Szentháromság?

A szentháromságtan szerint három isten van egyben: az Atya Isten, a Fiú Isten, és a Szent Lélek Isten, mind a három egyenlő, hatalomban, természetben és örökkévalóságban. Amint a Catholic Encyclopedia magyarázza az Áldott Szentháromság fejezet alatt: Szentháromság megnevezés alkalmazása jelenti a központi tant a Keresztény vallásban, az egy Istenségben Három Személy van: az Atya, a Fiú, és a Szent Szellem, ez a Három Személy teljesen külön álló egymástól. Ezek az Atha-nasian hitvallás szavai: Az Atya is Isten, a Fiú is Isten, és a Szent Szellem is Isten, és még sincs három Isten, hanem egy Isten

A szentháromság tan eredete visszavezet a régi Babiloniakhoz és az Egyiptomiakhoz. Izraelt Isten intette, hogy ne keveredjenek össze ezekkel a népekkel. Egy Tertullian nevű ember élt a második században, Carthage, Afrikában lakott; ő vezette be a trinitas szót a vallásos iratokba; ez a szó egyszer sincs használva az ihletett Szentírásokban. A triad tan egy Theophilus nevű pap által lett bevezetve a Görög vallásos iratokba, ez szintén a második században élt. A negyedik században, (Kr. u.) 325-ben, a papok tanácsa összegyűlt a megkereszteletlen Constantine Császár vezetése alatt Niceában, Kis Ázsiában, és szentesítették azt, és attól fogva a mai napig a papság fenntartja ezt a bonyolult tant.

Az I János 5:7, King James és Douay fordításban, így olvassuk: Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Ige, és a Szent Szellem: és ez a három egy. A János 10: 30-ben: Én és az én Atyám egy vagyunk. Pál szavai: I Timótheus 3:16: Isten megjelent testben. És a János 1:1-ben: Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt.

Mikor a papokat kérdezik, hogy miképpen lehetséges ilyen három összetételnek létezni egyben, azt felelik, hogy az egy titokzat. A papság igy ellentmond saját magával, midőn azt állítja, hogy Isten az embert a saját képmására teremtette; mert bizonyosan soha senki nem látott még egy háromfejű emberi teremtményt.

Figyeljük meg I János 5:7 verset: Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Ige, és a Szent Szellem: és ez a három egy. Ezt az idézetet utólag adták hozza Isten Igéjéhez. A szöveg a mennyei bizonyságtevésről nincs benne egyik Görög kéziratban, sem amelyek a tizenötödik század előtt voltak írva. Nincs idézve egyik Görög egyházíró által sem; sem a korai Latin atyák által, még akkor sem mikor a tárgy, amelyet vitattak természetesen, rávezette volna őket, hogy hivatkozzanak rá bizonyság céljából. E kijelentés igaz voltát bizonyítja azon tény, hogy a modern fordítások (kivéve a Római Katolikus fordítások a Latin szövegekből) nem tartalmazzák a szöveget. A magyar nyelvű fordítások közűl az Újfordítású Biblia figyelmeztet erre a lábjegyzetében.

János 10:30: Én és az én Atyám egy vagyunk. Ha ezt a szöveget önmagában olvassuk, tudjuk állíthatjuk, hogy Isten és Jézus egyek voltak; de miképpen voltak egyek? Amit Jézus értett a János 10: 30 alatt, ő maga megmagyarázza imájában az Atyához a megfeszítése előtti éjszakán: De nemcsak ő érettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédökre hisznek majd én bennem; hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. És én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, ő nékik adtam; hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk. (János 17:20-22) Jézus azokért imádkozott, akik az ő testének tagjai lesznek, a gyülekezetért. Pál az I Korinthus 12:12-ben: Amiképpen a test egy, és sok tagja van, az egy testnek tagjai habár sokan vannak, mind egy test; azonképpen a Krisztus is. A férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak: és ő a megtartójára testnek. (Efézus 5:23) És most összekötve Istent ezzel, mint aki a Fej mindenek fölött, az apostol írja tovább: Minden férfiúnak a feje Krisztus; és az asszonynak feje a férfiú; és a Krisztusnak feje az Isten. (I Korinthus 11:3) Az egyszerű igazság feltárja magát, hogy épen úgy amint Krisztus és az ő testének tagjai, mint egy van tekintve, épen úgy Isten és Krisztus, mint egy van tekintve, ők mindnyájan egyek megegyezésben és célban. Ha nem ez volna az észszerű következtetés Jézus soha nem, mondotta volna: Az én Atyám nagyobb nálamnál,és ennél fogva, nem az én akaratom, hanem a tied, legyen meg. (János 14:28; Lukács 22:42) Ezért mindenki, beleértve Jézust is, teljesen alá van rendelve a Mindenható Istennek. Hadjuk, hogy józan eszünk fényében kövessük a Biblia szövegeit, és ne engedjünk előítélketeinknek, tisztázzuk le kérdéseinket és a felmerűlő ellentmondásokat, és csak ez után vetitsük ki ezt személyünkre.

