Jakab levele

Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztus szolgája az elszórtan lévő tizenkét nemzetségnek, üdvözletemet. Így kezdődik Jakab levele. Melyik Jakab? Jézusnak van négy vagy öt követője, akiket így neveznek meg a Görög Iratok. Ezek közül kettő apostol volt, de mivel a levél írója egyszerűen úgy azonosítja magát, mint Isten és Jézus krisztus szolgája, és nem apostol, így ez a Jakab Jézus testvére (Máté 13:55. Márk 6:3. Gal 1.19). Miközben Jézus prédikált, fiatalabb testi testvérei nem hittek benne, de hittek benne röviddel a feltámadása után (Ján 7:5. Csel 1:14). Jakab testvére, csak Jézus feltámadása és megjelenése után tért át a keresztyénségre és korán rá lett bízva a jeruzsálemi keresztyén gyülekezet közigazgatása (I. Kor 15:7 Csel 12:17; 15:13-23; 21:18 15:23-29; 16:4).

Ha ezt a levelet Jakab, Jézus testvére írta, akkor ez legkésőbb Kr.u. 65-ben elküldte. Ebben az évben halt meg Festus, Júda kormányzója, de mielőtt Festus utóda, Albinus megérkezett volna a zsidók fellázadtak. Ebben az időben a főpap összehívta a Szanheddrint és Jakabot előállította. A főpap hamis vádakkal összeesküvést szőtt Jakab ellen, akit megkövezés általi halálra ítéltek Kr.u.62-ben

Jakab hangsúlyozza, hogy a hit tettek által is megnyilvanuljon. A keresztyének hitének megpróbálása elősegíti az állhatatosságot és a türelmes ellenállást, ezért a kísértéseket és a nehézséget örömmel kell viselni. Ha valakinek nincsen felülről jövő bölcsessége, kérje Istentől, aki gazdagon megadja, ha hittel van kérve, ingadozás és kétely nélkül. Akik ellene állnak a kísértéseknek, megpróbáltatásuk után megkapják az élet koszorúját. Mivel Isten megengedi a megpróbáltatást, az aki ebben részesül, ne gondoljon arra, hogy Istentől van kísértve; Isten nem kísért senkit. A kísértést a saját kívánság idézi elő, amely megfoganván bűnt és a bűn halált szül. Isten, aki a világosság Atyja, a keresztyéneket szellemi fiaivá nemzi. Ez a születés az igazság beszéde által jön létre, nem csak hallgatni kell, hanem meg is kell tenni. Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól (Jak 1:1-27).

Aki hisz Isten igazságában az nem embereket kell tiszteljen, ne legyen részrehajló. Nem a ruha tesz keresztyénné. Aki divatosan van öltözve azt nem kell előnyben részesíteni a külseje miatt, miközben a szegényt, aki régi ruhákban jár, mellőzzük. Isten választotta ki e világnak szegényeit, akik hitben gazdagok, hogy örököljék Isten országát. Igyekezzetek betölteni a törvényt: szeressed felebarátodat, mint önmagadat. Legyetek irgalmasok, hogy irgalmasságban részesüljetek. A hit pedig nyilvánvaló kell legyen a magaviseletetek által. Csak a cselekedetek által támogatott hit hoz megigazulást Mert a miképpen holt a test lélek nélkül, akképpen holt a hit is cselekedetek nélkül Jak 2:1-26.

Majd Jakab beszél a nyelv megfékezéséről. Ha egy ember felügyelni tudná a nyelvét, akkor meg tudná fékezni az egész testét. A lovak zablája által az egész testet vezetni lehet. Egy kis kormánykerék által kormányozni lehet nagy hajókat, amelyek erős szelek által vannak ringatva. Hasonlóképpen a nyelv is egy kis szerv, de nagy dolgokra képes. Egy szikra felgyújthat egy egész erdőt, a nyelv is lehet tűz, amely felgyújthatja az egész testet, beszennyezvén azt. Vadak, madarak, kígyók, tengeri állatok, mind megszelídíthetők az ember által, de a nyelvet egyetlen ember sem szelídítheti meg. Az áldás és az átok ugyanazon szerv által jön, ha valaki bölcs, bizonyítsa be cselekedetei által. Az irigység és a viszálykodás nem tükrözi az igazi bölcsességet, hanem ördögi a felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató (Jak 3:1-18).

Jakab idejében a gyülekezetek beleestek azokba a kísértésekbe, hogy az e világ gazdagságait keresték, tisztelvén a gazdag embereket, belevegyülvén a világ haszontalan dolgaiba meggondolatlan kérdések által, hogy javakhoz és örömekhez jussanak. Illetlen dolgokat kívántak, hogy kielégítsék testi kívánságaikat. Jakab, vádló kérdést intéz: Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? És hozzáteszi: Aki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz ... az Isten a kevélyeknek ellenők áll az alázatosoknak, pedig kegyelmet ad. Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg magatokat, térjetek meg, legyetek alázatosak. Ne szóljátok meg, és ne ítéljétek egymást: Isten a Bíró. Legyetek figyelmesek cselekedeteikre. Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszi, bűne az annak ( Jak 4:1-17).

Az utolsó fejezetben szigorúan bírálja azokat akik gazdagsággal ékesítik magukat. A nyomorúság úgy jön rájuk, mint egy vízáradat, az összegyűjtött gazdagságaik nem tartósak. Szép és pompás ruháikat moly eszi meg, aranyuk és ezüstjük rozsdája bizonyság lesz ellenük; a munkások csalás által visszatartott bére kiált; a becsapott munkások kórusának kiáltása az égig ér, amíg az Úr füleihez jut el. A pénz sóvárok kedvtelésben éltek, miközben elítélték és megölték az igazakat, akik nem álltak ellent. Mindezen igazságtalanságok között a keresztyénnek türelemmel kell tűrnie az Úr és az ő igazságos ítéletéig. Emlékezzetek vissza, hogyan viseltek el a próféták, sok szenvedést türelemmel. Emlékezzetek vissza, hogyan őrizte meg Jób feddhetetlenség a nagy szenvedések között, és végül, hogyan volt megáldva bőségesen Isten által. Tűrjetek tehát a gonoszság végleges végéig, legyetek készek, hogy Istenhez imádkozzatok, főképpen a nehéz időkben. Jak 5:1-20

Jakab felhivja a figyelmet azokra a helytelen dolgokra, amelyek beszivárogtak a gyülekezetekbe és csapdaként hatottak. Egyesek szájukkal szolgáltak és azt állították, hogy hitben vannak, de cselekedeteik megcáfolták állításaikat. Egyesek eltávolodtak vonzva a világi hajlamok által, kívánságaikat követték eltávolodván a szolgálattól és önkéntesen bűnbe estek, beszennyezték magukat a tisztátalan világgal, embereket tisztelvén világi elönyökért, és ők maguk anyagi haszonért rohantak.