Isten vagy emberek tanításaiba bizzunk?

Istennek igaznak kell lenni, hogy megnyerje teremtményei bizalmát, hűnek kell lenni Ígéreteihez, megbízható a jövendőléseiben, és meg kell egyezzen tanítása a kipróbált tudományos tényekkel. A világegyetem, az igazságon alapszik, szabályosan és zavartalanul műkődik, ennek Teremtője Isten. Ahhoz, hogy eljuthassunk az igazsághoz, szívünkből és elménkből ki kell vetni a vallásos előítéletet. Engedjük, hogy Isten beszéljen önmagáért, ne mi próbáljunk okoskodni, mert ha őszinték akarunk lenni önmagunkhoz, akkor be kell ismerjűk, hogy bűnősők vagyunk. Mit árthat, ha vallásos és nem vallásos emberek nem hiszik és lekicsinylik a Bibliát és inkább emberek nézeteit és hagyományait helyezik a Biblia fölé? Mit árthat, ha a többség elveti a Biblia egyenes tanítását? Mit árthat, ha a kereszténység előkelő papjai hamisaknak és félrevezetőknek találtatnak? Ezek a megrázó és csalódást okozó tények megváltoztathatják-e a Bibliát és az igazság üzenetét? Legyen a mi álláspontunk olyan, mint a Bibliai írók közül volt egynek, aki ezt monda: Mi történik az esetben, ha némelyek nem vallottak hitet, az ő hitetlenségük miatt az Isten hűsége hatás nélkül marad-e? Hogy igaz légy beszédedben és győzelmet nyerj, amikor itéltetel. Az előbb idézett író elég bátor volt beismerni, hogy ő egy tévedő bűnös és Istent igazságosnak tekintette. Igy szólt Istenhez: Egyedül csak te ellened vétkeztem és cselekedtem azt, a mi a te szemeid előtt gonosz, mert te igaz vagy beszédedben és tiszta az ítéletedben. Zsoltár 51:6, Róma 3:3, 4.

Istent igaznak találni jelenti, hogy elfogadjuk Igéjét, a Bibliát, mint igazságot. Ésaiás próféta így kérte Isten választott népét: Mikor a szellemidézők azt tanácsolják tinéktek, hogy menjetek a halottidézőkhőz és varázslókhoz, akik titokzatosan sipognak és suttognak, hát ti mint Isten népe, nem e inkább Istentől tudakozzatok? A halottakhoz mentek tudakozni az élők felől? Ekkor Ésaiás adott nekik jó tanácsot mondván: A törvényre és bizonyságtételre hallgassatok, ha nem az Ige szerint szólnak, akkor nincs bennük világosság. (Ésaiás 8:19,20) Inkább a törvényre és bizonyságtételre figyeljetek; és ha nem az Ige szerint szólnak, nem lesz nekik hajnali világosság. (Ésaiás 8:20) Ha nem ragaszkodunk az Isten Igéjében megírt törvényhez és bizonyságtételhez, sohasem jutunk a világossághoz, melynek fénysugara mutatja, hogy Isten országa közel van.

Malakiás a legutolsó Héber próféta ugyanarra az útirányra mutatott, mint Ésaiás, az Isten írott Igéjére: Emlékezz meg az én szolgámnak Mózesnek törvényéről, akit én megbíztam a Hóreben az egész Izrael részére, a törvény és szabályokra nézve. (Malakiás 3:22; 4:4) Mózes prófétai Írásai képezik a Biblia első öt könyvét, így az utolsó régi Héber próféta tanítása megegyezik az első Bibliaíróval, habár Mózes megelőzte őt több, mint ezer évvel. Minden Bibliaíró Mózes és Malakiás között ugyanazon állásponton van.

A Bibliaírók Malakiástól vissza Mózesig, egyik sem tesz említést egy szóbeli vagy hagyományos törvényről, hogy az létezett volna az Isten írott törvénye mellett. Sehol sem említik hogy a vallásos emberek szóbeli hagyományai egyenlők az Isten Igéjével, vagy az írott Ige nem volna teljes az ilyen szóbeli hagyományok nélkül. Te adjatok az Igéhez semmit, amelyet én parancsolok nektek, sem el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok a parancsolatokat, melyet a ti Uratok Istenetek parancsolt nektek. (V Mózes 4:2) Istennek írott Igéje csak akkor marad meg tisztán ha nem fűszerezzűk be azokat az emberi hagyományokkal, babonákkal. Istennek minden beszéde tiszta, pajzsa ő a benne bízóknak. Ne tégy semmit az ő Igéjéhez, nehogy megdorgáltassál, és hazugnak találtassál. - Példabeszéd 30:5,6

