A példabeszédek könyve

1.

1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának a példabeszédei. 2 Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat! 3 Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet! 4 Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást. 5 Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer, 6 és megérti a példázatot és a hasonlatot, a bölcsek szavait és találós kérdéseit. 7 Az ÚRnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg. 8 Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, 9 mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon! 10 Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik! 11 Ha ezt mondják: Jöjj velünk, álljunk lesbe vérontásra, ólálkodjunk az ártatlanra, ok nélkül is. 12 Nyeljük el őket, mint a holtak hazája az élőket, tökéletesen, mint akik sírba szállnak! 13 Mindenféle drága kincset találunk, megtöltjük házunkat zsákmánnyal. 14 Ha ránk bízod sorsodat, egy erszényünk lesz mindnyájunknak! 15 Fiam, ne járj velük egy úton, ne lépj rá ösvényükre! 16 Mert ők rossz úton futnak, és vérontásra sietnek. 17 De hiába feszítik ki a hálót a sok szárnyassal szemben. 18 Mert ők a saját vérük ellen állnak lesbe, saját életük kárára ólálkodnak. 19 Így jár minden haszonleső: tulajdon életét veszi el. 20 A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát. 21 Lármás utcasarkon kiált, a városkapuk bejáratánál mondja mondásait: 22 Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet? 23 Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet. 24 Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt. 25 Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek, 26 ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek, 27 ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség. 28 Akkor majd kiáltanak hozzám, de nem válaszolok, keresnek engem, de nem találnak meg, 29 mert gyűlölték a tudást, és nem az ÚR félelmét választották; 30 nem törődtek tanácsommal, megvetették minden feddésemet. 31 Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és tanácsukkal laknak jól. 32 Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el. 33 De aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.

2.

1 Fiam, ha megfogadod mondásaimat, és parancsaimat magadba zárod, 2 ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, és szívből törekszel értelemre, 3 bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet, 4 ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket, 5 akkor megérted, mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret. 6 Csak az ÚR ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik. 7 A becsületeseknek jutalmat tartogat, pajzsot a feddhetetlenül élőknek. 8 Vigyáz a törvény ösvényeire, és híveinek útját megőrzi. 9 Majd megérted, mi az igazság és a törvény, a becsületesség és az igazán jó út. 10 Bölcsesség költözik szívedbe, és az ismeret gyönyörködteti lelked. 11 Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged. 12 Megment a helytelen úttól, és az álnokul beszélő embertől; 13 azoktól, akik elhagyják az egyenes ösvényeket, és sötét utakon járnak. 14 Örülnek, ha rosszat tehetnek, vigadnak a gonosz fonákságokon. 15 Ösvényeik görbék, útjaik hamisak. 16 De a bölcsesség megment a más asszonyától, a hízelgő szavú idegen nőtől, 17 aki elhagyja ifjúkorának társát, és megfeledkezik az Isten előtt kötött szövetségről. 18 Mert halálba süllyed a háza, és útja az árnyak közé. 19 Aki bement hozzá, nem tud visszafordulni, és nem talál rá az élet ösvényeire. 20 Te azért járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire! 21 Mert a becsületesek fogják lakni a földet, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta. 22 De a bűnösök kivesznek a földről, és a hűtlenek kipusztulnak onnan.

3.

1 Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved, 2 mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked! 3 A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára! 4 Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél. 5 Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! 6 Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. 7 Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az URat, és kerüld a rosszat! 8 Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak. 9 Tiszteld az URat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, 10 akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból. 11 Az ÚR intését meg ne vesd, fiam, és dorgálását meg ne utáld! 12 Mert akit szeret az ÚR, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel. 13 Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. 14 Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. 15 Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled. 16 Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség. 17 Útjai kedves utak, és minden ösvénye békesség. 18 Élet fája ez azoknak, akik megragadják, és akik rá támaszkodnak, boldogok. 19 Az ÚR bölcsességgel vetette meg a föld alapját, értelemmel erősítette meg az eget. 20 Az ő tudása által váltak ketté a mélységes vizek, és harmatoznak a magas fellegek. 21 Fiam, ne téveszd ezt szem elől, vigyázz arra, hogy okos és megfontolt légy! 22 Ez élteti lelkedet, és ékesíti nyakadat. 23 Utadon biztonságban jársz, és lábadat nem ütöd meg. 24 Ha lefekszel, nem rettensz fel, hanem fekszel, és édesen alszol. 25 Nem kell félned a hirtelen fölrettenéstől, sem attól, hogy viharként rád törnek a bűnösök. 26 Mert az ÚRban bizakodhatsz, és ő megőrzi lábad a csapdától. 27 Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd! 28 Ha van mit adnod, ne mondd embertársadnak: Menj el, jöjj holnap, majd akkor adok! 29 Ne koholj rosszat embertársad ellen, aki gyanútlanul lakik melletted! 30 Ne pörölj ok nélkül olyan emberrel, aki nem bánt rosszul veled! 31 Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyik útját se válaszd! 32 Mert a rossz úton járókat utálja az ÚR, de a becsületesekkel közösségben van. 33 Az ÚR átka van a bűnösök házán, de az igazak lakóhelyét megáldja. 34 A csúfolódókat ő megcsúfolja, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. 35 Dicsőséget örökölnek a bölcsek, az ostobáknak pedig nő a gyalázatuk.

4.

1 Hallgassatok, fiaim, az atyai intésre, és figyeljetek az okos tudományra! 2 Mert jó tanulságot adok nektek, ne hagyjátok el tanításomat! 3 Mikor még mint gyermek apámnál voltam, mint kicsi és egyetlen, anyám mellett, 4 tanítgatott, és ezt mondta nekem: Támaszkodjék szavaimra szíved, tartsd meg parancsaimat, és élni fogsz! 5 Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük! 6 Ne hagyd el, és megőriznek téged, szeresd, és megoltalmaznak téged! 7 A bölcsességnek ez a kezdete: Szerezz bölcsességet, és minden szerzeményeden szerezz értelmet! 8 Becsüld nagyra, és felmagasztal téged. Dicsőséget hoz rád, ha magadhoz öleled. 9 Ékes koszorút tesz a fejedre, díszes koronát ajándékoz neked. 10 Hallgasd meg, fiam, és fogadd el mondásaimat, mert megsokasítják életed éveit. 11 A bölcsesség útjára tanítottalak, helyes ösvényen vezettelek téged. 12 Jártodban semmi sem gátolja lépteidet, és ha futsz, nem botlasz el. 13 Ragaszkodj az intelemhez, ne térj el tőle, vigyázz reá, mert ez a te életed! 14 A bűnösök ösvényére ne lépj, ne járj a gonoszok útján! 15 Ne törődj vele, ne menj arra, kerüld el azt, és menj másfelé! 16 Mert azok aludni sem tudnak, ha rosszat nem tehetnek, és elrabolja álmukat, ha nem vethetnek gáncsot. 17 Bűnnel szerzett kenyeret esznek, és erőszakkal szerzett bort isznak. 18 Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig. 19 A bűnösök útja olyan, mint a sűrű homály; nem tudják, miben botlanak majd meg. 20 Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra! 21 Ne téveszd szemed elől, őrizd meg azokat szíved mélyén, 22 mert életet adnak azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek. 23 Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet! 24 Tartsd távol szádtól a csalárdságot, és távolítsd el ajkadról a hamisságot! 25 Szemed előre tekintsen, és egyenesen magad elé nézz! 26 Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz. 27 Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd távol lábadat a rossztól!

