A Biblia és a tudomány

Az itáliai tudós, Galilei 1613-ban adta ki Levél a napfoltokról című munkáját. Ebben bizonyítékot adott arra, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem a Nap a Föld körül. Ez az események olyan sorozatát indította el, amely végül a római katolikus inkvizíció elé juttatta az eretnekség alapos gyanújával. Végül tanai viszszavonúsára kényszerítenék. Miért tekintették eretnekségnek azt a felfogást, hogy a Föld kering a Nap körűl? Mert Galilei vádlói azt állítonák, hogy ez ellentmond a Biblia kijelentésének.

Ma széles körben úgy vélik, hogy a Biblia tudománytalan, és néhányan ennek bizonyításául rámutatnak Galilei tapasztalataira. De valóban így van ez? Amikor erre a kérdésre válaszolunk, gondolnunk kell arra, hogy a Biblia, a próféciák, a történelem, az ima, a törvenyek, a tanácsok és az Istenről való ismeret könyve. Nem állítja magáról, hogy tudományos kézikönyv. Mégis, amikor a Biblia tudományos kérdéseket érint, kijelentései teljesen megbízhatók.

A Föld

Nézzük például azt, amit a Biblia bolygónkról, a Földről mond. Jób könyvében ezt olvassuk: ő [Isten] terjeszti ki északot az üresség fölé, függeszti föl a földet a semmire (Jób 26:7). Hasonlítsuk ezt össze Ésaiás következő kijelentésével: Van Valaki, aki a föld kereksége fölött lakozik (Ésaiás 40:22). A kép egy gömbölyű földről, amely a semmiben függ az ürességben, erősen emlékeztet minket azokra a fényképekre, amelyeket az űrhajósok a világűrben lebegő földgömbről készítettek.

Nézzük a víz bámulatos körforgását a földön. A Compton's Encyclopedia így írja le, mi is történik: A víz ... elpárolog az óceánok felszínéről a légkörbe ... A föld légkörében állandóan mozgo légaramlatok a nedves levegőt a szárazföld belseje felé szállítják. Amikor a levegő lehűl, a pára vízcseppecskékké sűrűsödik. Ezek általában felhőkként láthatók. A cseppecskék gyakran esőcseppekké állnak össze. Ha a légkörben kellően alacsony hőmérséklet uralkodik, az esőcseppek helyett hópelyhek képződnek. A víz, amely az óceántól száz vagy akár ezer kilométereket tett meg, minden esetben lehull a földfelszínre. Ott folyókba gyűlik, vagy beszivárog a földbe és megkezdi utazását vissza az óceánba.Ezt a figyelemre méltó folyamatot, amely megteremti az élet lehetőségét a szárazföldön, már körülbelül 3000évvel ezelőtt egyszerű szavakkal leírták a Bibliában: Minden folyó a tengerbe ömlik, és a tenger mégsem telik meg, pedig ugyanoda folynak a foldók, újra meg újra oda folynak (Prédikátor 1:7, Ökumenikus fordítás).

Talán még inkább figyelemre méltó a Biblia bepillantása a hegyek történetébe. Íme, amit egy geológiai kézikönyv mond: A prekambriumi kortól napjainkig zajlik a hegyek épülésének és pusztulásának állandó folyamata ... A hegyek nem csupán eltűnt tengerek helyén keletkeztek, hanem gyakran hosszú idővel a kialakulásuk után elsüllyedtek, majd újra kiemelkedtek. Hasonlítsuk ezt össze a zsoltáros költői leírásával: A mélység vízáradataival, mint egy ruhával takartad be azt [a földet]; a hegyek felett álltak a vizek. A hegyek kiemelkedtek, a völgyek alászálltak - arra a helyre, amelyet nekik alapítottál (Zsoltárok 104:6, 8).

Teremtés

A Biblia legelső verse kijelenti: Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet (1Mózes 1:1). A megfigyelések alapján a tudósok felismerték, hogy az anyagi világnak valóban volt kezdete. Nem létezett mindig. Egy vallási kérdésekben agnosztikus csillagász, Robert Jastrow ezt írta: A részletek különböznek, de a Genezis csillagászati és bibliai beszámolójának alapvető elemei azonosak: az események láncolata, amely az emberhez vezet, hirtelen és élesen kezdődött az idő egy meghatározott pillanatában, egy fény és energiavillanásban.

