up arrow

Izsák

Az Izsák név nevetést jelent. Izsák, Ábrahám fia volt szeretett feleségétől, Sárától. I. Móz. 17:1,19. Sára kilencven és Ábrahám száz éves volt amikor Izsák született. És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy száz esztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére. Róma 4:19. Izsák megszületése az idős házaspárnak nagy örömet okozott, főleg Sárának, aki ez ideig gyermektelen volt. És monda Sára: örömet szerzett az Isten énnékem, aki csak halja, velem együtt örvendez. I Móz. 21:6. Ezzel Sára Isten ígéretébe vetett hite lett megjutalmazva. Zsid. 11:11.

Izsák gúnyolva volt Ismáeltől, Ábrahámnak az egyiptomi Hágártól születtet fiától, azaz mostohatestvérétől. Sára szemtanúja volt Ismáel gúnyos incselkedéseinek és kérte Ábrahámot, hogy űzze el a rabszolganőt és fiát, nehogy Izsákkal együtt örökös legyen. Isten tanácsolta Ábrahámnak, hogy hallgassa meg Sára óhaját és űzze el Hágárt és Ismáelt. Izsák meggúnyolása egy fontos esemény volt, egy prófécia beteljesedésének a kezdetét jelölte meg. Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig. De azt a népet, melyet szolgálnak szintén, megítélem én és annak utána kijönnek nagy gazdagsággal. I. Móz. 15:13,14.

A legfontosabb prófétai esemény amikor Ábrahám Izsákot, mint áldozatot, a Mória földjére vitte, ahogy azt Isten parancsolta. Mória hegye melynek jelentése Jah gondviselése, volt az a hely, ahol később Salamon megkezdte a templom építését. Izsák fiatalsága ellenere sem tiltakozott feláldozásának, szabad akaratból kellet, hogy alárendelje magát azon utasításoknak melyeket az Isten adott atyjának Ábrahámnak. I. Móz. 22. rész. Abban a pillanatban, amikor a penge az áldozat életét kiontotta volna, az Isten angyala kiáltott Ábrahámhoz, megfékezve az emberi áldozatot és helyettesítette azt egy kossal. Olyan volt mintha Izsák a holtak közül tért volna vissza.

Izsák harminc éves volt, amikor anyja Sára meghalt, majd három ével később megházasodott Rebekával. I. Móz. 25:20; 24:67. Ábrahám, Izsák atyja, a legmegbízhatóbb szolgáját küldte el Mezopotámiába, Nákhor városába, hogy fia feleségét kiválassza, de nem vehetett feleséget a Kananeusok leányai közűl, akik között Ábrahám lakott. Ábrahám így szólt a legidősebb szolgájához: Ő [Isten] elküldi előtted, majd az ő angyalát. Rebeka, Ábrahám testvére, Náhor, unokája. I Mózes 24 Rebeka és családja, azonnal beleegyezésüket adták a felkínált házasságoz, hogy Iszák felesége legyen. Házasságuk után húsz évvel az Isten meghallgatta Iszák kitartó imáját és felesége fogant méhébe két ikret, Ézsaut és Jákóbot. I. Móz. 25:21-26. Amikor Izsák megöregedett, látása meggyengült, áldását Jákóbra adta, azt hívén, hogy az Ézsau, a nagyobbik fia. Mindezt, Isten vezetésével, Rebeka és Jákob mesterkedte ki, beteljesítvén egy próféciát. I. Móz. 25:23.

Izsák élete folyamán szelíd és békés ember volt, a filiszteusok rosszul bántak vele, mivel irigyek voltak reá. Több alkalommal kényszerítették, hogy elköltözzön, hogy új kutakat ásson és az ország más részein telepedjen le. Ő volt Ábrahám egyetlen örököse. I. Móz. 25:5. Izsáknak, Isten megismételte az atyjának tett ígéretet: És megsokasítom a te magodat, mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mind ezeket a földeket: és megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei. I. Móz. 26:4. Izsák sátrakban lakott, nem volt egy meghatározott helye letelepedni, hanem türelmetlenül várta Isten megigért országát. Zsid. 11:9,10. Izsák száznyolcvan éves korában Hebronban halt meg, és eltemetetett a Mekpalah barlangjában, Rebeka és szülei mellé. I. Móz. 35:27-29; 49:30,31.

Izsák életéből kitűnik, hogy egy prófétai előképe volt Jézus Krisztusnak. Ezt mutatja születésének módja, hogy Isten egy csodája által, mint ígéret gyermek született. Gal. 4:28. Születése nagy örömet okozott. Jézus Krisztus emberi léte évszázadokkal előre megjövendőltetett, csodálatos modón szűztől szülve ... mert íme hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen. Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Isten Krisztus, a Dávid városában. Azon boldog alkalommal Isten angyalai dicsőítő éneket zengedeztek, úgy amint Sára is tette Izsák születésekor. Luk. 2:4-14; I. Móz. 21:6.

Ismáel gúnyolta Izsákok, előárnyékolta Izrael nemzetét, akik elutasították Jézus Krisztust, mint a jog szerinti örököst, gúnyolták, rágalmazták és végűl megfeszitették. Márk 8:31; Ján. 1:11. Napjainkban is sokan gyűlőlik azokat akik szeretik és követik Krisztust. Gal. 3:29; 4:29; Jel. 12:17.

Ábrahám, amikor Iszákot áldozatul vitte, Isten szemléltetően bemutatta, hogy a megfelelő időben elküldi a földre az ő egyszülött Fiát, mint bűnért való váltságáldozatot és azután visszafogadja a halottak közül. Zsid. 11:17-19. Halála után három nappal Jézus Krisztus feltámasztatott a sírból, és negyven nappal később felemeltet a mennyekben az Atyjához. Izsákhoz hasonlóan, Jézus sem szegült ellen az Atyai akaratnak, mondván: Legyen meg a Te akaratod. Mát. 26:42; Ésa. 53:7. Izsák hitt Istenben és alázatosan követte a vezetést.