5.

1 Fiam, figyelj bölcsességemre, hallgasd meg értelmes szavaimat! 2 Maradj megfontolt, és ügyelj, hogy ajkad okosan szóljon! 3 Mert színméz csepeg a más asszonyának ajkáról, és ínye simább az olajnál. 4 De a végén keserű lesz, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard. 5 Lábai a halál felé visznek, léptei a holtak hazájába tartanak. 6 Nem az élet ösvényét járja, téves úton jár, és maga sem tudja. 7 Most azért, fiaim, hallgassatok rám, ne térjetek el attól, amit mondok! 8 Messze kerüld el az ilyen nőt, ne közelíts háza ajtajához, 9 különben másoknak kell adnod méltóságodat, és éveidet a kegyetleneknek; 10 bitorlók élik föl életerődet, és kereseted idegen házába kerül. 11 Nyögni fogsz majd a végén, amikor tönkremegy tested és életed. 12 És ezt mondod: Miért is gyűlöltem az intést, miért utáltam szívből a feddést? 13 Miért nem hallgattam tanítóim szavára, miért nem figyeltem oktatóimra? 14 Majdnem belekerültem minden rosszba, amit egy társaság vagy csoport elkövethet. 15 A magad kútjából igyál vizet, és csörgedező vizet a magad forrásából! 16 Ne folyjanak forrásaid az utcára, és patakjaid a terekre! 17 Egyedül tiéid legyenek, ne oszd meg másokkal! 18 Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek. 19 Szerelmes szarvasünő és kedves őzike ő, keblei gyönyörködtetnek mindenkor, szerelmétől mindig mámoros leszel. 20 Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét? 21 Mert az ÚR látja az ember útjait, és figyeli minden lépését. 22 Saját bűnei fogják meg a bűnöst, és saját vétkei kötözik meg. 23 Meghal az ilyen, mert nem fogadta meg az intést, és a sok bolondság megmámorosította.

6.

1 Fiam, ha kezességet vállaltál embertársadért, és kezet adtál egy idegenért, 2 ha csapdába estél saját kijelentéseid miatt, és megfogtak téged saját kijelentéseid, 3 akkor így cselekedj, fiam, hogy megmenekülj, ha embertársad kezébe jutottál: Menj hozzá sietve, és ostromold embertársadat! 4 Ne engedj álmot szemednek, és szunnyadást szempilládnak! 5 Menekülj, mint a gazella a vadász elől, és mint a madár a madarász kezéből! 6 Eredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj! 7 Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója, 8 mégis biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor. 9 Meddig fekszel, te rest, mikor hagyod abba az alvást? 10 Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: 11 így tör rád a szegénység, mint útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember. 12 A mihaszna és rosszindulatú ember hamis szájjal jár-kel, 13 szemével kacsingat, lábával jelt ad, és ujjával integet. 14 Fonákság van szívében, rosszat kohol mindenkor, és viszálykodást szít. 15 Azért hirtelen tör rá a veszedelem, egy pillanat alatt összetörik menthetetlenül. 16 Hat dolgot gyűlöl az ÚR, sőt hét dolog utálatos előtte: 17 A nagyravágyó szemek, a hazug nyelv, az ártatlan vért ontó kezek, 18 a gonosz terveket koholó szív, a rosszra sietve futó lábak, 19 a hazugságot beszélő hamis tanú és a testvérek közt viszályt szító ember. 20 őrizd meg, fiam, apád parancsát, és ne hagyd el anyád tanítását! 21 Kösd mindenkor a szívedre, hordozd a nyakadra fűzve! 22 Jártodban vezessen, fektedben őrizzen, és ha felébredsz, irányítsa gondolataidat! 23 Mert lámpás a parancs, világosság a tanítás, az élet útja a figyelmeztető intés. 24 Ez őriz meg a rossz nőtől, az idegen nő hízelgő nyelvétől. 25 Ne kívánd meg szépségét szívedben, és ne fogjon meg szempilláival! 26 Mert a parázna nő csak egy darab kenyérre, de a férjes asszony drága életedre vadászik. 27 Vihet-e valaki tüzet a keblében úgy, hogy meg ne gyulladjon a ruhája? 28 Vagy járhat-e valaki parázson úgy, hogy a lába meg ne égjen? 29 Pedig így jár, aki bemegy embertársa feleségéhez, senki sem marad büntetlen, aki megérinti. 30 Nem vetik meg a tolvajt, ha azért lop, hogy jóllakjék, mert éhezik; 31 mégis hétannyit kell fizetnie, ha rajtakapják, háza egész vagyonába is kerülhet. 32 De aki asszonnyal lesz házasságtörő, az esztelen, önmagát rontja meg, aki ilyet csinál. 33 Csapás és szégyen éri, gyalázata letörölhetetlen. 34 Mert a féltékenység haragra lobbantja a férfit, és ő nem ismer szánalmat a bosszúállás napján. 35 Nem fogad el semmiféle váltságot, nem enged, bármennyi ajándékot adnak is neki!

7.

1 Fiam, őrizd meg szavaimat, és zárd magadba parancsaimat! 2 Tartsd meg parancsaimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét! 3 Kösd ujjaidra, írd föl szíved táblájára! 4 Mondd a bölcsességnek, hogy a nővéred, és az értelmet nevezd jó ismerősödnek, 5 hogy megőrizzen a más feleségétől és a hízelgő szavú idegen nőtől. 6 Mert házamnak az ablakán, a rácson át kinéztem, 7 és láttam a tapasztalatlanok között, észrevettem a fiúk között egy esztelen ifjút. 8 Az utcán járkált, egy utcasarkon, és megindult a ház felé, 9 esti alkonyatkor, a sötét éjszaka közepén. 10 Egyszer csak egy asszony termett előtte, parázna nőnek öltözve, csalfa szívvel. 11 Fecseg az ilyen és féktelen, lábai nem nyughatnak otthon, 12 hol az utcán, hol a tereken van, és minden sarkon leselkedik. 13 A nő megragadta, megcsókolta, és szemtelen képpel így szólt hozzá: 14 Békeáldozatot kellett bemutatnom, ma teljesítettem fogadalmaimat, 15 azért jöttem ki eléd, hogy megkeresselek téged, és rád találtam! 16 Terítőket terítettem fekhelyemre, egyiptomi színes szőtteseket; 17 illatossá tettem heverőmet mirhával, aloéval és fahéjjal. 18 Jöjj, ittasodjunk meg a gyönyörtől reggelig, élvezzük a szerelmet! 19 Mert nincs itthon a férjem, messze útra ment, 20 a pénzes zacskót is magával vitte, csak holdtöltekor érkezik haza. 21 Sok beszéddel rá is vette, hízelgő szóval elcsábította. 22 Az meg követte őt oktalanul, ahogyan a bika megy a vágóhídra, mint egy bilincsbe békózott bolond. 23 De végül nyíl hasít a májába. Úgy jár, mint a kelepcébe siető madár, amely nem tudja, hogy az az életébe kerül. 24 Azért, fiaim, hallgassatok rám, és figyeljetek szavaimra! 25 Az ilyen nő útjára ne vezessen szíved, ne tévedj rá ösvényeire! 26 Mert sok embert ejtett el megsebezve; életerős volt mind, akiket meggyilkolt. 27 Háza a holtak hazájába vezet, a halál kamráiba visz le.