Ésaiás próféta azok ellen beszélt, akik Isten népének tartják magukat, de képmutatást gyakorolnak, mert inkább követik az emberek rendeléseit és hagyományait, mint az ihletett Szentírást. Igy szólt az Ur, Mivel ez a nép szájjal közeleg hozzám, és ajkaival tisztel engem, de szíveiket elvonták messze tőlem és az ő félelmük irántam csak betanított emberi parancsolat, azért íme én azt cselekszem, hogy álmélkodásba ejtem e népet, nagy és bámulandó csodával, úgy hogy elvész a bölcsesség az ő bölcseitől, és értelmeseinek értelme elrejtetik. - Ésaiás 29:13,14

A hagyományok miatt ellenkeztek a zsidó papok Krisztussal az első keresztény században, erről olvassuk a következő feljegyzést: Akkor jövének hozzá Jeruzsálembol írástudók és Farizeusok mondván, 'Miért hágják át tanítványaid a régiek hagyományát? Mert nem mossák meg kezeiket mikor eledelt, esznek', ő pedig ezeket monda nékik, 'Miért hágjátok ti is át az Isten parancsolatát a ti hagyományotok miatt? Mert Isten azt mondotta, 'Tiszteld atyádat és anyádat'; és, 'Aki atyját vagy anyját átkozza, halállal haljon meg.'Ti pedig ezt mondjátok, 'Aki atyjának vagy anyjának azt mondja, 'Mindazon segítség melyet tőlünk kaptok, Istennek szenteltetett,' tehát nem szükséges tisztelni atyját vagy anyját.' így hiábavalóvá tettétek az Isten parancsolatát a ti hagyományotokkal. Képmutatók, jól jövendőlt felőletek Ézsaiás próféta, mondván, 'E nép ajkaival tisztel engem, de szívük távol van tőlem; de hiába imádnak engem, ha az emberek rendeléseit tanítják.' (Máté 15: 1-9) A zsidó papok a saját vallásos hagyományaikat követték, nem az írásokat vették alapul mint Krisztus, aki Isten írott Igéjéhez folyamodott és azt követte.

Az első században az ihletett Keresztény Szentírás Görög nyelven írodott, nem tanítanak minket, arra hogy elfogadjuk és támaszkodjunk az olyan emberek által írt hagyományokra és erkölcsi rendeleteire, akik keresztény tanitóknak állítják magukat. Több mint száz esetben a Keresztény Görög Szentírások idézik és hivatkoznak Isten írott Igéjére, a Héber Szentírásra. A Názáreti Jézus idejében csak ezek a Szentírások voltak megírva, ezekre hivatkozva imádkozott Istenhez az ő tanítványaiért mondván: Szenteld meg őket az igazság által; a te Igéd igazság. (János 17: 17) Mikor Jézus kísértve volt Lucifer által negyven napig elhagyatva a pusztában, ellene állt az ellenség támadásainak, hivatkozva Isten írott Igéjére, bebizonyítva, hogy Sátán téved. Meg van írva, 'Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével mely Isten szájából származik' Meghiúsítva a második kísértést, ezeket monda: 'Ismét írva van, 'Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.' Elhárítva a harmadik kísértést is ezt monda: 'Távozz innen Sátán! Mert meg van írva, 'Az Urat, a te Istenedet imádd és csak egyedül néki szolgálj.' Jézus minden esetben Isten Igéjére hivatkozott, melyek írva vannak Mózes próféta által. - Máté 4:4,7,10; V Mózes 8:3; 6:16; 6:13.

