Az élet és az ember

Mi az élet? Mit jelent létezni? Szívünk válaszol: Az életnek telve kellene lennie örömmel, és célszerű cselekedetekkel. Az élet legyen küzdelemre hívó, amely azonban a teljesítményt gazdagon jutalmazza. Legyen az élet biztonságos és szabad. A körülmények azonban maradnak, az akadályok előttünk vannak, megrohan a fájdalom, és mégis az az ember, aki megtalálja Istent, az a diadalmas élethez vezető utat találja meg.

Kezdetben egy felbecsülhetetlen érték, amelyen Isten áldása nyugodott, ami azonban hirtelen ítéletté változott. Vajon mit jelentett az élet az embermilliárdok számára, akik ez ideig éltek a földön, és mit jelent számunkra? Néha azaz érzésünk támad, hogy életre vagyunk ítélve, és napjaink olyanok, mint valami riadt vadlovak, amelyekben keressük a nyugalmat, a szépet, és mindazt, ami meg nem található ma. Az élet, ami minden ember számára egy ajándék kellene, legyen, olyan valami, amiről az ember szívesen lemondott volna, ha tudta volna, hogy ez számára ítéletet fog jelenteni. Csak abban az esetben van értelme vállalni ezt az elítélést, ha lemondunk arról, amit egyébként úgy sem tudunk elérni, hogy megnyerjük azt az életet, amely holnapra van ígérve. Sok ember válassza a menekülést a valóság elől, és pótmegoldásokhoz folyamodik, amelyek azonban sosem képesek kiegészíteni, vagy pótolni azt, ami hiányzik az életből. Az ilyen természetű menekülés a szenvedélyek útjára viszi az embert, ezen az úton egy idő után ráébred az ember, hogy a hiányt nem pótolja az ami megoldásnak ígérkezett. Így az élet nem más, mint remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó versenyfutás, keresni a jót, a szépet és meg nem találni, ez ma az élet. A hit az, ami értelmet ad a mostani életnek, és ez az Isten ajándéka.

Ennek az életnek a tagadása, vagy elfogadása attól függ, hogy milyen körülmények között éli meg az egyén. Istennek, voltak szolgái, akik kívántak volna meghalni azon körülmények miatt, amelyben éltek, de volt egy kivétel is. Salamon volt az, aki bár mindennel rendelkezett, amivel rendelkezhetett ember abban az időben, és mindent megtett, amit csak kívánt, mégis nemkívánatos dolognak tekintette az életet, és azt írta: Jobb annak, aki nem lett.

Ma kb. hatezer évre a Teremtéstől nagyon távol vagyunk attól, amit életnek, és embernek lehet nevezni. Most teljes erőből kell küzdeni az ellen, ami embertelenség, és ebben a küzdelemben gyakran arra ébredünk, hogy túl kevés az erőnk arra, hogy önmagunk ellen a bennünk lévő tökéletlen ember ellen küzdjünk, és esetenként csatát vesztünk az én-nel szemben. Az is tapasztalható, hogy az ember szívesebben mond le az elkövetkezendő életről, mint erről, amit pillanatnyilag él. Ez azt bizonyítja, hogy az ember igényt tart erre az életre és az elkövetkezendőre is.

Vesszen el az a nap, amelyen születtem, és az az éjszaka, amelyen azt mondták: fiú fogantatott. Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon. Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé. Az-az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroltassák azt az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz. Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot. Miért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem múltam, mihelyt megszülettem? Miért vettek fel engem térdre, és miért az emlőkre, hogy szopjam?! Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám, és akkor nyugton pihenhetnék. Miért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szívűeknek? Akik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik, mint az elrejtett kincset. Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek; És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem! Még akkor lenne valami vigasztalásom; ujjonganék a fájdalomban, amely nem kímél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét. Hanem nyomorúságra születik az ember, amint felfelé szállnak a parázs szikrái. Miért is hoztál ki engem anyámnak méhéből? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem! Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhéből sírba vittek volna!. Jób. 3.3-6 10-13.20,21 5:7. 6:8-10. 10:18,19.

Átkozott az a nap, a melyen születtem; az a nap, a melyen anyám szült engem, ne legyen áldott! Átkozott ember az, aki örömhírt vitt az én atyámnak, mondván: Fiúmagzatod született néked, igen megörvendeztetvén őt. És legyen az-az ember olyan, mint azok a városok, amelyeket elvesztett az Úr és meg nem bánta. Hogy nem ölt meg engem az én anyám méhében, hogy az én anyám nékem koporsóm lett volna, és méhe soha sem szült volna! Miért is jöttem ki az én anyámnak méhéből, hogy nyomorúságot lássak és bánatot, és hogy napjaim gyalázatban végződjenek. Jer. 20.14-18.