8.

1 Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem? 2 Kiáll a magaslatok ormára, az útra, a keresztutakra. 3 A városba vivő kapuknál, a bejáratoknál hangosan kiált. 4 Hozzátok kiáltok, férfiak, szavam az emberekhez szól. 5 Legyetek okosak, ti együgyűek, legyetek értelmesek, ti ostobák! 6 Hallgassatok rám, mert fontos dolgokat mondok, ha felnyitom ajkamat, helyes, amit mondok. 7 Mert szám igazságot szól, ajkam utálja a gonoszt. 8 Számnak minden szava igaz, nincs bennük csalárdság vagy hamisság. 9 Mind világosak az értelmeseknek, és az ismeretre vágyóknak érthetők. 10 Intésemet fogadjátok el, ne az ezüstöt, inkább a tudást, mint a színaranyat! 11 Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél, és nem fogható hozzá semmiféle drágaság. 12 Én, a bölcsesség, együtt lakom az okossággal, és nálam van a megfontolt tudás. 13 Aki féli az URat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat meg az álnok beszédet gyűlölöm. 14 Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom. 15 Általam uralkodnak a királyok, és rendelkeznek igazságosan a fejedelmek. 16 Általam vezetnek a vezérek, és ítélkeznek igazságosan az elöljárók. 17 Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek. 18 Gazdagság és megbecsülés van nálam, maradandó vagyon és igazság. 19 Gyümölcsöm drágább az aranynál, a színaranynál is, és jövedelmem a színezüstnél. 20 Az igazság ösvényén járok és a törvénynek az útjain, 21 hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat. 22 Az ÚR útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen. 23 Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt. 24 Mikor még nem voltak mélységek, megszülettem, mikor még nem voltak tele a források vízzel. 25 Mielőtt a hegyek helyükre kerültek, a halmok létrejötte előtt megszülettem; 26 amikor még nem alkotta meg a földet, a rónákat, még a világ legelső porszemét sem. 27 Ott voltam, amikor megszilárdította az eget, amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött. 28 Amikor megerősítette odafönt a fellegeket, amikor felbuzogtak a mélység forrásai, 29 amikor határt szabott a tengernek, hogy a víz át ne léphesse partját, amikor kimérte a föld alapjait, 30 én már mellette voltam, mint kedvence, és gyönyörűsége voltam minden nap, színe előtt játszadozva mindenkor. 31 Játszadoztam földje kerekségén, és gyönyörködtem az emberekben. 32 Ezért, fiaim, hallgassatok rám, mert boldogok, akik megőrzik útjaimat! 33 Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt! 34 Boldog ember az, aki hallgat rám, ajtóm előtt vigyázva minden nap, ajtófélfáimat őrizve. 35 Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az ÚRtól. 36 De aki vétkezik ellenem, magának árt, gyűlölőim mind a halált szeretik.

9.

1 A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá. 2 Levágta vágómarháját, megfűszerezte borát, és megterítette asztalát. 3 Lányokat küldött ki, hogy így kiáltsanak a város magasan fekvő pontjain: 4 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja: 5 Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból! 6 Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján! 7 Aki meginti a csúfolódót, maga fog pironkodni, aki megfeddi a bűnöst, magát szennyezi be. 8 Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged! 9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását! 10 A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet. 11 Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei. 12 Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát. 13 A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud. 14 Kiül háza ajtajába egy székre a város magaslatán. 15 Így szólítja meg az arra járókat, akik egyenes ösvényeken járnak: 16 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja: 17 A lopott víz édes, az eldugott kenyér kedves. 18 De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a halál mélységeibe kerülnek.

10.

1 Salamon példabeszédei. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának. 2 Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek, de az igazság megment a haláltól. 3 Nem hagyja az ÚR éhezni az igaz embert, de a bűnösök mohóságát elveti. 4 Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít. 5 Aki nyáron gyűjt, az eszes fiú, de aki aratáskor alszik, az szégyellni való. 6 Áldások szállnak az igaz fejére, a bűnösök szája pedig erőszakot rejteget. 7 Az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz. 8 A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik. 9 Aki feddhetetlenül él, biztonságban él, de aki görbe úton jár, az kitudódik róla. 10 Aki kacsingat, fájdalmat okoz, a bolond beszédű pedig elbukik. 11 Életnek forrása az igaz ember szája, de a bűnösök szája erőszakot rejteget. 12 A gyűlölet viszályt teremt, de minden hűtlenséget eltakar a szeretet. 13 Az értelmes ember ajkán bölcsesség található, de bot való az esztelen hátára. 14 A bölcsek tartózkodók tudásukkal, a bolondot pedig hamar romlásba viszi a szája. 15 A gazdagnak a vagyon az erős városa, a nincsteleneknek romlásuk a szegénység. 16 Az igaznak a keresetéből élet lesz, a bűnösnek a jövedelméből vétek. 17 Az élet ösvényén jár, aki megfogadja az intést, de tévelyegni fog, aki megveti a dorgálást. 18 Gyűlöletet rejteget a hazug ajak, és rágalmakat terjeszt az ostoba. 19 A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre. 20 Színezüst az igaz ember nyelve, a bűnösöknek a szíve is keveset ér. 21 Az igaznak az ajka sokakat vezet, a bolondok pedig meghalnak esztelenségük miatt. 22 Az ÚR áldása gazdagít meg, a gyarapodást nem lehet erőltetni. 23 Az ostobának a galádságban telik öröme, az értelmes embernek pedig a bölcsességben. 24 Utoléri a bűnöst az, amitől retteg, az igazak kívánsága pedig teljesül. 25 Ha ráfúj a forgószél a bűnösre, nincs többé, de az igaz örökké tartó alapon áll. 26 Amilyen az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a rest a megbízóinak. 27 Az ÚR félelme gyarapítja a napokat, de a bűnösök esztendei megrövidülnek. 28 Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz. 29 Az ÚRnak útja a feddhetetlennek erősség, de a gonosztevőknek romlás. 30 Az igaz soha meg nem inog, de a bűnösök nem maradnak meg a földön. 31 Az igaz ember szája bölcsességet áraszt, az álnok nyelvet azonban kivágják. 32 Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni, a bűnösök szája pedig csak álnokul.

11.