Jézus a názáreti Zsinagógában az Írások alapján bizonyította be, hogy a Messiás, nem emberek hagyományaira támaszkodott.(Lukács 4:16-21) Később mondá: Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvény vagy a próféták eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy betöltsem; mert valóban mondom nektek, hogy inkább elmúlik az ég és a föld, de a törvényből egy betű vagy egy pont el nem marad, míg mind meg nem lesz. A papoknak, akik nem hittek neki azt tanácsolta, hogy higgyenek Isten írott Igéjében. Ti kutatjátok a Szentírást, mert azt gondoljátok, hogy azok által nyertek örökéletet; és épen ezek az Írások tesznek én rólam bizonyságot. Ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek, mert ő irt én rólam. De ha az ő írásainak nem hisztek, hogyan hisztek az én beszédeimnek? - Máté 5:17, 18 és János 5:39,46,47

Júdás segítségével a papok elfogták, és a törvény ellenére elítélték, de nem szegült ellenúk, mert az ítéletet Isten Igéjére bízta: Én mondom nektek, hogy ami meg van írva annak be, kell teljesülni rajtam, ilyképpen, 'És a gonoszok, közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak, elvégeztetnek. (Lukács 22:37) Később ismét dicsőítette Isten írott Igéjét, bizonyítva hogyan teljesedett az be rajta. Beszélgetve két tanítványával olvassuk: Elkezdvén Mózesen és mind a Prófétákon magyarázá nekik mind, amik az Írásokban felőle szóltak.'Később, beszélgetvén több tanítványaival, így szólt: 'Ezek az én beszédeim melyeket szólottam nektek mikor még veletek voltam, hogy be kell teljesedni mindennek a mi írva, van Mózes törvényében és a prófétákban és Zsoltárokban én felőlem.' Akkor megnyitá elméjüket, hogy megértsék az írásokat, és monda nékik: ' így van ez megírva.' (Lukács 24: 27, 44-46)

Pál, a Jézus egyik apostola tesz egy vallomást: Ti ugyanis hallottátok miként viseltem magamat egykor a Zsidók között, hogy én mód felett üldöztem az Isten gyülekezetét és pusztítottam azt, és felülhaladtam a Zsidóságban sokakat, akik a nemzetemben velem egykorúak voltak, mert én sokkal nagyobb buzgósággal követtem atyáim hagyományait. - Galata 1:13,14 Pál tudta hogy a vallásos hagyományok vakították meg megtérése előtt. Napjainkban az emberek, akik magukat sokszor kereszténynek valják, a hagyományok és rendeletek tanítását helyezik előtérbe, és ezek által sokszor elrejtik az igazságot az emberek elől. Igy írt ezekről Pál: Vigyázzatok hogy valaki titeket meg ne csaljon a világi bölcsesség és hiú ámítás által, mely az emberek hagyománya szerint, és nem Krisztus szerint valók. (Kolossé 2:8) Vannak némelyek, akik titeket háborgatnak, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát. De, még ha mi vagy egy angyal a mennyből hirdetne nektek más örömhírt azonkívül a mit mi hirdettünk, átkozott legyen ő! Mint azelőtt mondottuk, most ismét mondom: Ha bárki nektek más örömhírt hirdet, azon kívül a mit tőlünk hallottatok, legyen ő átkozott! - Galata 1:7-9

Tehát Pál ragaszkodott Isten írott Igéjéhez, mikor tanított és prédikált, kérte hallgatóit, hogy vizsgálják, meg azt amit mond a Szentírással összehasonlítva. Lukács írja: A testvérek pedig azonnal éjjel elküldék Pált és Szilást Bereába. Kik eljutván oda, bementek a Zsidók Zsinagógájába. Ezek nemesebbek voltak a Thessalónikabelieknél, mert befogadták az Igét buzgó kívánsággal, naponként vizsgálva az írásokat, vájjon ezek így vannak e.(Cselekedet 17:10,11) Aki nem a Biblia alapján tanít, az a helytelen úton van, hiszen amit tanít meg kell egyeznie az Írásokkal, megvizsgálván részletesen, nem csak egy kiragadott igével, amely szövegösszefüggésben sokszor mást jelenthet.

Péter többször idézett a Héber Szentírásból: De az Úr Igéje megmarad mindörökké. Ez pedig azon Ige mely nektek hirdettetett. - 1 Péter 1:25 Péter a feljegyzett írásaiban sehol nem állítja, hogy ő tévedhetelen volna, vagy, hogy valamilyen kiváltságos méltóságot kapott volna. Hallgatóit és olvasóit a változhatatlan Isten Igéjére tereli, mint egy vezérlő sugárra, amíg az Isten napja felvirrad. Péter írja: Prófétai beszéd van nálunk és az biztos, és jól teszitek, ha figyelmeztek erre, mint egy sötét helyen világító lámpásra, amíg a nap fölkel és a hajnali csillag feltunik a ti szívetekben. Ezt pedig értsétek meg elsősorban, hogy a Szentírásban egy prófétai szó sem támadt saját magyarázatból; mert emberi akaratból sohasem származott prófécia; hanem a Szent Szellemtől indíttatva szólottak az Isten szent emberei. Voltak azonban hamis próféták is a nép között, amint közöttetek is lesznek hazug tanítók, akik pusztító szakadásokat hoznak be. Ezek még az Urat is megtagadják, aki megváltotta őket, így hirtelen veszedelmet hoznak magokra ... emlékezzetek meg arról, amit én azelőtt prédikáltam a próféták és apostolok szavaiból, amelyek a mi Urunk és Üdvözítonk parancsai.- II Péter 1:19-21; 3:2