Viszont, láttam én mind a nyomorgatásokat, amelyek a nap alatt történnek, és íme, nyilván van azoknak, akik nyomorgattatnak, könnyhullatások, és vigasztalójuk nincs nékik; és az őket nyomorgatóknak kezeiből erőszaktételt szenvednek, és vigasztalójuk nincs nékik. És dicsérem én a megholtakat, akik már meghaltak vala, az élők felett, akik még élnek; De mind a kettőnél boldogabbnak azt, aki még nem lett, aki nem látta azt a gonosz dolgot, a mely a nap alatt történik. Préd. 4:1.-3, IV. Móz. 11:14,15; I. Móz. 42:36; IV. Móz 23:10; Fil 1:21; II. Kor. 2:15,16; Jel 14:13; Mát. 26:24

Mi az, ami meglepi Istent, az ember magatartását illetőleg, és mi az, amit meg kell, tanuljunk:
* Az a tény, hogy hamar megunják a gyerekkort, igyekeznek minél előbb felnőttek lenni, és amikor felnőttek arról álmodoznak, hogy jó lenne ismét gyerek lenni.
* Az a tény, hogy a legtöbb ember arra használja fel élete első felét, hogy a másodikat nyomorúságossá tegye.
* Az a tény, hogy elvesztik egészségüket pénzszerzés közben, majd elvesztik pénzüket keresvén az egészséget.
* Az a tény, hogy a jövőre gondolva elfeledkeznek a jelenről, úgyhogy nem élnek sem a jelennek, sem a jövőnek.
* Az a tény, hogy az emberek úgy élnek mintha sohasem halnának meg, és úgy halnak meg mintha a valóságban nem is éltek volna.
* Meg kell tanulnunk, hogy a legértékesebb nem az, amink van az életben, hanem az, akink van.
* Meg kell tanulnunk, hogy nem az a gazdag személy, akinek a legtöbb van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége.
* Meg kell tanulnunk, hogy néhány pillanat alatt fel lehet nyitni embertársainkban mély sebeket, és talán évek kellenek, ahhoz hogy begyógyítsuk őket.
* Meg kell tanulnunk, hogy nem elég az, ha megbocsátottak mások nekünk, bocsássuk meg mi másoknak a leghevesebb, és legigazságtalanabb támadásait.
* Meg kell tanulnunk, hogy nem jó összehasonlításokat tenni, mert mindenki egyénileg ítéltetik meg, a maga érdeme szerint. Gondoljunk mindig arra, hogy az emberek elfelejtik azt, amit mondtunk, vagy amit tettünk, de nem felejtik el könnyen azt az érzést, amit okoztunk.

Mennyit ér egy ember? Egy ember fizikai összetétele. Az alkotóelemek mennyisége az emberi testben:
* Vas, egy közepes szeghez.
* Zsír, hét szappan készítéséhez.
* Cukor, hét csésze kávéhoz.
* Foszfor, 2200 gyufafej gyártásához.
* Magnézium, egy savkötő tabletta gyártásához.
* Káliumkarbonát, egy csillagszóró készítéséhez.
* Kén, egy kutya fertőtlenítéséhez.

R. Villeke a kölni egyetem vezetője, a haszon, és költség szempontjából vizsgálta az ember értékét:
* Egy gyerek 3 éves kortól 15.000. €
* Egy gyerek 13 éves kortól 80.000. €
* Egy fiatal 20 éves kortól 140.000. €
* Egy 30 éves keresőképtelen 120.000. €
* Egy 70 éves nyugdíjas 52.000. €
* Egy 80 éves nyugdíjas 34.000. €
* Egy teljes időben foglalkoztatott férfi 330.000 €
* Egy fiatal, aki a tanulmányainak befejezése után a lógást választja 2.200. €

Kiemelkedő személyiségek véleménye az ember értékéről:
Marcus Tullius államférfi Kr. e. 106-43. Az ember gyakran önmaga legnagyobb ellensége.
Nagy Frigyes Porosz király XVIII. sz Az ember egy söpredék.
Edvar von Hartman filozófus. A föld bőrbetegsége.
Nietzsche. A föld férge.
Hans Schasse Rendkívüli kockázatos terv.
Ludwig Buechner Az ember nem ér többet, mint amennyit megeszik.
Henrik Ibsen Norvég költő. 1828-1906. Csak miután meghaltunk jövünk rá arra, hogy tulajdonképpen mi nem is éltünk.
Theo Lobsak A természet selejtje.
Sigmund Freud pszichoanalitikus Abban a pillanatban, amikor az élet értelméről beszélünk betegek vagyunk.