1 A hamis mérleget utálja az ÚR, de a pontos súlyt kedveli. 2 Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt. 3 A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk. 4 Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól. 5 A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt. 6 A becsületeseket megmenti igazságuk, de a hűtleneket rabul ejti saját mohóságuk. 7 Ha meghal a bűnös ember, odalesz a reménysége, és odalesz az erősökhöz fűzött várakozása is. 8 Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut. 9 Megrontja szájával embertársát az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek. 10 Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán. 11 A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti. 12 Kigúnyolja embertársát az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat. 13 A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot. 14 Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó. 15 Igen rosszul jár, aki idegenért vállal kezességet, de biztonságban marad, aki gyűlöli a jótállást. 16 A kedves asszony a tisztességhez ragaszkodik. Az erőszakos emberek a gazdagsághoz ragaszkodnak. 17 Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt. 18 A bűnös hamis keresményt szerez, de igaz bérhez jut az, aki igazságot vet. 19 Aki ragaszkodik az igazsághoz, az az életre jut, de aki a rosszat hajhássza, az a halálra. 20 Utálja az ÚR az álnok szívűeket, de kedveli azokat, akiknek útja feddhetetlen. 21 Kezet rá, hogy nem marad büntetlenül a gonosz! De az igazak utódai megmenekülnek. 22 Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése. 23 Az igazak csak jóra várhatnak, a bűnösök pedig csak haragot remélhetnek. 24 Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut. 25 Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül. 26 Átkozza azt a nép, aki búzáját visszatartja, de áldás száll annak a fejére, aki eladja. 27 Aki jóra törekszik, jóakaratot szerez, de eljön a rossz arra, aki azt hajhássza. 28 Elbukik, aki gazdagságában bízik, de az igazak virulnak, mint a lomb. 29 Aki kárt okoz háza népének, szelet örököl, és szolgája lesz a bölcsnek a bolond. 30 Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg. 31 Bizony, az igaz is elnyeri jutalmát a földön, hát még a bűnös és vétkes ember!

12.

1 Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad. 2 A jó ember jóakaratot nyer az ÚRtól, de az alattomos embert ő bűnösnek tartja. 3 Nem áll szilárdan a bűnösen élő ember, de az igazak gyökere mozdíthatatlan. 4 A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen. 5 Az igazak gondolatai helyesek, a bűnösök szándékai csalárdak. 6 A bűnösök szavai vérszomjasak, de a becsületeseket megmenti beszédük. 7 Romlás éri a bűnösöket, és odalesznek, de az igazak háza megmarad. 8 Értelmének megfelelően dicsérik az embert, a fondorlatos szívűt pedig megvetik. 9 Jobb annak, akit lebecsülnek, de szolgája van, mint annak, aki dicsekszik, de alig van kenyere. 10 Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen. 11 Aki műveli földjét, jóllakik kenyérrel, de aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen. 12 A bűnös a gonoszsággal szerzett zsákmányra vágyik, az igazak mégis gyökeret vernek. 13 A vétkes ajak veszedelmes csapda, de az igaz kikerül a bajból. 14 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól, és amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza. 15 A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra. 16 A bolond bosszúsága azonnal kitudódik, az okos pedig leplezi szégyenét. 17 Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot. 18 Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít. 19 Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az. 20 Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de akik békés tanácsot adnak, azokéban öröm. 21 Nem éri az igazat semmi veszedelem, de a bűnösök élete bajjal lesz tele. 22 Utálja az ÚR a hazug ajkat, de akik igazan élnek, azokat kedveli. 23 Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával. 24 A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog. 25 Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja. 26 Az igaz utat tud mutatni másnak is, a bűnösöket pedig tévelygésbe viszi saját útjuk. 27 A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg, pedig drága kincse az embernek a szorgalom. 28 Az igazság ösvényén élet van, és útja nem a halál felé vezet.

13.

1 A bölcs fiú megfogadja az apai intést, de a csúfolódó nem hallgat a dorgálásra. 2 Amit mond az ember, annak a gyümölcsével lakik jól, a hűtlenek mégis erőszakra vágynak. 3 Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár. 4 Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik. 5 Gyűlöli az igaz a hazug beszédet, a bűnös pedig szégyent és gyalázatot okoz. 6 Az igazság megtartja a feddhetetlenül élőt, a bűn pedig elbuktatja a vétkest. 7 Van, aki gazdagnak mutatja magát, pedig semmije sincs; van, aki szegénynek, pedig nagy a vagyona. 8 A gazdagság az ember életének váltságdíja lehet, a szegény pedig fenyegetést sem hall. 9 Az igazak világossága vígan ég, de a bűnösök lámpása kialszik. 10 A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van. 11 Könnyen szerzett vagyon elfogy, de aki keze munkájával gyűjt, az gyarapodik. 12 A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája. 13 Aki megveti az igét, eladósodik miatta, de aki tiszteli a parancsot, elnyeri jutalmát. 14 A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére. 15 A jóindulat kedvessé tesz, de a hűtlenek útja saját romlásukat okozza. 16 Minden eszes ember okosan cselekszik, de az esztelen bolondságot terjeszt. 17 A gonosz követ bajba esik, az igazi küldött pedig gyógyulást hoz. 18 Szegénység és gyalázat éri azt, aki megveti az intést, de tisztelik azt, aki megfogadja a feddést. 19 A beteljesült kívánság jólesik az embernek, az ostobának pedig utálatos eltérni a rossztól. 20 Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz. 21 A vétkeseket üldözi a baj, az igazaknak pedig szép jutalmuk lesz. 22 A jó ember örökséget hagy még unokáinak is, a vétkes vagyona pedig az igazra vár. 23 Sok eledelt terem a szegények szántóföldje, de van, akit tönkretesz a törvénytelenség. 24 Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti. 25 Az igaz jóllakásig ehet, de a bűnösök hasa éhen marad.

14.

1 Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le. 2 Aki egyenes úton jár, féli az URat, de aki letéved útjairól, az megveti őt. 3 A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk. 4 Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör. 5 Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél. 6 Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés. 7 Menj el az ostoba ember elől, mert nem szerzel ajkáról tudást! 8 Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobák pedig bolond módon becsapódnak. 9 A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van. 10 A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen. 11 A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrában lakók virulni fognak. 12 Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet. 13 Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat. 14 A romlott szívű a magaviselete szerint fog jóllakni, meg a jó is a magáé szerint. 15 A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére. 16 A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott. 17 A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik. 18 Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti. 19 Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt. 20 A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik. 21 Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz. 22 Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar. 23 Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut. 24 A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság. 25 Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló. 26 Aki az URat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az. 27 Az ÚRnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére. 28 Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is. 29 A türelmes ember nagyon értelmes, a türelmetlen pedig nagy bolondságot követ el. 30 A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat. 31 Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti. 32 A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is. 33 Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban. 34 Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek. 35 Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.

15.

1 A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt. 2 A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt. 3 Mindenen rajta tartja szemét az ÚR, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli. 4 A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket. 5 A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást. 6 Az igaz házában nagy kincs van, a bűnös jövedelme pedig széthull. 7 A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta. 8 A bűnösök áldozatát utálja az ÚR, de a becsületesek imádságát kedveli. 9 Utálja az ÚR a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt. 10 Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást. 11 A halálnak és elmúlásnak helye is az ÚR előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve! 12 Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez. 13 Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. 14 Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik. 15 A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. 16 Jobb a kevés az ÚR félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele. 17 Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van. 18 Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart. 19 A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes. 20 A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját. 21 A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár. 22 Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó. 23 Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó! 24 Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent. 25 A gőgösök házát összedönti az ÚR, de megszilárdítja az özvegyek határát. 26 Utálatosak az ÚR előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak. 27 Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog. 28 Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz. 29 Távol van az ÚR a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja. 30 A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet. 31 Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad. 32 Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik. 33 Az ÚR félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!