A magyarázás nem Isten dolga-e? ( I Mózes 40:8)

Isten szava-e a Biblia? Ésaiás 34:16

Erre a kérdésre az emberek az idők fügvényében sokféleképpen válaszoltak, de napjainkban válaszuk negatívabb mint valaha. A mai modern ember foglalkozik a termeszeti törvények tanulmányozásával, elbízakodott a maga tudományával és annak erejével. Kételkedően és elhamarkodottan visszautasít sok esetben mindent ami nem fér bele látókörébe. Ebből adódik az is, hogy sietve elutasítja Isten szavát és jogtalanul közömbössé válik iránta. Egy polcra való könyv számára, amely csak a műveletlenek megfélelmítésére, öregeknek és gyermekeknek szól.

A valóságban nincs oly régi, ismert, elterjedt, leértéktelenített, legkevésbé megértett könyv, mint a Biblia. A modern ember a legmerészebb kritikát is kész elolvasni róla, de nem szán időt arra, hogy egyszer ezt a könyvet elolvassa. Ebből az okból sokan egy elhamarkodott, vagy ragályként terjedő rossz fogalmat alkotnak erről a könyvről. A mai modern ember amely nem olvassa a Bibliát, annak szellemi értelmében megkövesedett a látóidege, nem járván az isteni igazság útját, azt hiszi, hogy nem is létezik ilyen. A materializmus katakombái megkövesíteték a látását, értelmét és hitét.

A Bibliának abszolut tekintélye van nemcsak hitbeli kérdésekben, hanem az élet minden területén. Igaz marad, függetlenül attól, hogy miként viselkedik vele szemben az ember. A Bibliának a történelem, földrajz, geológia és biológia területével kapcsolatos kijelentései is megbízhatóak. Még ott is az igazságot tartalmazza, ahol mi nem vagyunk képesek mindent megérteni.

Célja: rámutasson a lét eredetére és arra: - honnan jövünk, merre tartunk? Egész tartalmában az élet útjáról és Isten szándékáról beszél. Rámutat a halál okára, és hogy annak a betegségnek amelyben az egész emberiség szenved, egyetlen gyógyulási eszköz, a Krisztus vére. Ezáltal adta ki Isten a legtökéletesebb törvényt, ami által az ember ráébredett, hogy mennyire parányi és értéktelen, de felemelkedhet és Isten képmását öltheti magára. A Szentírás a legfőbb írásos norma, amely által Isten a lelkiismeretet elkötelezi.

Híres emberek vallomásai a Bibliáról:

A legkülömbözöbb hivatású emberek gondolkodtak el Biblia lényegéről, üzenetéről, magyarázatairól, kötelező érvényéről és mindenek felett álló tekintélyéről : filozófusok, költők és írók, természettudósok a legkülömbfélébb szakterületekről, űrhajósok, politikusok, történészek, régészek, jószágok, művészek, sportolók, és különféle teológusok (ébresztő prédikátorok, reformátorok, bibliahű pietisták és modernisták). Véleményt nyilvánítank róla az utca egyszerű emberei éppúgy, mint a Nobel-díjasok. A vele kapcsolatos felfogások széles skálán mozognak, amint az alábbi, a Bibliával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett állásfoglalások is mutatnak :

James Anthony Froude (1818-1894), angol törénész (nem keresztény), a 12 kötetes Anglia története szerzője: Az alaposan tanulmányozott Biblia önmagában is - a legkülönlegesebb és a leggazdagabb a gondolkodás minden területén

Sir William Jones (1746-1794) a legnagyobb nyelvészek egyike (28 nyelvet ismer), a Kelet nagy ismerője, brit orientalista és jogász: Rendszeresen és áhítttal olvasom ezeket a szent íratokat, és véleményem szerint ennek a könyvnek ... magasztosbb és szebb a nyelve, mint bármely más könyvé, bármely korban, bármely nyelven írták is azt.