Ezek a minősítések rányomták a bélyegüket az emberre a mai modern társadalomban, és az ember valóban úgy van kezelve mint egy nagyon olcsó munkaeszköz.


Egy egyetemi tanár által összegyűjtött adatok alapján:
* Egy téglarakás kell egy kerti lugas építéséhez.
* Egy autó 10. ezer alkatrészből áll
* Egy holdrakéta 10 millió alkatrészből áll.
* Az ember, egy kérdőjel adatokkal. 15 millió alkatrész, 500 ezer km kábellel összekötve 30 trillió működési, és tárolási lehetőség, vízhűtés, összsúly 1,5 kg. Ez az emberi agy. Ez a komplikált szerkezet a fejlődés elmélet terjesztői szerint véletlenül is létrejöhetett.

Miben nyilvánul meg az ember tökéletlensége?
* Mindig túl korán jön, vagy mindig elkésik.
* Mindig alszik ott, ahol ébernek kell lennie.
* Mindig felindul, amikor nyugodtnak kellene lennie.
* Mindig hallgat, amikor beszélnie kellene, és mindig ő viszi a szót, ahol a hallgatás lenne helyénvaló
* Mindig nevet, amikor sírni kellene, és mindig sír, amikor megvigasztalódva nevethetne.
* Mindig kivételt akar tenni, amikor a szabálynak kellene érvényesülni, és mindig aláveti magát a törvénynek, amikor a szabadságot kellene választania.
* Mindig tevékenykedik ott, ahol az imádság segít, és mindig imádkozik ott, ahol csak a munka segít.
* Mindig viszálykodik, ahol ez szükségtelen, sőt káros, és midig szeretetről, és békességről beszél, mikor pedig komolyan oda kellene ütni.
* Mindig hitről, és evangéliumról beszél, ahol pedig az egészséges emberi értelmet kellene szóhoz juttatni, és mindig töpreng, ahol pedig magát, és másokat is Isten kezébe lehetne, és kellene ajánlania
* Mindig tiszteletre vágyik, holott ő maga nem tisztel senkit.
* Mindig elvárja, hogy mások elfelejtsék tévedéseit, holott ő nem tudja elfelejteni mások tévedéseit.
* Mindig kész tanácsot adni, de csak ritkán vagy soha példát.
* Mindig kész megítélni másokat, mielőtt megvizsgálná önmagát.
* Mindig kész megbocsátani önmagának, de csak ritkán másoknak.
* Mindig kész elfoglalni az ítélőszéket, de csak ritkán a vádlottak padjára ülni.
* Mindig győztesen akar mindenből kikerülni, és nem veszi észre, hogy a vesztesek táborában áll.
* Mindig mindent meg akar nyerni, anélkül, hogy valamit is áldozna.
* Mindig készségesen fogad el javakat, de csak remegő kezekkel ad ritkán.
* Mindig igényli a más türelmét, miközben ő mindig türelmetlenkedik.
* Mindig kérkedik azzal, amije van, és irigyli mástól azt, ami neki nincs.
* Mindig hatalmaskodni akar mások fölött, de erre képtelen önmaga fölött.
* Mindig túlértékeli a maga munkáját, és lekicsinylően néz a másokéra.
* Mindig erényeiről beszél, hogy ez által elfedje fogyatékosságait.
* Mindig a múltjáról beszél, miközben jövője veszélyben forog.

Ez a velejéig megromlott ember az, akit az Úr Isten úgy szeret, mint tulajdon Fiát, Jézus Krisztust, Akit értünk halálba adott, hogy minden újra rendbe jöjjön.

Van ember, aki mikor felmegy egy hegyre, ráébred arra, hogy milyen parányi. Egy másik ember, azonban ha ugyan ezt megteszi, gőgösen azt mondja: Magasabban vagyok, mint a hegy! Akinek megadatott az a kiváltság, hogy felmehessen Isten hegyére, az ne érezze magát nagyobbnak a hegynél, mert még az ebből kiszakadt Kő is összezúzhatja. Mi el tudjuk fedezni ravaszság, és képmutatás által az igazi énünket, de ezt csak emberek előtt tudjuk megtenni. Erről biztosít Isten bennünket, és mégis egyre nagyobb méreteket ölt a képmutatás.

