokra. Mindenik beszámolónak megvan a maga célja, egyet sem kell mellőzni, mindenik azon elvhez igazodik, hogy megőrizze a lényeget Jézus első eljövetelére vonatkozólag. Az első három evangélium, a Máté, Márk, és Lukács, ezek általában ugyanazt a módszert alkalmazzák, közös a nézőpont, és ugyanazokat az eseményeket tárgyalják. Ebből az okból, szinoptikus, vagy áttekinthető evangéliumoknak nevezik. Ebből nem kell arra következtetnünk, hogy ez a három beszámoló Jézus életéről azonos. Egyikből sok esemény ki lett hagyva, a másikokban meg részletesen lett közölve.

Máté zsidó vámszedő volt, elhívatása elött Lévi volt a neve, egyike a népszerűtlen adószedőknek. Máté 9:9. Luk 5:27. Idővel azonban a 12 apostol egyike lett. Máté 10:3. Márk 3:18. Luk 6:15. Nevének jelentése Jah ajándéka. Az a tény, hogy arám nyelven lett írva, világossá teszi, hogy főképpen a zsidóknak szánta, mivel különös figyelmet szentelt a messiási próféciáknak, gyakran idéz a Héber Iratokból, és sokszor rámutat azok beteljesítésére Jézus Krisztus, a Messiás által. Nem követ egy időrendi sorrendet, hanem tárgy szerint van elrendezve. Ahelyett, hogy részletesen elbeszéljen valamit, bemutassa Jézus tanitásait és példázatait.

Az evangéliumok írásának az idejét nem lehet pontosan meghatározni. Máté arám nyelvű beszámolóját nem sok évvel Krisztus mennybemenetele után írta. Sok bejegyzés a kéziratok végén azt igazolja, hogy ez nyolc évvel később történt, vagyis Kr. u. 41-ben (ezek a kéziratok mind a X. század utáni időből származnak). Egy idő után Máté lefordítja a beszámolót görög nyelvre. Az általános vélemény az, hogy Máté evangéliuma lett elsőként írva a négy evangélium közül. Ez valószínűnek tűnik, mivel főképpen a zsidóknak íródott. Az evangéliumok abban a sorrendben írodtak, amelyben megjelennek az újjabbkori Bibliákban. Az első volt Máté, majd a Márk, a Lukácsé, és végül a Jánosé. Lukács, evangéliumát a Cselekedetek előtt írta, és vannak valós bizonyítékok, hogy az Apostolok Cselekedetei Kr. u. 61 elött íródtak. Luk 1:1-4. Csel 1:1. Tehát a szinoptikus evangéliumok Kr. u. 61-ben már meg voltak írva. Máté evangéliumával arám nyelven a zsidók számára megkezdődött a jó üzenet írása, úgy ahogy azt Jézus hirdette.

Az evangélium Krisztus nemzetségtáblázatával kezdődik, és azzal a kinyilatkoztatással, amelyben részesült József, a gyermek csodálatos fogantatását illetőleg, a zsidó szűz Mária testében. Máté 1:1-25. Máté Jézus születésének a beszámolóját Józseffel kapcsolatosan tárgyalja, nem mint Lukács aki Mária szemszögéböl mutaja be. Máté a József nemzetségi táblázatát mutatja be, Lukács pedig a Mária vonalát. Ez a magyarázata a Jézus két nemzettség táblázata közötti különbségnek. Csak Máté számol be a mágusok látogatásáról, az Egyiptomba való menekülésről és a pánikba esett Heródes parancsáról a betlehemi gyermekek megölésére. Máté 2:1-23. Majd a beszámoló áttér Keresztelő János szolgálatára, a Jézus keresztségére, a felkenésre és Jézus kísértéseire. Majd még egy ugrást tesz időben, ezúttal hat hónapot, leírván a Galileabeli útat. Ekkor tanitja először Jézus: elközelített a mennyeknek országa. Híre egyre terjedt, az egész Palesztinából jöttek tömegek, hogy hallgassák üzenetét, és hogy tanúi legyenek csodatetteinek. Máté 4:1-25. Ezután Máté leirja a legalaposabb beszámolót, amely rendelkezésünkre áll a hegyi beszédről. Máté 5:1-7, 20.

Ettől az időtől Krisztus kétszer ünnepelte meg Jeruzsálemben a húsvétot, események, amelyeket Máté, Márk és Lukács nem említenek meg evangéliumaikban. Sok csodát véghezvitt és kiválasztotta a tizenkét apostolt. Máté beszámol ezekről a dolgokról, de nem időrendi sorrendben. Máté beszél Jézus galileai útjáról, megemlítve csodatetteit, példázatait és ezek magyarázatát, megemlítve a harmadik prédikálási időszakot Galileában, amikor Jézus elküldi az apostolokat kettőnként, hogy a bizonyságtevő munka kiszélesedjen. Máté 9:35 - 11:1. Jézus beszél a börtönbe zárt Keresztelö János hitéről, majd megfeddi Galilea városait, mivel azok nem hisznek benne. Máté11:2-24. Az apostolok visszatérése után Jézus megvendégel ötezer, majd négyezer embert. Máté 14:13 - 21; 15:21-28. A galileai út tetőfoka a színelváltozás, és ez a Jézus haláláról és feltámadásáról szóló jövendölésekkel zárul. Máté 16:13 - 17:13,22,23.

Máté beszél egyes eseményekről, amelyek a pereai utazás során történtek, Jeruzsálem felé menet, hogy részt vegyen az utolsó húsvéton, és beszél a Jézus haláláról. Máté 19:1-20:28. Máté, Márk, és Lukács szinoptikus evangéliumai részletesen beszámolnak Jézus földi életének utolsó napjairól, és általában követik az időrendi sorrendet. Csak Máté utal a következő példázatokra: a királyfi mennyegzőjére, a tíz szűzre, a tálentumokra, a juhokra, és kecskékre. Máté 22:1-14. 25:1-46. Csak Máté számol be teljes egészében az írástudók és a farizeusok szigorú elítéléséről Jézus Krisztus által. Máté 23:1-39. Egyetlen más evangélium sem beszél Júdás öngyilkosságáról, és a katonai őrségről a sírnál. Máté 27:3-10. 62-66. Szintén Máté az, aki beszél Jézus és az apostolok találkozásárol a feltámadás után, és azokról az utasításokról, amelyet adott, hogy menjenek el és tegyenek tanítványokká minden nemzetből, megkeresztelvén és tanítván őket. Máté 28:16-20. Gyakran más evangéliumok bepótolják a Máté evangélium hiányosságaitt. Isteni gondviselés folytán két, három, vagy négy tanú által minden esemény, amely Jézus földi pályafutására utal, meg van erősítve.





Amennyiben kérdései vannak, vagy szeretne többet megtudni egy adott témáról, várjuk levelét, vagy adj hozza a Kedvenceidhez!