16.

1 Az emberi értelem tervezget, de az ÚR adja meg, hogy mit mondjon a nyelv. 2 Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR megvizsgálja a lelkeket. 3 Bízd az ÚRra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid. 4 Mindent rendeltetésének megfelelően készített az ÚR, még a bűnöst is: a veszedelem napjára. 5 Utál az ÚR minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen! 6 Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az ÚRnak félelme távol tart a rossztól. 7 Akinek életútját kedveli az ÚR, azt még ellenségeivel is összebékíti. 8 Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem. 9 Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását. 10 Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania. 11 Az ÚRé az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok. 12 Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. 13 A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. 14 A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt. 15 A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg. 16 Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt! 17 A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz. 18 Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. 19 Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt. 20 Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az ÚRban. 21 A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást. 22 Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság. 23 A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást. 24 Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek. 25 Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet. 26 A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá. 27 A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz. 28 Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is. 29 Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti. 30 Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre. 31 Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található. 32 Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít. 33 Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az ÚRtól való a döntés.

17.

1 Jobb a száraz falat ott, ahol békesség van, mint ha lakomával van tele a ház, de veszekednek benne. 2 Az eszes szolga föléje kerül a haszontalan fiúnak, és a testvérekkel együtt osztozik az örökségben. 3 Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztókemence, de a szívek vizsgálója az ÚR. 4 A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel. 5 Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen. 6 Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák. 7 Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd. 8 Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele. 9 Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától. 10 Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát. 11 Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene. 12 Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik. 13 Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj. 14 A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör. 15 Aki igaznak mondja a bűnöst, és aki bűnösnek mondja az igazat: mindkettőjüket egyaránt utálja az ÚR. 16 Mire való a vételár az ostoba kezében, hogy bölcsességet vegyen, holott esze sincsen? 17 Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik. 18 Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért. 19 A bűnt szereti, aki veszekedni szeret, és aki nagyra tátja száját, saját romlását keresi. 20 Az álnok szívű embernek nem lesz jó vége, és a csalárd nyelvű bajba kerül. 21 Az ostoba bánatot okoz szülőjének, és nem tud örülni a bolondnak az apja. 22 A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja. 23 A bűnös elfogadja a titokban adott vesztegetést, és elferdíti az igazság ösvényét. 24 Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik. 25 Az ostoba fiú bosszantja apját, és keseríti anyját. 26 Nem való megbírságolni az igaz embert, és megverni az elöljárót, ha becsületes. 27 A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű. 28 Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját.

18.

1 A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen. 2 Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének a fitogtatásában. 3 Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat. 4 Mély víz az ember szájának a beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. 5 Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert. 6 Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő. 7 Az ostobának saját szája a romlása, és ajka önmagának a csapdája. 8 A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. 9 Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz. 10 Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál. 11 A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli. 12 Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos. 13 Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják. 14 Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni? 15 Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik. 16 Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja. 17 Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja. 18 A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat. 19 A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint egy váron a zár. 20 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. 21 Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. 22 Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát. 23 Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol. 24 Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.

19.

1 Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba. 2 Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és a gyors lábú félreléphet. 3 Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az ÚR ellen zúgolódik a szíve. 4 A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik. 5 Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél. 6 Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja. 7 A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába. 8 Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót. 9 Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél. 10 Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön. 11 Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket. 12 Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat. 13 Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony. 14 A ház és a vagyon apai örökség, de az ÚRtól van az okos feleség. 15 A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik. 16 Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal. 17 Aki könyörül a nincstelenen, az ÚRnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét. 18 Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd! 19 A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja. 20 Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy! 21 Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az ÚR tanácsa valósul meg. 22 Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál. 23 Az ÚR félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem. 24 Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi. 25 Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét. 26 Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját. 27 Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz, okos tanítások nélkül! 28 A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot. 29 A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.

20.

1 A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog. 2 A király haragja olyan, mint az oroszlán morgása, aki fölidézi, maga ellen vét. 3 Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik. 4 Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit. 5 Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti. 6 Sok ember hirdeti, hogy ő hűséges, de ki találhat megbízható embert? 7 Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek. 8 Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz minden rosszat. 9 Ki mondhatja: tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem? 10 A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az ÚR. 11 Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz! 12 A halló fület és a látó szemet egyaránt az ÚR alkotta. 13 Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; tartsd nyitva a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel. 14 Rossz! Rossz! - mondja a vevő, de amint elmegy, már dicsekszik. 15 Lehet bőven arany és gyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj. 16 Vedd el a ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! 17 Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája. 18 Tanácsadás erősíti meg a terveket, és irányítás kell a hadviseléshez. 19 A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz! 20 Aki apját vagy anyját átkozza, annak mécsese a legnagyobb sötétben alszik ki. 21 Az előre kikövetelt örökségen végül is nem lesz áldás. 22 Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az ÚRban, ő megsegít téged. 23 Utálja az ÚR a kétféle súlyt, és a hamis mérleg nem jó dolog. 24 Az ÚR irányítja a férfi lépteit, az ember hogyan érthetné meg útját? 25 Csapdába esik, aki valamit meggondolatlanul odaszentel, mert a fogadalomtétel után hiába bánkódik. 26 A bölcs király leteríti a bűnösöket, és kocsival hajt rájuk. 27 Az ember lelke az ÚRtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét. 28 Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját. 29 Az ifjaknak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj. 30 Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.

21.

1 Olyan az ÚR kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja. 2 Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR vizsgálja meg a szíveket. 3 Az igaz és törvényes cselekvést többre becsüli az ÚR, mint az áldozatot. 4 A gőgös tekintet és a kevély szív a bűnösök mécsese: vétek. 5 A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut. 6 A hazug nyelvvel szerzett kincs tovaszálló pára és halálos csapda. 7 A bűnösöket elsodorja erőszakosságuk, mert nem akarják teljesíteni a törvényt. 8 Tekervényes a bűnös ember útja, de a tisztának az eljárása egyenes. 9 Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban. 10 A bűnös lelke rosszat kíván, még a barátjára sem néz jóindulattal. 11 Ha megbírságolják a csúfolódót, az együgyű lesz bölcs, de ha a bölcset oktatják, maga okul belőle. 12 Az igaz szemmel tartja a bűnös házát, és a bűnösöket romlásba dönti. 13 Aki bedugja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált. 14 A titkon adott ajándék megenyhíti a haragot, és a zsebbe dugott vesztegetés a heves indulatot. 15 Az igaznak öröm, ha a törvény jut érvényre, de a gonosztevőnek rettegés. 16 Az értelem útjáról letévedő ember az árnyak gyülekezetébe jut majd. 17 Ínségre jut, aki szeret vigadozni, aki szereti a bort és az olajat, nem gazdagszik meg. 18 Váltságdíj lesz az igazért a bűnös, és a becsületesek helyett a hűtlen. 19 Jobb a puszta földjén lakni, mint zsémbes és bosszús asszonnyal. 20 Drága kincs és olaj van a bölcs hajlékában, az ostoba ember pedig eltékozolja azt. 21 Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál. 22 Behatol a bölcs a hősök városába, és lerombolja megbízhatónak vélt erődjét. 23 Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól. 24 A kevély gőgösnek csúfolódó a neve, dühében gőgösen viselkedik. 25 A restet megöli vágyakozása, mert nem akar dolgozni kezével; 26 egész nap csak vágyakozik, az igaz pedig ad, és nem fukarkodik. 27 A bűnösök áldozata utálatos, kivált ha galád dologért hozzák. 28 Aki hazugságot tanúsít, elvész, de aki meggyőződött az ügyről, az mindig beszélhet. 29 Szemtelen képet vág a bűnös ember, a becsületes pedig rendben tartja dolgait. 30 Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az ÚRral szemben. 31 Készen áll a ló a csata napján, de az ÚR adja a győzelmet.

