Ézsau

Ézsau Kr. e. 1860-ba született és megszületése előtt Isten így szólt anyjához, Rebekához: Két nemzetség van a te méhedben, és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másiknál erősebb lesz, és a nagyobb szolgál a kisebbnek. I. Móz. 25:23. Ezek után Rebeka két iker fiúgyermeket szült, az első vöröses és szőrös volt. Ezért nevezték Ézsaunak, melynek jelentése szőrös. A kisebb ikret Jákobnak nevezték el, akinek a neve később, Izraelre változott és az Izraeliták atyjává vált, Ézsau pedig, Edom nemzetének ősatyja volt. I. Móz. 36:9.

Két prófétai jelentőséggel bíró esemény válik ki Ézsau életéből. Az egyik meg van említve közvetlen a születési beszámolója után és mutatja, Isten áldásával és ígéretével szembeni megvetését. Ézsau a mező és az erdő embere volt és egy a maga tetszése szerinti vad és kalandos életet élt, mint egy ügyes kezű vadász. Üres kézzel térvén vissza egy vadászatból, kimerülten, fáradtan és éhesen, látta a békés és szorgos Jákobot amint épp lencsét készített. Ő így szólt hozzá: Engedd, hogy ehessem e veres ételből, mert fáradt vagyok. Jákob így felelt: Add el hát nekem azonnal a te elsőszülöttségedet. Ézsau elfogadta az ajánlatot, nem óhajtott hű maradni elsőszülöttségi jogához, ha ez nehézségeket és szenvedéseket vont volna maga után. Nem óhajtott mindhalálig hűséges maradni, még ha az elsőszülöttségi jog, ebben az esetben, az ábrahámi ígéret áldásait jelentette volna. Megesküdött Jákobnak, hogy lemond a jogokról, mely az elsőszülötteket megillette, felcserélve testi vágyainak kielégítésével, egy ebédre. I. Móz. 25:27-34.

Isten nem (predesztinálta) rendelte el előre e két ember életét; azonban előre ismerte a cselekvéseiket és utjaikat, melyeket követni fognak. Jákob jelképezi azokat, akik Istent szeretik és szolgálják; akiket Isten is szeret. Ézsau pedig előárnyékol egy hűtlen osztályt, amely figyelmen kívül hagyja Isten törvényeit és visszautasítja annak a szolgálatnak a végzését, amely a megígért áldásokkal kapcsolatba van. Isten gyűlöli ezt az osztályt. Róma 9:13-15. Isten nem erőszakolja rá irgalmát és az Ő szolgálatának kiváltságait (áldásait) azokra, akik visszautasítják ennek végzését. Ézsau volt jelölve az elsőszülöttségi jogra és az Ő szolgálatának áldásaira, azonban önzően eladta ezt a jogot, értéktelennek tartva. Isten előre tudta, hogy ő ezt fogja tenni. Hasonló módon, Isten tudta előre, hogy egyes keresztények milyen utat fognak választani, és bejelentette ennek megvetését, évszázadokkal ezelőtt irányítván ezt a prófétai drámát. Ézsau szemléltette azokat, kik keresztényeknek vallják magukat, de csak névszerint azok, hátat fordítanak Isten szolgálatának és egyben kiváltságainak is, hogy saját önző terveiket kövessék és Ézsauhoz hasonlóan testi éhségüket csillapítsák. Fil. 3:19. Róm. 16:18.

Egy második kiemelkedő esemény Ézsau életében, hogy mégha teljes mértékben el is adta Jákobnak ezt a kiváltságos jogot, mikor elérkezett az idő, hogy Izsák áldását mondja ki elsőszülőttje felett, Ézsau is jelentkezett. Miután Istennel szemben hűtlennek bizonyult, most megszegte a Jákobbal kötött esküjét is. I. Móz. 27:6-29. Ézsau amikor megtudta, hogy Jákob lett megáldva: felemelé szavát és sír vala. I. Móz. 27:38. Zsid. 12:16,17. Ez hasonlít azokra, akiket Jézus is említ: Kivetettnek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogaknak csikorgatása. Mát. 8:12. Akarva, akaratlanúl napjainkban is a világ gyűlőli azokat akik Istenhez hűségesek: Gyűlöli vala azért Ézsau Jákobot az áldásért, amellyel megáldotta vala őt az ő atyja, és monda Ézsau az ő szívében: Közelgetnek az én atyámért való gyásznak napjai, és akkor megölöm az én öcsémet, Jákobot. I. Móz. 27:41. Húsz évvel később, amikor visszatért Jákob Mezopotámiából, ahova elmenekült, hogy megszabaduljon Ézsautól, a harag még élt az ügyes kezű vadász szívében. I. Móz. 32:6

Ézsau feleségeket vett a megátkozott Kánaánita leányok közül. I. Móz. 36:2; 27:46; 28:1. Isten szolgáinak egyesülése, az ördögimádó asszonyokkal, Isten szándéka ellen volt, és szellemi paráznaság elkövetéséhez vezetett. II. Móz. 34:15,16. Legyünk éberek, nehogy mi is elkövessük Ézsau ezen mulasztását, és hadjuk életünket megfertözni a világ szellemi paráznaságával, hiszen a keszténység is keresztezte magát a pogányok babonáival és hagyományaival. Jak. 4:4.

Ézsau elhagyta az ígéret földjét, és saját örökséget épített a Seir hegységében. A leszármazottai az Edom nevet kapták. Ők nem voltak eredeti szemita ág, amint az Izraeliták voltak. Ézsau két feleséget vett a Kánaánita leányok közül és a második az egyiptomi Hágár egyik utódja volt. Ezért az összes Edomiták, a Khám nemzetségéből származó asszonyok, Ézsauval való helytelen házasságaiból születtek. Mik. 7:2. Amiképpen az Edomiták a Seir hegyeinek, látszólag bevehetetlen magaslatain telepedtek le, biztonságban érezvén magukat, mint napjaink Edomitái is átmenetileg biztonságban érzik magukat, sokszor megalázván a szegény és egyszerű Istenhez hű embereket. A pénz nem biztonság Isten előtt. Kárdezhetjük: Ki vonhatna le engem a síkra? Abd. 1-3. Ésa. 28:15-21.

Abdás 10.: A Jákob öcséd ellen elkövetett erőszakért szégyen borul reád, és kivágatol mindörökre. Abd. 11-14; Zsolt. 137:7. Ezék. 35:1-7. Ők építenek, de én elrontom, és elnevezik őket istentelenség határának és oly népnek, amelyre örökké haragszik az Úr. Mal. 1:4; Mát. 7:26,27. Az Ézsauhoz hasonlóak valamint azoknak cselekedetei, Armaggedon tüzes ítélete alatt hasonló lesz a pozdorjához. Abd. 18.

Edom mindig ellene volt Izraelnek. Jób legfőbb vádolója Ézsau egyik utóda, a Témáni Elifáz volt. Dávid ellensége Doeg és Heródes, aki levágta Keresztelő János fejét mind Edomiták voltak. Az Edomiták mint nemzet eltüntek, de Armaggedonban fog ez teljesen megvalósulni, amikor a modern edomiták pusztává lesznek.