Igaz, sok tudós, mégha kiáll is amellett, hogy a világegyetemnek volt kezdete, nem fogadja el azt, hogy Isten teremtette. Azonban, mint ma néhányan elismerik, nehéz eltekinteni egy bizonyosfajta intelligencia létezésétől, amely ott van minden dolog mögött. Freeman Dyson fizikaprofesszor megjegyzi: Minél többet vizsgálom a világegyetemet és tanulmányozom felépítésének részleteit, annál több bizonyítékot találok arra, hogy a világegyetemnek bizonyos értelemben tudnia kellett, hogy jövünk. Olyan tudós lévén, aki inkább a XX. századi gondolkodási szokásokban és nyelvben gyakorlott, mint a XVIII. századiban, nem állítom, hogy a világegyetem felépítése bizonyítja Isten létezését. Csupán azt állítom, hogy a világegyetem felépítése összeegyeztethető azzal a feltevéssel, hogy működésében az intelligencia fontos szerepet játszik. Megjegyzése bizonyára elárulja korunk kételkedő beállítottságát. De félretéve a kétkedést, figyelemre méltó összhangot figyelhetünk meg a modern tudomány és a Biblia azon kijelentése között, hogy Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet (1Mózes l:l).

Egészség

Ha egy izraelitának lepragyanús bőrkiütése volt, elkülönítették. Tisztátalan mindaddig, amíg rajta van a kiütés. Tisztátalan ő. Elkülönülten lakjék, a táboron kívül legyen a lakása (3Mózes 13:46). Még a megfertőzött ruhákat is el kellett égetni (3Mózes 13:52). Abban az időben ez hatékony módja volt annak, hogy megakadályozzák a fertőzés elterjedését.

Egy másik fontos törvény az emberi ürülékkel volt kapcsolatos, amit el kellett ásnia táboron kívül (5Mózes 23:12, 13). Ez a törvény kétségtelenül megóvta az izraelitákat számos betegségtől. Néhány országban még napjainkban is komoly egészségügyi problémákat okoz az emberi ürülékek helytelen kezelése, széthagyása. Ha az ott élő emberek követnék a Bibliában évezredekkel ezelőtt leírt törvényeket, sokkal egészségesebbek lennének.

A Biblia magas szintű egészségügyi irányadó mértéke a szellemi egészséget is magában foglalja. Az egyik bibliai példabeszéd így szól: A nyugodt szív a test élete, a féltékenység viszont a csontok rothadása (Példabeszédek 14:30). Az utóbbi években az orvosi kutatások bebizonyították, hogy lelkiállapotunk valóban hatással van fizikai egészségünkre. Így például dr. C. B. Thomas, a Johns Hopkins University-ről, több mint ezer egyetemet végzettet figyelt meg mintegy 16 éven át, és összefüggésbe hozta pszichikai magatartásformáikat a betegségekre való hajlamukkal. Megállapította, hogy az egyetemet végzettek közül azok mutatkoztak a betegségekre a leginkább hajlamosnak, akik stresszhatásokra ingerültebben reagáltak és idegesebbek voltak.

Mit mond a Biblia?

Ha a Biblia tudományos szempontból ilyen pontos, miért mondta a katolikus egyház, hogy Galilei tanítása a Nap körül keringő Földről írásellenes? Ennek oka az az értelmezés volt, amelyet egyházi szaktekintélyek adtak bizonyos bibliaversekről. Helyes volt ez az értelmezés? Hogy ezt megállapíthassuk, olvassunk el két olyan részt, amelyet ők idéztek.

Az egyik ezek közül így szól: A nap fölkel és a nap lenyugszik, a helyére siet, s ott újra fölkel (Prédikátor 1:5, Katolikus fordítás). Az egyház akkori érvelése szerint a nap felkel és a nap lenyugszik kifejezések azt jelentik, hogy a Nap mozog, nem pedig a Föld. De hiszen még ma is azt mondjuk, hogy a Nap felkel és lenyugszik, bár köztudott, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva. Ezekkel a kifejezésekkel mi csupán a Nap látszólagos mozgását írjuk le úgy, ahogy azt az ember megfigyeli. A Biblia írója pontosan ugyanezt tette.