Tudom a te dolgaidat, és a te fáradságodat és tűrésedet, és hogy a gonoszokat nem szenvedheted, és megkísértetted azokat, a kik apostoloknak mondják magokat, holott nem azok, és hazugoknak találtad őket; És terhet viseltél, és béketűrő vagy, és az én nevemért fáradoztál, és nem fáradtál el. De az a mondásom ellened, hogy az első szeretetedet elhagytad. Emlékezzél, meg azért honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd; ha pedig nem, hamar eljövök ellened, és a te gyertyatartódat kimozdítom helyéből, ha meg nem térsz. Jel. 2:2-5

Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen. Jel 3:15,17.

Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincsen oly teremtmény, a mely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, Akiről mi beszélünk. Zsid. 4.12

Te ismered ülésemet és felkelésemet, messzirol érted gondolatomat. Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!. Zsolt 139:2-4.

Mert az ember szívének gondolata gonosz az ő ifjúságától fogva. I. Móz 8:21.

Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?Jer. 17:9.

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Mát 15:19.

Minden fej beteg, és minden szív erőtlen. Tetőtől talpig nincs e testben épség. Ésa 1:5 , 6

Íme tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is!. Zsolt 39:6.

Bizony hiábavalók a közembernek fiai, és hazugok a főembernek fiai; ha mérőserpenyőbe vettetnek, mind alábbvalók a semminél. Zsolt. 62:10.

Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla, és az embernek fia, hogy gondod van reá? Zsolt 8:5.

Akarod-e, pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt? Jak. 2:20.

Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekedne, és nem vétkeznék. Préd. 7:20.

Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő Igéje nincsen mi bennünk. I. Ján 1:8,10.

Emelkedjél fel te, földnek bírája, fizess meg a kevélyeknek! A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek? Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekvői. A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet. Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják. És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene! Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre? Aki a fület plántálta, avagy nem hall-e? És Aki a szemet formálta, avagy nem lát-e?. Zsolt 94:2-9.

Mert mint a Perázim hegyén, felkel az Úr, és mint Gibeon völgyében, megharagszik, hogy megtegye munkáját, a mely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát a mely hallatlan lesz. Jaj azoknak, a kik az Úrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket, és ki ismer minket?. Ésa. 28:21. 29:15.

Ezt mondja az Úr: Halálos a bajod, gyógyíthatatlan a zúzódásod! Sebedet senki sem orvosolja, gyógyír és kötszer sincs számodra. Bekötözöm sebeidet, meggyógyítom zúzódásaidat. Jer 30:12,13,17.

Az ember tökéletlenségének ellenére, mégis a teremtés mesterműve marad, és ennél fogva minden teremtett dolognál értékesebb Isten szemében.

Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? És egy sincs azok közül Istennél elfelejtve. De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok. Luk 12:6,7.

Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy, megtérő bunösön, hogy nem kilencvenkilenc igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre. Luk 15:7.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki, hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ján 3:16

Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: I. Pét 1:18,19

És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertőztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadtunk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél hordának el bennünket! Ésa 64:5.

Istenem, a szégyentől és pironkodástól nem merem tekintetemet feléd emelni, Istenem. Mert vétkeink úgy elszaporodtak, hogy teljesen elborítottak, és bűneink egészen az égig érnek. Ezsd 9:6.

Életed legnagyobb részét azzal töltöd, hogy azt teszed, amit nem kell. Egy jó részét, azzal hogy nem teszel semmit. Egész életedben egészen mással foglalkozol, mint amivel kellett volna. Ne mondd: A pohár tele van! A világon gyűlöletes minden, mert mennyivel sötétebb az éjszaka, annál szebbek csillagok, és minél többek nyomorúságaink, annál közelebb az Isten. Az a tény, hogy minden élet a halálban végződik, nem bizonyítja azt, hogy a halál az élet célja.

A lübeki Krisztus szobor felirata: Jézus panasza:
Ti mesternek hívtok, és nem kérdeztek engem.
Útnak neveztek, és nem jártok rajtam.
Világosságnak hívtok, és nem néztek reám.
Életnek neveztek, és nem kerestek engem.
Bölcsnek hívtok, és nem követtek engem.
Hatalmasnak neveztek, és nem kértek engem.
Irgalmasnak hívtok, és nem bíztok bennem.
Igazságnak neveztek, és nem féltek tőlem.
Ha egyszer örökre elvesztek, ne okoljatok engem.





Amennyiben kérdései vannak, vagy szeretne többet megtudni egy adott témáról, várjuk levelét, vagy adj hozza a Kedvenceidhez!