Jean Jacques Rousseau (1712-1778), francia filozófus: A Bibliával összehasonlítva milyen szegényesek, megvetendőek filozófusain szavai minden ellentmondásaikkal. Lehetséges-e, hogy egy könyv, amely oly egyszerű és ugyanakkor olyan tökéletes, egyszerűen csak emberi mű lenne?

Dave Balsiger és Charles E. Sellier, amerikai régészek: A Biblia egyedülálló történelmi dokumentum, ugyanakkor megbízható történelmi forrásmű. Ez a Biblia, akármelyik részét is vizsgáljuk, igaznak bizonyul, kicsiny részleteiben éppúgy, mint a nagy események leírásában.

Emil Zatopek , cseh futóbajnok: Tulajdonképpen minden reggel Karl Marx-ot kellene olvasnunk, hogy kormányzatunkat jobban megérthessük. Én nem ezt teszem, mivel az én olvasmányom a Biblia. Ebből merítek erőt, hogy azt tegyem, amit helyesnek tartok. A világban múlandó minden, de nem az Istennel való kapcsolatból származó lelkierő.

Luther Márton (1483-1546), német reformátor: Legyünk bizonyosak abban, hogy a lélek minden dolgot nélkülőzhet, kivéve Isten Ígéje nélkül semmi sem segít rajta. Ha azonban ővé Isten Ígéje, semmi másra nincs szüksége , mível az Ígében táplálék, öröm, békesség, világosság, művészet, igazság, igazságosság, bölcsesség, szabadság, és minden jó van bőséggel.

Arthur H. Compton (1892-1962), fizikai Nobel-díjas: Számomra a hit annak a felismerésével kezdödik, hogy egy legmagasabb inteligencia hívta létre a világmindenséget, és alkotta az embert. Nem nehéz ezt hinnem, mivel vitathatatlan , hogy ahol terv van, ott inteligencia is, és egy rendezett, kibontakozó világmindenség arról tesz tanúságot, hogy igaz a valaha elhangzott legnagyszerübb kijelentés: Kezdetbem teremtette Isten...

Hermann Schneider (szül. 1935), részecskefizikus: Számomra a Biblia örök igazság és a legfőbb tekintély. Arra igyekszem, hogy gondolkodásomatés cselekvésemet hozzá igazítsam és neki alárendeljem. Megrendít a Biblia Ígéjének szentsége és ereje. Érzem, hogy személyesen nekem szól, és átvilágít engem.

Abraham Lincoln: Azt hiszem, hogy a Biblia a legnagyobb ajándék mely az embernek adatott. Minden ami jó a világ megváltója részéről ezáltal a könyv által van adva.

George Washington: Lehetetlen a világot Isten és a Biblia nélkül kormányozni.

Immanuel Kant: A Biblia létezése mint a népnek adott könyv, a legjobb valami amit megélt az emberi nem. Minden olyan kisérlet amely arra irányul, hogy lekicsinyelje, egy gyilkosság az emberiség ellen.

Sir William Herchel: Mintha minden emberi felfedezés, csak azért jött volna létre, hogy egyre jobban és erőteljesebben igazolja a Szentírásban foglalt igazságokat.

Bonaparte Napoleon: A Biblia nem csak egy egyszerű könyv, hanem egy élő alkotás, amelynek megvan az ereje, hogy megnyerje azokat is, akik ellene állanak.

Galileo Galilei: A Szentírás sohasem tudott hazudni vagy eltévelyíteni. Igazsága abszolut és kétségbevonhatatlan.

Wolfgang von Goethe: Bármennyire is fejlődne a szellemi műveltség, bármennyit növekednének a természettudományok szélességben és mélységben, bármennyire fejlődne az emberi szellem, mégsem emelkedhet a keresztény műveltség fölé soha, úgy mint csillag világít az evangéliumokban. Az a nagy elismerés amely a Biblia iránt lett tanúsítva a földön sok nép és generáció részéről, tartalmának köszönhető. Ez nem csupán egy népszerű könyv, hanem a népek könyve, mert ez bemutatja egyetlen népnek a sorsát mint az összes népek jövőbeni sorsa. A Biblia történelme összefonja magában a világ eredetét, mely fokozatos földi és szellemi fejlődés során, a korlátlan vagy független eseményekben behatól az örökkévalóság legszélsőbb tartományaiba.