22.

1 Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál. 2 Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindegyiket az ÚR alkotta. 3 Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. 4 Az alázatnak és az ÚR félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet. 5 Tövisek és kelepcék vannak a görbe úton: aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat. 6 Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. 7 A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak. 8 Aki álnokságot vet, bajt arat, és megsemmisül haragjának botja. 9 A jóságos tekintetű ember áldott lesz, mert ad kenyeréből a nincstelennek. 10 űzd el a csúfolódót, és elmegy vele a perlekedés, megszűnik a peres ügy és a gyalázat. 11 Aki szereti a szív tisztaságát, és jóindulattal beszél, annak barátja a király. 12 Az ÚR szeme ügyel az ismeretre, a hűtlenek beszédét meghiúsítja. 13 Ezt mondja a rest: Oroszlán van odakinn, megöl engem a szabadban. 14 Mély verem az idegen nő szája, beleesik, akire haragszik az ÚR. 15 A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle. 16 Aki elnyomja a nincstelent, hogy maga gyarapodjék, és a gazdagnak ad, egyszer majd ínségre jut. 17 Fordítsd ide füledet, hallgasd a bölcsek szavait, és figyeljen elméd tudományomra! 18 Mert gyönyörűséget szerez, ha őrzöd azokat magadban, ajkadon is állandóan ott lesznek. 19 Legyen az ÚRban bizodalmad, ezt tanítom ma neked, bizony, neked! 20 Már előbb is írtam neked tanácsokat és tudnivalókat, 21 tanítva téged arra, hogy ezek valóban igaz mondások, hogy igaz mondásokkal felelhess annak, aki küldött. 22 Ne rabold ki a szegényt, mivel szegény ő, és ne tipord el a nyomorultat a kapuban! 23 Mert az ÚR perli perüket, és fosztogatóikat megfosztja életüktől. 24 Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, 25 mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát! 26 Ne tartozz azok közé, akik kezet adnak, és adósságért kezességet vállalnak! 27 Miért vegyék el alólad fekvőhelyedet is, ha nem lesz miből fizetned? 28 Ne mozdítsd el az ősi határt, amelyet őseid jelöltek ki! 29 Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani, nem marad az alacsonyrangúak szolgálatában.

23.

1 Ha uralkodóval együtt ülsz le enni, jól gondold meg, mi van előtted, 2 mert ha telhetetlen vagy, kést tettél a torkodra! 3 Ne kívánd jó falatjait, mert csalétek az! 4 Ne fáradj azon, hogy meggazdagodj, a magad belátásából hagyd abba! 5 Alig száll rá tekinteted, már nincs meg, mert gyorsan szárnya támad, az ég felé repül, mint a saskeselyű. 6 Ne edd az irigy ember kenyerét, és ne kívánd jó falatjait, 7 mert olyan ő, mint aki számolgat magában: Egyél, igyál! - mondja neked, de nem szívesen. 8 Megevett falatodat ki fogod hányni, és kedves szavaidat elvesztegeted. 9 Az ostoba füle hallatára ne beszélj, mert csak megveti okos szavaidat. 10 Ne mozdítsd el az ősi határt, és az árvák mezejére ne menj! 11 Mert megváltójuk erős: ő perli majd perüket veled. 12 Szívleld meg az intést, és hallgass az okos beszédre! 13 Ne sajnáld megfenyíteni a gyermeket, nem hal bele, ha megvered bottal. 14 Te csak bottal vered meg, de lelkét a holtak hazájától mented meg. 15 Fiam, ha bölcs a szíved, örül az én szívem is. 16 Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól. 17 Ne irigyelje szíved a vétkeseket, inkább az URat féld mindennap, 18 mert van még jövendő, és reménységed nem semmisül meg. 19 Hallgass rám, fiam, légy bölcs, és irányítsd szíved a helyes útra! 20 Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel! 21 Mert a dőzsölő és a falánk elszegényedik, és rongyokba öltöztet a sok alvás. 22 Hallgass apádra, ő nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, ha megöregszik! 23 Vedd meg, és ne add el az igazságot, a bölcsességet, az intést és az értelmet! 24 Vígan örvendezik az igaznak az apja, és aki bölcset nemzett, örül annak. 25 Örüljön apád és anyád, vigadjon, aki szült téged! 26 Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt utaimat! 27 Mély verem a parázna nő, és szoros kút az idegen asszony. 28 Úgy leselkedik, mint egy rabló, és szaporítja a hűtlen emberek számát. 29 Kinek jaj? Kinek fáj? Kivel veszekednek? Kinek van gondja? Kit vernek véresre hiába? Kinek zavaros a szeme? 30 Azoknak, akik bor mellett mulatnak, és a fűszeres bort kóstolgatni járnak. 31 Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az! 32 De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera. 33 Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig össze-vissza beszélsz. 34 És olyan leszel, mint aki tenger közepén fekszik, vagy mint aki az árbockosárban fekszik. 35 Ütöttek engem, de nem fájt, vertek, de nem tudtam róla! Amint fölébredek, folytatom, ugyanezt keresem.

24.