A másik részben ezt olvassuk: A földet biztos alapra helyezted, nem inog meg az idők folyamán(Zsoltárok 104:5, Katolikus fordítás). Ezt úgy értelmezték, hogy a Föld, megteremtése után egyáltalán nem képes mozogni. Valójában ez a vers a Föld állandóságát hangsúlyozza, és nem a mozdulatlanságát. A Föld soha nem fog elpusztulni, léte soha nem fog meginogni, amint ezt más bibliaversek is megerősítik (Zsoltárok 37:29; Prédikátor 1:4). Tehát ennek az írásszövegnek sincs semmi köze a Föld és a Nap relatív mozgásához. Az egyház, és nem a Biblia volt az, amely Galilei idejében az objektív tudományos vitát megakadályozta.

Evolúció és teremtés

Mégis van egy olyan terület, amelyen a modern tudomány és a Biblia sokak véleménye szerint összeegyeztethetetlen. A legtöbb tudós síkra száll az evolúció elmélete mellett, amely azt tanítja, hogy minden élőlény az évmilliókkal ezelőtt létrejött egyszerű életformából fejlődött ki. A Biblia ezzel szemben azt tanítja, hogy az élőlények fő csoportjai külön lettek megteremtve, és csak a fajuk szerint szaporodnak. Az ember a föld porából lett megteremtve, mondja a Biblia (1Mózes 1:21; 2:7). Feltűnő tudományos hiba ez a Bibliában? Mielőtt eldöntenénk, nézzük meg, mi az, amiről a tudomány biztos ismerettel rendelkezik, és mi az ezzel szemben, amit csupán feltételez.

Az evolúció elméletét Charles Darwin tette népszerűvé a múlt században. A csendes-óceáni Galapagos-szigeteken nagy hatással voltak Darwinra az egyes szigeteken élő különböző pintyfajták. Arra következtetett, hogy ezek egyetlen ősi faj leszármazottai. Többek között ennek a megfigyelésnek az alapján támogatta azt az elméletet, hogy minden élőlény egy ősi, egyszerű formától származik. Az a hajtóerő, amely az alacsonyabb rendű élőlények magasabb rendűvé fejlődése mögött áll, szerinte a természetes kiválasztódás, a legrátermettebbek életben maradása. Az evolúciónak köszönhetően - mint állította -, a halakból szárazföldi állatok, a hüllőkből madarak stb. fejlődtek ki.

Valójában az, amit Darwin azokon a távoli szigeteken megfigyelt nincs ellentmondásban a Bibliával, amely megengedi a fő élő fajon belüli változatosságot. Így például az összes embertípus egyetlen ősi emberpártól származik (1Mózes 2:7, 22-24). Ennélfogva semmi különös nem lenne abban, ha azoknak a különböző pintyfajtáknak közös ősük lenne. De pintyek maradtak, nem fejlődtek sólyommá vagy sassá.

Sem a különböző pintyfajták sem más, amit Darwin látott, nem bizonyította, hogy minden élőlénynek, legyen az cápa vagy tengeri sirály, elefánt vagy földigiliszta, egy közös őse van. Ennek ellenére sok tudós azt állítja, hogy az evolúció többé már nem elmélet, hanem tény. Mások, bár ismerik az elmélettel kapcsolatos problémákat, mégis azt mondják, hogy hisznek benne. Népszerű így tenni. Nekünk azonban tudnunk kell, vajon az evolúció olyan világosan bizonyított-e, hogy a Bibliának tévesnek kell lennie?

Hogyan lehet az evolúció elméletét próbára tenni? A legnyilvánvalóbb út a fosszíliák megvizsgálása lenne, hogy megállapíthassuk, vajon a fokozatos változás az egyik fajtól egy másik fajig, valóban megtörtént-e. Megtörtént? Nem, ahogyan ezt számos tudós becsületesen elismeri. Egyikük, Francis Hitching ezt írja: Mikor keresed a láncszemeket az állatok fő csoportjai között, egyszerűen nincsenek. A fosszíliákban levő bizonyítékok hiánya annyira nyilvánvaló, hogy az evolucionisták alternatívákkal álltak elő Darwin fokozatos változás elméletére. Az igazság mégis az, hogy az állatfajok hirtelen megjelenése a fosszíliákban sokkal inkább alátámasztja a teremtést, mint az evolúciót. Ezenkívül Hitching rámutat, hogy az élőlények saját maguk pontos reprodukálására vannak programozva, nem pedig arra, hogy valami mássá fejlődjenek. Azt mondja: Az élő sejtek csaknem teljes pontossággal reprodukálják önmagukat. A hibaszázalék olyan csekély, hogy egyetlen emberalkotta gép sem képes azt megközelíteni. Ezenkívül léteznek bizonyos beépített korlátok is. A növények elérnek egy bizonyos méretet, és azután nem nőnek tovább. A gyümölcslegyek még teljesen megváltozott körülmények között is gyümölcslegyek maradnak. A tudósok évtizedeken át mesterséges mutációkat idéztek elő a gyümölcslegyeken, de még így sem sikerült kierőszakolni, hogy ezek valami mássá fejlődjenek.