James Simpson a kloroform híres felfedezője, lelkes tanulmányozója volt a Bibliának. Egy alkalommal megkérdezték tőle, mit tekint élete legnagyobb felfedezésének. Egyszerűen ezt válaszolta: A legnagyobb felfedezés, amit valaha tettem az volt, hogy én nagy bűnös vagyok, Krisztus pedig nagy Megváltó.

Theodor Mommsen (1817-1903) történész és jogász: Jézus feltámadása a világtörténelem legalaposabban bizonyított ténye.

Johann Henrich van Madler (1794-1874) csillagász, amikor egy új lakásba költözött kezébe vette a Bibliát ezekkel a szavakkal: Mindenek előtt, az összes könyvek közül kivánom, hogy ez jusson be a házamba, és ő maga vitte be Bibliáját új lakásába.

Dr. Wernhevorn Braun rakétaszakértő, egy alkalommal kijelentette: A világegyetemben uralkodó természeti törvények annyira pontosak, hogy számunkra nem okoz nehézséget, egy olyan urhajó megépítése amely elrepul a holdra, s amely repulési idejét a másodperc töredékének pontosságával ki tudjuk számítani. Ezeket a törvényeket minden bizonnyal megalkotta valaki.

Edgar Michell Apollo 14. Hogyha az elme befolyásolja az anyagot, akkor ez azt sugalja, hogy az elme nem az anyag tulajdonsága, hanem inkább az anyag az elme tulajdonsága, vagy az elmének az eredménye.

Isaac Newton (1642-1727) Ugyanígy felszínre hozza a földből minden elemeinket Isten azon a napon.

Benjámin Franklin fizikus, filozófus; fejfájára ezt íratta: Benjámin Franklin teste itt nyugszik férgek eledeleként, mint egy elavult könyv, melynek borítója hiányos és címe kopott, de az ő munkája mégsem vész el mert úgy amint hitte ismét megjelenik a szerző által, egy átvizsgált és felújított kiadásban.

Immanuel Kant (1724-1804) Jung Stillingnek: Nagyon jól teszed ha vigasztalást keresel az evangéliumban, mert ez az összes igazságok kiapadhatalan forrása, melyek mikor a józan gondolkodás kimerült, vagy elvesztette minden erejét, már nem találhatók sehol.

Sir Walter Scott (1771-1832) költő, író. Halálos ágyán megkérte vejét, hogy olvasson egy könyvből, az megkérdezvén melyik könyvből, a nagy költő aki maga is annyi fenséges könyvet írt és aki egész könyvtárakat olvasott ki, azt felelte: Nincs csak egy könyv, a Biblia.

Royanmont 1854 fordító előszavából: Mely más könyvből mint a Szentírásból meríthetné ki valaki a lelkiismeret első elemét, és az erény első ihletettségét. A Biblia az évezredek könyve, amely találó minden körülményhez. Nincs régebbi könyv más, ez kellene legyen az első amit a gyerek kezébe adunk és az utolsó amit az öreg kezéből kiveszünk. Ez a könyv ismerteti a gyerekkel Isten erejét és jóságát; a fiatalságnak példákat és tanulságokat ad az erényről, az emberi élet igaz jelleméről, gondviselőként közbelép az élet terén, hogy útasításokat adjon érettkorban és végül az öregkor vígasztalást és reménye okot talál benne.

Crisostom mondta, nem azoknak akik nem olvasták a Bibliát, hanem megelégedtek az általa mondott prédikációkkal : Amikor pénzt kaptok, meg akarjátok számolni személyesen, de amikor Isteni dolgokról esik szó és a ti örök megmentésetekről, akkor behunyt szemmel fogadjátok mások vélekedéseit. Csak az ördög aki el akarja vonni a keresztényeket a Szent könyvek olvasásától, mert nem tudja elviselni, hogy ők e kincs által meggazdagodjanak.

Grigore pápa Teodoru doktornak: Sajnálom, hogy elhanyagolod a te Megmentőd szavainak mindennapi olvasását. Mert mi más lenne a Szentírás, ha nem egy levél a Mindenható Istentől amelyet könyörületességében teremtményeihez intéz. Bizonyára ha egy levelet kapnál a királytól nem lenne türelmed, amíg meg nem tudnád mit kér a ti földi királyotok és elolvasnád bármely helyen, bármely órában. Amikor pedig a mennyei Király, angyalok és emberek Ura levelet küld saját életed érdekében, elhanyagolod?