1 Ne irigyeld a rossz embereket, és ne kívánj velük lenni! 2 Mert pusztításon töpreng a szívük, és bántó, amit beszél az ajkuk. 3 Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg, 4 és ismeret tölti meg a szobákat mindenféle drága és kedves értékkel. 5 A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű. 6 Irányítás kell a hadviseléshez, és segítséget jelent a sok tanácsadó. 7 Magas a bolondnak a bölcsesség: ne nyissa ki száját a kapuban! 8 Aki gonosz tettet tervez, azt alattomos embernek hívják. 9 Az alattomos bolondság vétek, és utálják az emberek a csúfolódót. 10 Ha a nyomorúság idején gyenge vagy, kevés az erőd. 11 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztőhelyre hurcolnak! 12 Ha azt mondanád, hogy erről nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet őrzi, ismer; ő megfizet az embernek cselekedete szerint. 13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és a lépes méz édes az ínyednek. 14 Tudd meg hát, hogy ilyen a bölcsesség a lelkednek: ha megtalálod, van jövendőd, és reménységed nem semmisül meg. 15 Ne ólálkodj, te bűnös, az igaz lakóhelyénél, ne pusztítsd el nyugvóhelyét! 16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bűnösök elbuknak a bajban. 17 Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved, 18 mert az ÚR meglátja, rosszallja, és elfordítja haragját róla. 19 Ne haragudj a gonosztevőkre, ne irigyeld a bűnösöket! 20 Mert nincs jövője a gonosznak, a bűnösök mécsese kialszik. 21 Féljed, fiam, az URat és a királyt, és felforgatók közé ne keveredj! 22 Mert hirtelen támad rájuk a veszedelem; és ki tudja: kettőjüktől milyen pusztulás jön? 23 Ezek is a bölcsek mondásai: Nem jó a személyválogatás a törvénykezésben. 24 Aki igaznak mondja a bűnöst, azt átkozzák a népek, és kárhoztatják a nemzetek. 25 De akik igazságot szolgáltatnak: jó dolguk lesz, és gazdag áldás száll rájuk. 26 Ajkakat csókol az, aki helyes választ ad. 27 Lásd el kinti tennivalódat, és végezd el mezei munkádat, azután építsd házadat! 28 Ne tanúskodj ok nélkül embertársad ellen: rászednéd-e beszédeddel? 29 Ne mondd: Ahogy ő bánt velem, én is úgy bánok vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint! 30 Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett, 31 és láttam, hogy egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt. 32 Amikor ezt láttam, elgondolkoztam, elnéztem, és ezt az okulást szereztem: 33 Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: 34 így tör rád a szegénység, mint az útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.

25.

1 Ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze: 2 Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják. 3 Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan. 4 Távolítsd el az ezüstből a salakot: az ötvös edényt készít belőle. 5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és trónját megerősíti az igazság. 6 Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj, 7 mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz! 8 Ne állj ki elhamarkodottan, amikor perelsz, mert mit csinálsz majd a végén, ha ellenfeled megszégyenít? 9 A magad perét pereld ellenfeleddel, de a más titkát ne fedd föl, 10 mert aki hallja, szidalmaz téged, és rágalmazásod nem vonhatod vissza! 11 Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. 12 Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek. 13 Mint a hideg hó aratás idején, olyan a hűséges követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét. 14 Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik. 15 Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri. 16 Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik, de túl sokat ne egyél, mert kihányod! 17 Ritkán tedd lábadat embertársad házába, mert megsokallja, és meggyűlöl. 18 Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember, aki hamisan tanúskodik embertársa ellen. 19 Mint a rossz fog és a tántorgó láb, olyan lesz a hűtlenek bizakodása a nyomorúság idején. 20 Mint aki leveti ruháját hideg időben, vagy mint aki ecetet kever lúggal, olyan az, aki a rosszkedvű ember előtt dalol. 21 Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet, 22 mert parazsat gyűjtesz a fejére, az ÚR pedig visszafizeti, amit adtál. 23 Az északi szél esőt szül, a suttogó nyelv pedig haragos arcot. 24 Jobb a háztető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban. 25 Mint hideg víz a tikkadt embernek, olyan a messze földről kapott jó hír. 26 Fölkavart forrás és romlott vizű kút: olyan az igaz, ha a bűnös előtt meginog. 27 Sok mézet enni nem jó, és a nehéz dolgokat kutatni nehéz. 28 Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.

26.

1 Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz, úgy nem illik az ostobához a dicsőség. 2 Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem teljesül. 3 Ostor való a lónak, zabla a szamárnak, és bot az ostobák hátának. 4 Ne felelj az ostobának a bolondságához illően, mert magad is hasonló leszel hozzá! 5 Felelj meg az ostobának a bolondságához illően, hogy ne tarthassa magát bölcsnek. 6 Lábát vágja le, és erőszakot szenved, aki ostobával küld üzenetet. 7 Lóg a béna ember lába, meg a példázat is az ostoba szájában. 8 Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki tiszteletet ad az ostobának. 9 Beleakad a tövis a részeg kezébe, meg a példázat is az ostoba szájába. 10 Mint egy íjász, aki mindenkit megsebez, olyan az, aki ostobát fogad fel, vagy csavargókat fogad fel. 11 Ahogyan a kutya visszatér okádására, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba. 12 Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. 13 Ezt mondja a rest: Oroszlánkölyök van az úton, oroszlán van a tereken! 14 Forog az ajtó a sarkán, a rest meg az ágyán. 15 Belenyújtja a rest a kezét a tálba, de arra is lusta, hogy a szájához vigye. 16 Bölcsebbnek tartja magát a rest hét olyannál, aki értelmesen felel. 17 Kóbor kutyát ragad fülön, aki olyan perbe avatkozik, amihez semmi köze. 18 Mint az eszeveszett ember, aki tüzes és halálos nyilakat lövöldöz, 19 olyan az, aki becsapja embertársát, és aztán így szól: Hiszen csak tréfáltam! 20 Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály. 21 A szén parázslik, a fa lángol, a viszálykodó ember pedig perpatvart szít. 22 A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. 23 Az ezüstmáz bevonja az agyagedényt, a sima ajak pedig a gonosz szívet. 24 Beszédével álcázza szándékát a gyűlölködő, míg magában alattomosságot gondol. 25 Ha kedvesen szól, ne higgy neki, mert hét utálatosság van szívében! 26 El lehet takarni a gyűlöletet csalással, de lelepleződik a gonoszság a gyülekezetben. 27 Aki vermet ás, beleesik, és aki követ dob el, arra esik vissza. 28 A hazug nyelvű gyűlöli azt, akit eltiport, és a sima szájú bukást idéz elő.

27.

1 Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap! 2 Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad! 3 Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb. 4 Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben? 5 Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél. 6 Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja. 7 Jóllakott ember a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes. 8 Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét. 9 Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is. 10 Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél. 11 Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz. 12 Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. 13 Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! 14 Aki kora reggel nagy hangon áldja embertársát, átoknak veszik azt tőle. 15 A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák: 16 aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg. 17 Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat. 18 Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik. 19 Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember. 20 Amilyen telhetetlen a halál és az elmúlás helye, éppoly telhetetlen az emberi szem. 21 Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve. 22 Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság. 23 Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal, 24 mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre! 25 Amikor behordják a szénát, előtűnik a sarjú, és mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt, 26 akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz; 27 és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.

28.