Az élet eredete

Egy másik nehéz kérdés, amit az evolucionisták nem tudnak megválaszolni, így hangzik: Hogyan keletkezett az élet? Hogyan jött létre az élet első, egyszerű formája, amelyből - a feltételezésük szerint - mi mindnyájan származunk? Századokkal ezelőtt ez nem tűnt volna problémának. A legtöbb ember akkor úgy gondolta, hogy a legyek a bomló húsból fejlődtek ki, és hogy egy halom régi rongyból spontán alakultak ki egerek. De több mint száz évvel ezelőtt Louis Pasteur francia kémikus világosan bebizonyította, hogy élet csak már létező életből származhat.

Hogyan magyarázzák tehát az evolucionisták az élet eredetét? A legnépszerűbb elmélet szerint, évmilliókkal ezelőtt kémiai anyagoknak és energiának véletlenszerű egyesülése vezetett az élet spontán létrejöttéhez. Vajon nem mond ez ellent annak az alapelvnek, amit Pasteur bebizonyított? A The World Book Encyclopediá-ban ez áll: Pasteur kimutatta, hogy a földön ma létező kémiai és fizikai viszonyok között élet spontán nem keletkezhet. Évmilliókkal ezelőtt azonban a kémiai és fizikai viszonyok a földön egészen mások voltak.

Még az egymástól teljesen eltérő viszonyok között is óriási szakadék van az élettelen anyag és a legegyszerűbb élőlény között. Az élő sejt és a legmagasabb fokon szervezett, nem biológiai rendszer, mint például egy kristály vagy egy hópehely között, olyan hihetetlenül nagy és áthidalhatatlan szakadék tátong, amilyet csak fel lehet fogni. Az az ötlet, hogy élettelen anyag esetleges véletlenek során élővé válhat, annyira valószínűtlen, hogy szinte lehetetlennek is mondhatjuk. A Biblia magyarázata, hogy 'élet életből' származik, nevezetesen, hogy Isten teremtette, sokkal inkább összhangban van a tényekkel.

Az evolúció elméletében rejlő problémák ellenére, a teremtésben való hitet tudománytalannak, sőt különösnek tekintik. De miért van ez? Miért utasítja el a teremtés gondolatát még egy olyan evolúciónista is, aki őszintén rámutat az evolúció gyengeségeire? Michael Denton véleménye szerint az evolúciót minden hiányosságával együtt továbbra is tanítani fogják, mert a teremtéssel kapcsolatos elméletek nyíltan természetfölötti dolgokat hívnak segítségül. Más szóval, az a tény, hogy a teremtéshez szükség van Teremtőre, a teremtés gondolatát elfogadhatatlanná teszi. Ez kétségtelenül ugyanolyan elferdített érvelés, mint amilyennel már a csodákkal kapcsolatban is találkoztunk: csodák lehetetlenek, mert természetfölöttiek!

Ezenkívül tudományos nézőpontból maga az evolúció elmélet is erősen kérdéses. Mivel [Darwin evolúció elmélete] alapjában véve egy történelmi rekonstrukció elmélete, lehetetlen kísérletekkel vagy közvetlen megfigyelésekkel ellenőrizni úgy, ahogy a különböző tudományágakban szokásos ... Továbbá, az evolúció elmélete egy sor egyedi eseménnyel foglalkozik - az élet eredete, az intelligencia eredete stb. Az egyedi események megismételhetetlenek, és nem lehet alávetni őket semmilyen kísérleti eljárásnak. Az igazság az, hogy az evolúció elmélete, népszerűsége ellenére, tele van hézagokkal és problémákkal. Nem ad elfogadható okot arra, hogy az élet eredetéről szóló bibliai beszámolót elvessük.

Mi a helyzet a Vízözönnel?

