Egy utat

Mit keresek egy olyan világban, hol könnyes az öröm,
S minden fájdalom okozata, csak bosszú és könyör,
Keresek-e valamit, ezen pusztuló és kopott földön,
Vagy csak vándor vagyok itt, hogy láthassam a közönyt.


Megszülettünk mint meztelen, apró kis emberek,
Születtünk a halálnak, miért szenvednünk is kell,
Hogy elmúlhasson bűnös testünk, s adjunk új életet,
Az is szenvedjen bosszúból, miért a sors velünk könyörtelen.


Elveszített csaták, vérrel borított harcterére lépek,
Harcolok, az élettel, magammal, én sem tudom kivel,
Csak a múlt sebeit látom izzani a jelenben,
S a jövő köddel fedett ábránd világát nem ismerhetem.


Miért teremtettél Uram, s adtál értelmet szívemnek,
Formáltad csontjaim, hogy érjen testemen sok bűnös féreg,
Mikor mint szenvedés, betegség, bűn foglya,
Egy utat keresek, de gyenge vagyok, hogy nélküled előbbre jussak.
gf 1997




Amennyiben kérdései vannak, vagy szeretne többet megtudni egy adott témáról, várjuk levelét, vagy adj hozza a Kedvenceidhez!