Henry Ford, a nagy ipari lángelme mindig magával vitt néhány részt a Bibliából. Amikor ennek okáról megkérdezték, ezt mondta a riporternek: A Bibliának nincs szüksége arra, hogy reklámot csináljanak neki, de kivánnám, hogy minél több embert meg lehessen győzni, hogy olvassa a Bibliát.

Dr. Howard A. Kelly, az amerikai Johns Hopkins egyetem professzora, szokássává tette, hogy mindennap vacsora után semmi mást nem olvasott, csak a Bibliát. Írásaiban megállapította: A határozott keresztény hit az egyetlen valóban fontos dolog az életben. Szószerint értem! Mérhetetlenül fontosabb, mint bármely hivatás, mint bármely tudományos kutatás, mint az ember életének bármely más tevékenysége... Belső megtapasztalásom mutatta meg, hogy a Biblia élő szó, vagyis kifejezetten Isten szava szól hozzám és minden emberhez, aki olvassa, mint ahogy a reggeli postával levelet kapok anyámtól, és benne az ő hozzám szoló szavai vannak. A Biblia, mint olyan, önmaga bizonyítéka, és nem szorul védelemre senki részéről.

A nagy német költő, Goethe szerint: Németország szabadságát és nagyságát a nyitott Bibliának köszönheti, melyet Luther Márton megtalált az erfurti kolostorban és a népnek adta a saját nyelvén. A német nyelv minden hatalma, annak legnagyobb emberei és minden nagyszerû fejlődése attól az időtől veszi kezdetét, amikor a német nép Isten Szavának birtokába jutott közönséges nyelen.

Horace Greeley, az egyik legismertebb amerikai újságíró egyszer ezt a megállapítást tette: A bibliaolvsó embereket szellemileg vagy szociálisan leigázni lehetelen. A Biblia alapelve az emberi szabadság megalapozása.

Charles Darwin, aki az evoluciós elméletével lett híressé, egyszer falujában kölcsön adott egy helyíséget néhány keresztények. Itt rendszeresen prédikálták a kereszténység üzenetét. Az eredmények annyira megdöbbentették Darwint, hogy ezt írta az egyik szolgáló testvérnek: Az ön szolgálata többet tett a faluért néhány hónap alatt, mint az én éveken át taró erőfeszítésem. Soha nem voltunk képesek jobb útra téríteni egyetlen iszákost sem, de nem tudom, hogy az ön szolgálata után marad-e egyetlen iszákos is a faluban. Darwin utazásai folyamán egyszer meglátogatta Tierra del Fuegot Dél-Amerika déli csúcsánál. Benyomásait a Beagle cimu muvében írta le. A Tierra del Fugeoban élő nép - mint írja - egyike volt az emberiség legrosszabb példányainak amellyel találkozott. Elbutultan, nyomorúságos élet és erkölcsi körülmények között, éltek segíthetetlenul. Sok évvel később Darwin visszatért a szigetre, amit látott bámulattal töltötte el. Távolléte alatt a Bibliát lefordították és a nép között széleskörben elterjedt, életük átformálódott. Az elmebeli tompultság, nyomor és gonoszság helyén örömteli életkedvet, szorgalmat és erkölcsöt talált.

Lew Wallace, tábornok kimagasló példája volt a teljes hitfordulásnak. Miközben vonaton utazott, találkozott a jólismert ateistával, Robert G. Ingersoll ezredessel. Hamarosan mélyen belemerültek a kereszténység nevetséges voltáról folyó társalgásba. Ingersoll ezredes hirtelen Wallace tábornokra nézett és felszólította: Őn művelt és jólképzett ember! Miért nem ír egy könyvet, amelyben kimutatja, hogy a kereszténység képtelenség, és hogy Jézus Krisztus soha nem is élt, mestermű lenne egy ilyen könyv!? Wallace tábornok becsvágytól telten éveket töltött a nagy könyvhoz szükséges anyag gyűjtésével. Aztán elkezdett írni. Mindössze négy fejezet volt készen, amikor Wallace tábornok kezdett meggyőződni arról, hogy Jézus Krisztus valóságos személy volt. Nemsokára arra a következtetésre jutott, hogy Jézus több volt, mint csupán történelmi személy. Ötven éves emberként Wallace tábornok életében először térdelt le imádkozni, és kérte Jézus Krisztust, hogy legyen az ő megváltója. A kutatás roppant mennyisége, amelyet Wallace tábornok elvégzett, nem veszett kárba, átírta az első négy fejezetet, majd tovább folytatta, hogy befejezze azt az elbeszélést, amely szerte a világon emberek ezreit rázta fel, a Ben Hur-t.