Sokan mutatnak rá egy másik feltételezett ellentmondásra a Biblia és a modern tudomány között. Mózes első könyvében azt olvassuk, hogy évezredekkel ezelőtt úgy megnövekedett az emberek gonoszsága, hogy Isten elhatározta, elpusztítja őket. De megparancsolta az igaz férfinak, Noénak, hogy építsen fából egy nagy hajót, egy bárkát. Azután Isten Vízözönt hozott az emberiségre. Csak Noé és családja élték túl azt, a különböző állatfajok képviselőivel együtt. A Vízözön olyan hatalmas volt, hogy az egész ég alatt levő összes magas hegyeket elborította (1Mózes 7:19).

De honnan származott az a víztömeg, amely az egész földet beborította? Maga a Biblia válaszol erre. A teremtés kezdetén, amikor a légkör kialakult, voltak a kiterjedés alatt levő vizek és a kiterjedés felett levő vizek (1Mózes 1:7; 2Péter 3:5). Amikor a Vízözön bekövetkezett, a Biblia ezt mondja: Az egek zsilipjei megnyíltak (1Mózes 7:11). Nyilvánvalóan a 'vizek ... a kiterjedés felett' lehullottak és gondoskodtak az áradathoz szükséges víz nagy részéről.

A modern szakkönyvek gyakran elvetik egy világméretű Vízözön lehetőségét. Így meg kell kérdeznünk: a Vízözön csupán mítosz, vagy valóban megtörtént? Mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, meg kell jegyeznünk, hogy a régebbi korokban Isten imádói elfogadták a Vízözönt, mint valódi történelmi eseményt, és nem mítosznak tekintették. Többek között Ésaiás, Jézus, Pál és Péter utaltak rá úgy, mint valóban megtörtént eseményre (Ésaiás 54:9; Máté 24:37-39; Zsidók 11:7; 1Péter 3:20, 21; 2Péter 2:5; 3:5-7). Mégis vannak olyan kérdések ezzel a világméretű Vízözönnel kapcsolatban, amelyekre válaszolni kell.

Először is az egész föld elárasztásának gondolata nem erős túlzás? Ezt nem mondhatjuk. A föld néhány része még ma is el van árasztva. A földfelszín 70 százalékát víz borítja, és csupán 30 százaléka szárazföld. Ezenkívül a föld édesvíz-készletének 75 százaléka gleccserekbe és sarki jéghegyekbe van zárva. Ha ez a jég elolvadna, a tengerszint sokkal magasabb lenne. Olyan városok mint New York és Tokió eltűnnének.

Ezenkívül a The New Encyclopcedia Britannica ezt mondja: A tengerek átlagos mélységét 3790 méterre becsülik, ez a szám tehát jóval nagyobb, mint a szárazföld átlagos, 840 méteres tengerszint feletti magassága. Ha a tengerek átlagos mélységét megszorozzuk azok együttes felszínének területével, kiderül, hogy a világ óceánjainak térfogata 11-szerese a tengerszint feletti szárazföldek térfogatának. Így ha minden elsimulna - ha a hegyek ellapulnának és a tengerek mély medrei feltöltődnének -,több ezer méter mély tenger borítaná az egész földet.

Ahhoz, hogy a Vízözön megtörténhetett, a tengereknek a Vízözön előtt sekélyebbeknek, a hegyeknek pedig alacsonyabbaknak kellett lenni a mostaninál. Vajon lehetséges ez? Egy szakkönyv ezt írja: Ott, ahol a világ hegyei ma szédítő magasságokba tornyosulnak, egykor, évmilliókkal ezelőtt, egyhangú sík óceánok és alföldek terültek el ... A kontinensek mozgása okozza egyrészt a szárazföld felemelkedését olyan magasságba, ahol már csak a legellenállóbb állatok és növények képesek élni, másrészt alámerülését, hogy rejtett pompában feküdjön mélyen a tenger felszíne alatt. Mivel a hegyek és tengermedrek felemelkednek és lesülylyednek, feltételezhető, hogy egykor a hegyek nem voltak olyan magasak, és a hatalmas tengerek nem voltak olyan mélyek, mint ma.

Mi történt a vízáradattal a Vízözön után? Bele kellett folynia a tengermedrekbe. Hogyan? A tudósok véleménye szerint a kontinensek hatalmas táblákon nyugszanak. Ezeknek a tábláknak a mozgása a földfelszín szintjének változását okozhatja. A táblák határainál ma hatalmas vízalatti szakadékok vannak, melyek helyenként több mint tízezer méter mélyek. Ez teljesen olyan, mintha - talán magának a Vízözönnek következtében - a táblák elmozdultak volna, miközben a tengerfenék lesüllyedt és árkok nyíltak meg, melyekbe a szárazföldről a víz lefolyhatott.

