János levelei
János első levele
A Jézus által különösképpen szeretett János apostol fejezte be a Görög Iratok kánonját a keresztyén korszak első századának utolsó évtizedében. János a Biblia öt könyvet írta meg, amelyből három levél. János apostol hosszú életének utolsó éveit kis-Ázsiában, Efézus közelében töltötte és valószínű, hogy ekkor írta levelét. Nem egy gyülekezethez, vagy egy személyhez intézte, hanem általánosan a keresztyén gyülekezetekhez.
A szeretet az erény, ez kitűnik ki a levélből. Isten világosság, és Benne nincs semmi sötétség. Ezért az aki azt állítja, hogy közösségben van Istennel és ugyanakkor a sötétségben jár, az hazug. Csak azok, akik a világosságban járnak, vannak közösségben az Istennel, Krisztussal és keresztyén testvéreikkel. Mindekinek van bűne, de ha bűneiket megvallják és Jézus nevében bocsánatot keresnek, meg lesznek tisztítva minden igazságtalanságaiktól (I. Ján 1:1-10). János tiltja a világ szeretetét, Isten nem szereti ezt a világot, amely tele van kívánsággal és kevélységgel, akik ezt szeretik, azok nincsenek szeretve Istentől és azkonak szeretet sincs szíveikben. Ez a világ és mindazok, akik ezt szeretik, elmúlnak, de Aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökre. Az apostol figyelmeztet az Anti-Krisztusok ellen és kér, hogy maradjunk erősek az igazság szellemében ( I. Ján 2:1-29.)
Isten szeretetét azzal mutaja aki teremtményei iránt, hogy fiaivá fogadja. Ettől kezdve az elhívottak az igazságosságnak kell éljenek és többé nem vétkezhetnek szándékosan. Tele kell legyenek testvéri szeretettel, nem szabad semmi gyulöletet táplálniuk embertérsaik iránt. Az irigy Kain megölte az igaz Ábelt, az ő testvérét: azok, akik gyulölik testvéreiket gyilkosok hozzá hasonlóan. A szeretett jó cselekedetekben kell megnyilvánuljon. Ne szavakkal, se nyelvvel szeressünk, hanem tettel, és az igazsággal (I. Ján 3:1-24). Isten szeretet, ezt megmutatta az által, hogy tulajdon Fiát küldte, hogy engesztelő áldozat legyen a mi bűneinkért. Mi ugyanolyan önzetlenséget kell bemutassunk testvéreink iránt. Kell valjuk Krisztust, és ha szereteben vagyunk az teljesen elűzi a félelmet ( I. Ján 4.1-21.).
Az Isten szeretete az ő parancsolatainak megtartásából áll, és az ő parancsolatai nem nehezek. A I. Ján 5:7 hiányzik a régi 1209-es vatikáni és az Alexandriában lévő Sinai kéziratból, nem található meg egyetlen Görög kéziratban sem amely a XV. század előtt lett írva. Az újkori változatok szinte mind kihagyják pontosan ezt a verset, néhány katolikus változat kivételével. Tehát a szentháromságtant támogató vers nem talahtó meg a Bibliában, hanem utólag adták hozza. Maga a háromság szó egyszer sem talahó meg. Egy bálványimádat elleni felhívással fejezi be levelét (I. Ján 5:1-21).
János második levele
Mindannak ellenére, hogy a kiválasztott asszonynak és annak gyermekeihez íródott, így nem terjedt el hamar. Ezen családnak Istenhez való odaadása miatt, János az igazság értelmében iránta való szeretetét fejezi ki. János nagyon örült, mivel arról értesült, hogy ezen odaadó asszony gyermekei az igazság utját követik. Azt javasolja neki, hogy állhatatosak maradjanak e testvéri szeretetben. Rámutat arra, hogy ez a szeretet Isten parancsainak betartása által nyilatkozik meg. Figyelmezteti a hamis, csaló Anti-krisztusok ellen, hogy ezekkel nem lehet semmi közösségük.
János harmadik levele
A levél Pathmos szigetéről való szabadulása után ítódott, nem sokkal a második levél megírása után. Harmadik levelét Gájushoz intézte, aki nagylelkűséget mutatott mások anyagi megsegítésére. A Görög Iratokban legalább három személy viseli ezt a nevet (Csel. 19:29; 20:4; Róm. 16:23; I Kor. 1:14). János örvend azoknak a jó híreknek, amelyek Gájus hitéről, szeretetéről és nagylelkűségéről tesznek tanúbizonyságot. Megdicséri amiatt, hogy segítette azokat, akik teljesen az evangélium hirdetésére adták magukat. János levelében feltárja Diotrefesz bűnös magatartását és elfogadja az úgynevezett Demeterét.