1 Futnak a bűnösök, ha nem üldözik is őket, de az igazak biztosnak érzik magukat, mint egy oroszlán. 2 Sok a vezető, ha pártütés van az országban, míg egy értelmes és okos ember soká fenntartja a rendet. 3 Ha szegény ember a nincstelenek elnyomója, olyan az, mint a felhőszakadás, mely után nincs kenyér. 4 Akik elhanyagolják a tanítást, dicsérik a bűnösöket, de akik megfogadják a tanítást, ellenük támadnak. 5 A rossz emberek nem értik meg a törvényt, de akik keresik az URat, egészen megértik. 6 Jobb a feddhetetlenül élő szegény annál, aki gazdag, de görbe utakon jár. 7 Aki ügyel a tanításra, értelmes fiú az, de aki a dőzsölőkkel tart, szégyent hoz apjára. 8 Aki kamattal és uzsorával gyarapítja vagyonát, annak gyűjt, aki könyörül a nincsteleneken. 9 Aki elfordítja a fülét, és nem hallgat a tanításra, annak még az imádsága is utálatos. 10 Aki a becsületeseket rossz útra csábítja, maga esik a verembe, de a feddhetetlenekre szép örökség vár. 11 A gazdag ember bölcsnek tartja magát, de a nincstelen, ha értelmes, átlát rajta. 12 Ha az igazak vigadnak, az nagy dicsőséget jelent, ha a bűnösök kerülnek felül, keresni kell az embereket. 13 Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer. 14 Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik. 15 Olyan a szegény népen uralkodó bűnös, mint a morgó oroszlán és az éhes medve. 16 Ha esztelen a fejedelem, nagy lesz az elnyomás, de ha gyűlöli a nyerészkedést, hosszú ideig él. 17 Akit vérontás bűne terhel, hadd fusson a sírig, ne segíts neki! 18 Aki feddhetetlenül él, az segítséget kap, de aki görbe utakon jár, egyszer csak elbukik. 19 Aki műveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut. 20 A megbízható ember bőven kap áldást, de a gazdagságra törő nem marad büntetlenül. 21 A személyválogatás nem jó dolog, egy falat kenyérért is vétekbe viheti az embert. 22 Vagyont akar szerezni a kapzsi ember, de nem tudja, hogy ínségbe jut. 23 Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg. 24 Aki meglopja apját és anyját, és azt gondolja, hogy az nem bűn, cinkosa az a gonosztevőnek. 25 A telhetetlen ember viszályt szít, de aki az ÚRban bízik, az gyarapodik. 26 Aki a maga eszében bízik, ostoba, de aki bölcsen él, az megmenekül. 27 Nem fog szűkölködni az, aki ad a szegénynek, de aki elfordítja tőle tekintetét, azt sok átok éri. 28 Ha fölemelkednek a bűnösök, elrejtőzik az ember, de ha azok elpusztulnak, sokan lesznek az igazak.

29.

1 Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik. 2 Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép. 3 Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát. 4 Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. 5 Aki hízeleg embertársának, hálót vet annak lába elé. 6 A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül. 7 Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni. 8 Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot. 9 A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton. 10 A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla. 11 Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti. 12 Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik. 13 A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az ÚRtól kapta a szemevilágát. 14 Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll. 15 A bot és a fenyítés bölccsé tesz, a kényeztetett gyermek pedig szégyent hoz anyjára. 16 Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását. 17 Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne. 18 Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást. 19 Puszta szóból nem okul a szolga, még ha megérti, akkor sem ad rá semmit. 20 Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. 21 Aki gyermekkorától fogva kényezteti szolgáját, a végén nem bír vele. 22 A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el. 23 Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi. 24 Aki a tolvajjal tart, önmaga ellensége, és az is, aki átkozódást hall, de nem jelenti. 25 Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az ÚRban bízik, az oltalmat talál. 26 Sokan igyekeznek az uralkodó elé, pedig az ÚR szolgáltat igazságot az embernek. 27 Utálják az igazak az álnok embert, a bűnös meg a helyes úton járót utálja.

30.

1 Ágúrnak a masszái Jáke fiának beszéde. Így szólt ez a férfi: Elfáradtam, Istenem! Elfáradtam, Istenem! Végem van! 2 Mert minden embernél tudatlanabb vagyok, nincs emberhez illő értelmem. 3 Nem tanultam bölcsességet, és nem ismerem a szent dolgok tudományát: 4 Ki ment fel az égbe, és ki szállott le onnan? Ki szedte össze markába a szelet, ki kötötte köntösébe a vizet? Ki határozta meg az egész föld határát? Talán tudod, hogy mi a neve, vagy mi a fiának a neve? 5 Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek. 6 Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz! 7 Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: 8 Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, 9 hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét! 10 Ne rágalmazd a szolgát ura előtt, mert megátkoz, és bűnhődni fogsz! 11 Micsoda népség az, amely átkozza apját, és anyját nem áldja! 12 Micsoda népség az, amely tisztának tartja magát, pedig ki sem mosták szennyéből! 13 Micsoda népség az, amely kevély szemű és fennhéjázó tekintetű! 14 Micsoda népség az, amelynek fogai kardok és agyarai kések! Megennék a nyomorultakat a földön, a szegényeket az emberek között! 15 A piócának két lánya van: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négy nem mondja, hogy elég: 16 A holtak hazája és a meddő asszony, a föld, mely sohasem telik el vízzel és a tűz, mely nem mondja, hogy elég. 17 Aki gúnyolja apját, vagy engedetlenül megveti anyját, annak szemét kivájják a patak menti hollók, vagy megeszik a sasok. 18 Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: 19 A sasnak az útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a leánnyal. 20 Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat! 21 Három dolog miatt rendül meg a föld, sőt négyet nem bír elviselni: 22 Ha a szolgából király lesz, ha a bolond teleeszi magát, 23 ha a megvetett nő férjhez megy, és ha a szolgáló úrnője örökébe lép. 24 Van négy kicsiny állat a földön, amelyek mégis nagyon okosak: 25 Nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket. 26 Nem hatalmas a mormoták népe, mégis sziklák közt építenek házat. 27 Nincs királyuk a sáskáknak, mégis rendezetten vonulnak mindnyájan. 28 Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban. 29 Ez a három lépked szépen, sőt négynek szép a járása: 30 Az oroszlán a legerősebb állat, mely nem riad vissza senkitől, 31 a fölingerelt ló meg a kecskebak és a hadserege élén álló király. 32 Ha fennhéjázásból bolondságot követtél el, és rájöttél, tedd kezedet a szádra! 33 Ha tejfölt köpülnek, vaj lesz belőle, ha az orrot erősen fújják, vér jön belőle, és ha haragot szítanak, per lesz belőle.

31.

1 Lemúél masszái király beszéde, amelyre anyja tanította. 2 Mit mondjak, fiam, méhemnek gyermeke, akiért fogadalmat tettem? 3 Ne vesztegesd erődet nőkre, ne járj azokhoz, akik királyokat rontanak meg! 4 Lemúél! Nem illik a királyokhoz a borivás, nem illik az a királyokhoz, sem a fejedelmekhez a szeszes ital kívánása. 5 Mert ha iszik, elfeledkezik a rendeletekről, és helytelenül ítélkezik a nyomorultak ügyében. 6 Adjatok szeszes italt a veszendőnek, és bort az elkeseredett embernek. 7 Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára. 8 Nyisd meg szádat a némáért, a mulandó emberek ügyéért! 9 Nyisd meg szádat, ítélkezz igazságosan, ítéld meg a nyomorultnak és szegénynek a jogát! 10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél. 11 Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy. 12 Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát. 13 Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével. 14 Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt. 15 Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak. 16 Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít. 17 Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait. 18 Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese. 19 Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót. 20 Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek. 21 Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött. 22 Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete. 23 Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt. 24 Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak. 25 Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé. 26 Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít. 27 Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés. 28 Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri: 29 Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket! 30 Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó. 31 Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!