Mégha elismerjük is, hogy egy ilyen hatalmas vízözön megtörténhetett, nyitva marad a kérdés, miért nem találják meg a tudósok a nyomait? Talán megtalálták, de másképpen értelmezik a bizonyítékokat. Az ortodox tudomány például azt tanítja, hogy a föld felszínét sok helyen hatalmas gleccserek alakították az egymást követő jégkorszakok idején. De több olyan dolgot, amelyet a gleccsermozgás eredményének tulajdonítanak, víz is okozhatott. Nagyon valószínű, hogy a Vízözön néhány bizonyítékát helytelenül egy jégkorszak bizonyítékaként magyarázták.

Előfordultak már hasonló tévedések. Arról az időről, mikor a tudósok kidolgozták elméletüket a jégkorszakról, ezt olvassuk: A geológiai történelem minden szakaszában találtak jégkorszakot összhangban az egyenletesség elvével. A bizonyítékok gondos felülvizsgálatának következtében azonban az utóbbi években sokat elvetettek ezek közül a jégkorseakok közül; olyan képződményeket, amelyeket egykor jégkori morénákként azonosítottak, átértékeltek talajrétegekké, melyeket iszapáradatok, tenger alatti földcsuszamlások és üledékben gazdag folyók raktak le: az üledékben gazdag vizek áradatai, melyek iszapot, homokot és kavicsot szállítottak szét a mély tengerfenéken.

A Vízözön további bizonyítékául szolgálhatnak a kövületi maradványok. A leletek tanúsága szerint Európában egykor kardfogú tigrisek vadásztak zsákmányukra, a ma élőknél nagyobb lovak kóboroltak Észak-Amerikában, és mammutok találtak táplálékot maguknak Szibériában. De aztán világszerte egész emlősfajták haltak ki. Ugyanabban az időben hirtelen éghajlatváltozás történt. Szibériában mammutok tízezrei pusztultak el gyorsfagyasztással. Alfred Wallace, Charles Darwin ismert kortársa úgy vélte, hogy egy ilyen általános pusztulás oka valamilyen kivételes, világméretű esemény kellett legyen. Sokan kiállnak amellett, hogy ez az esemény a Vízözön volt.

A Biblical Archeologist című folyóirat egyik vezércikkében a következő észrevételt tette: Semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a nagy vízözön története egyike a leginkább elterjedt hagyománynak az emberi kultúrában ... Mindazonáltal a közel-keleti forrásokban talált legrégibb hagyományok hátterében valóban lehet egy gigantikus méretű vízözön, amely az esős időszakok egyikében ... sok ezer évvel ezelőtt történt meg. Ezekben az esős időszakokban a föld felszíne sokkal nedvesebb volt, mint most. Az édesvizű tavak világszerte sokkal nagyobbak voltak a maiaknál. Az egyik elmélet szerint a nedvességet a jégkorszak végével összefüggő erős esőzések okozták. De néhányan azon a véleményen vannak, hogy a Vízözön a földfelszín túlzott nedvessége egyik következménye volt.

ogy lennie kellett egy Vízözönnek, az abból a tényből is látható, hogy az emberiség nem felejtette el. Szerte az egész világon, például egymástól olyan távoli területeken, mint Alaszka és a déltengeri szigetek, találunk történeteket a Vízözönről. Amerika Kolumbusz előtti ősi civilizációjából és Ausztrália őslakóitól egyaránt ismerünk a Vízözönről szóló beszámolókat. Bár ezek a leírások a részletekben különböznek, de majdnem mindegyik változat beszámol arról, hogy a föld el volt árasztva és csak néhány ember menekült meg egy ember építette hajóban. Erre az egyetlen lehetséges, elfogadható magyarázat, hogy a Vízözön történelmi esemény volt. A Biblia tehát fő vonalakban összhangban van a modern tudománnyal. Ahol a kettő között eltérés található, ott a tudósok bizonyítékai megkérdőjelezhetőek. Amikor megegyeznek egymással, a Biblia olyan pontos, hogy információi csak emberfeletti intelligenciától származhatnak. A Biblia egyezése a bizonyított tudománnyal további tanúságot tesz arra, hogy a Biblia Isten Szava és nem emberé.