I Timótheus 3:16-ban olvashatjuk: Isten megjelent testben. Majdnem minden régi kézirat, és a fordítások mindegyike az Isten szó helyett, Ő, aki szót használ ezen a helyen. A Katolikus Douay fordítás ebben a versben írja: És szemmel láthatólag nagy az istenfélelem eme titka, amely megjelent testben. Az American Standard fordítást olvassuk: Ő, aki megjelent testben. Ha ez a Mindenható Isten megtestesülése lett volna, akkor Jánosnak eme szavai hamisak volnának: Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt. (János 1:18) Mindazáltal, e szavak tisztázzák azt a tényt, hogy Jézus teljes egységben volt az Atyával, képes volt Őt kijelenteni vagy megmagyarázni, szóban és tettben, minden emberek előtt, amíg a testben volt. Ezért mondta Jézus: Aki engem látott látta az Atyát. - János 14:9.

Dávid, ihletés alatt beszélve, magyarázza, hogy az ember kisebbé teremtetett az angyaloknál. A Zsidók 2:9 versben ugyanazon szavakat találjuk idézve, magyarázza Jézust: Azonban látjuk Jézust, aki kisebbé tétetett az angyaloknál a halál elszenvedésért. Ha a szentháromság igaz volna, akkor Isten kisebb volt az angyaloknál, amig a földön volt. Azon kívül tudjuk, hogy Jézus a földre jött, hogy Ő megfelelő váltság legyen tökéletes emberi élete által. Ennél fogva, a váltságnak egyenlőnek kell lenni az elveszett tárggyal, tudniillik a tökéletes emberi élettel amint az Ádámnak volt Édenben. Ezért olvassuk Jézusról: Aki mikor Istennek formájában volt, nem tekintett zsákmányra, hogy ő Istennel egyenlő legyen. Nem, de megüresité önmagát, szolgai formát vett föl, emberekhez hasonló lett. Még több mint ez, mikor olyan formában találtatott, mint ember, megalázta magát. (Filippi 2:6-8) Az Isten igazsága nem engedte meg, hogy Jézus, mint egy váltság, több legyen, mint egy tökéletes ember, így ő nem lehetett Isten a testben.

János 1: 1: Kezdetben volt az Ige, és az Ige az Istennél volt, és az Ige Isten volt. Hogy elrendezzünk itt minden látszólagos ellentmondást, folyamodjunk szóról szóra a Görög fordításhoz, amint az megjelenik a soralatti olvasásban az Emphatic Diaglott-ban. Olvassuk: Kezdetben volt az Ige, és az Ige volt az Istennel, és egy isten volt az Ige. Figyeljük meg a mondatot. Az Ige volt az Istennel. Ez alkalommal az Istenszó elé az 'az' szó van írva, míg a következő mondatban, 'és egy isten volt az Ige', figyeljük meg ezt, itt az 'isten' szó elé az 'egy' szó van írva, ez egy határozatlan névelő. Ez bizonyítja, hogy itt két személyről van szó, akik együtt vannak, és nem olyan két személyről, akik mint egy Isten léteznek. Helyesen: mondja János 1:1,2: Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennel volt, és az Ige Isten volt. Ez kezdetben Istennél volt.

A Zsoltár 90:2 kijelenti, hogy Isten öröktől fogva mindörökké van. Miután ez igaz, hogyan lehetett az Igének, ha ő volt az Isten, kezdetének lenni? Az Ige az Isten Fia, aki Jézus Krisztus lett, és akinek kezdete volt. Jelenés 3:14-ben, ő világosan kijelenti hogy ő volt az Isten teremtésének kezdete. Ezért említi a Biblia, mint az Atya egyszülöttje, a János 1:14-ben: És az Ige testté lett, és lakozott mi közöttünk, (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét,) teljes volt kegyelemmel és igazsággal. Pál apostol támogatja ezen igazságot, mikor beszél Jézusról, mint minden teremtmények között első szülött. (Kolossé 1:15)

A Szent Szellem

Az általános gondolat a Szent Lélekről (helyesen Szent Szellem) az, hogy egy szellemi személy, a harmadik személy a szentháromságban és egyenlő Istennel és Krisztussal hatalomban, természetben és örökkévalóságban. Angolban a Görög szellem szó egy Régi Angol szóra van átfordítva lélek, amely jelenti szellem vagy lehelet.A Görög szó a pneuma lefordítva szellem, ugyanaz a szó, amely a Bibliában le van fordítva, mint szél. Amint a szél láthatatlan az embernek, épen úgy az Isten szelleme is. Mikor egy emberben az Isten szelleme van, a Szent Szellem a Mindenható Isten láthatatlan cselekvő ereje, amely indítja az ő szolgáit akaratának cselekvésére.

A bizonyítás végett tegyük fel, hogy Isten és Jézus egy volt egyenlőségben, hatalomban és örökkévalóságban, amíg Jézus a földön volt, egészen addig, amíg alámerítkezett. Hol volt akkor a szentháromság harmadik személye, a Szent Lélek? Amikor Jézus alámeritkezett a szellem alászállt Jézusra mint egy galamb, tehát addig nem volt addig egy Jézussal. Máté 3:16,17: Jézus alámeríttetvén azonnal kijőve a vízből: és íme a mennyek megnyilatkoznak neki, és látta az Istennek szellemét alájönni, mint egy galambot és ő reá szállani: és íme egy hang a mennyből mondván, Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm. Kinek a hangja jött a mennyből és mondá, hogy ez az én szeretett Fiam? És addig hol volt a Szent Lélek vagy a Szent Szellem, látva, azt hogy most először szállott alá Jézusra? És nem-e volt a menny nyitva Jézusnak, ha ő Isten volt, az előbbi harminc év alatt, amíg ő a földön járt? Ha ő Isten lett volna vagy egy része a szentháromságnak és egyenlő hatalomban, természetben és örökkévalóságban Istennel, akkor neki mindig lett volna bejárata a mennyekbe. Ha Krisztus emberi élete alatt 33 évre átmenetileg hiányzott volna az isteni háromságból, akkor azt jelentené, hogy ez időre Isten meg volt csonkítva? A váltságáldozatra nem Istenre volt szükség, nem neki kellett meghalni a bűneinkért, hanem egy bűntelen embernek.

Ki vezette a világegyetemet az idő alatt, amíg Jézus halott volt három napig a sírban, vagy pedig a harminchárom és fél évig, amíg ő a földön volt és egy kevéssel kisebbé tétetett az angyaloknál? Ha Jézus volt az Isten, akkor időközben a míg Jézus halott volt, Isten volt halott és a sírban. Milyen csodálatos alkalom nyílt Sátánnak hogy a teljes uralkodást átvegye! De a tiszta tény, hogy ő azt nem tudta megtenni bizonyítja, hogy csak az egyszülött Fiú volt halott. A Szentírás kijelenti, I Timótheus 1:17-ben, hogy Isten az örökkévaló Király halhatatlan. Ennél fogva, ha Jézus lett volna a halhatatlan Isten, nem tudott volna meghalni. Jézus földi útja alatt az Ördög minden törekvést felhasznált, hogy halálát okozza; és most mikor végre sikert ért el, nem engedte volna meg Jézus feltámadását, ha a Mindenható Isten lett volna halott.

Jézus szavai a János 14:28-ban: Az én Atyám nagyobb nálamnál. Ha Isten és a meghalt Krisztus egyek lettek volna természetben, a feltámadás lehetetlen lett volna. A János 10:17,18-ban: Én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsot kaptam az én Atyámtól. Jézus akkor vette vissza az életet mikor Isten feltámasztotta a hálból.