Az említett neveken kivűl fel lehetne sorolni szinte mindenféle hivatásban élenjáró ember nevét. Nemcsak az átlagemberek, hanem a legértelmesebb, és a nagy műveltségű emberek is a Bibliát találták az erő és ihletettség élettel teli forrásának.

A Biblia sok száz próféciát tartalmaz. Közülük egyetlen egyre sem lehet rábizonyítani, hogy tévedés. Néhány ezek közül még nem teljesedett be, de nincsolyan esemény, amely szemben állna a bibliai jövendőlésekkel. Csakis Isten láthatja előrre a jövőt ennyire pontosan. Ezékiel huszonhatodik fejezete (Kr.e. 500) Tírus bukásával kapcsolatos teljesen részletes próféciát tartalmaz. Ez a város gazdag kereskedelmi központ volt Palesztina északi tengerpartján. Isten ezeket a megállapításokat tette : (1)Ó Tírus...sok nemzetet fogok ellened hozni. Ezek le fogják rombolni Tírus falait és tornyait ledöntik; (2) le fogom kaparni talaját róla, és csupasz sziklává teszem. Hálok kivetőhelye lesz... (3) Tírusra fogom hozni északról Nabukodonozort, Babilon királyát... (4) köveidet és fádat és termőföldedet a vizek közepébe hányják... (5) Aztán a tenger minden uralkodója...reszketést fog ölteni magára.

Kr.e.573-ban Nabukodonozor tizenhárom évi ostrom után bevette a várost. A lakosok egy szigetre menekültek, semmi értéket nem hagyva a városban. Nabukodonozor, minthogy képtelen volt őket tovább üldözni, visszatért Babilonba. Kb. 250 évvel később Nagy Sándor vezetése alatt sok nép ostromolta a szigeti várost. A város bevétele céljából Sándor töltést építetett a szárazföldtõl a szigetig. Ennek megépítéséhez köveket és épületfát hordatott a régi város romjaiból. Mivel ez nem volt elegendõ, a régi városnak még a talaját is elhordatta, így hódította meg a várost. A többi szomszédos város, amely megrémult a hodítótól, ellenállás nélkül megadta magát. Ma 2500 évvel késõbb, a helyszín városépítés szempontjából még mindig elsorangú, de soha nem épült újjá. Lapos, terméketlen, jelentéktelen hely, ahol a halászok még mindig kivetik hálóikat.

Palesztina földjével kapcsolatban az Úr mondta ezeket a dolgokat: (1) Városaitokat pusztasággá teszem, és szentélyeiteket elhagyatokká változtatom. (2) És el fogomm pusztítani az országot... (3) Ellenségeitek, akik megtelepszenek benne, megdöbbennek majd. (4) És szétszórlak benneteket a nemzetek közé. (5) És ki fogom húzni a kardot mögöttetek (3 Móz.26.31-33).(kb. Kr.e. 1400-ban írták le).

A történelem bízonyítja, hogy Palesztina földje pusztasággá vált. A szent helyeket lerombolták. A zsidók külömböző ellenségei elfoglalták és benépesítették Palesztinát. A zsidók, akik mindig együtt voltak, még a fogságban és az üldöztetésben is, szétszóródtak az egész világon. Akárhová mentek, Isten fegyelmezésének kardjával követte őket.

Babilon szintén tárgya volt egy szokatlan próféciának: (1) Babilon... soha nem fognak lakni vagy tartózkodni abban minden nemzedéken keresztül; (2) az arab nem fogja ott sátrát felállítani, (3) a pásztorok nem fogják nyájaikat őrizni ott. (4) Hanem vadállatok fognak ott heverni(Kr.e.712.) (Ézs.13:19-21).(5) Nem fognak követ vinni tőled szegletkőnek, és nem visznek követ alapnak, hanem örök pusztaság leszel (Kr.e.600)(Jer.51:26).

Babilon volt minden idők egyik legnagyobb városa. Széles és bástyákkal töbszörösen megerősített magas fal vette körül. A városon keresztülhaladó folyóvíz megfelelõ vízellátást biztosított. A falakon belül elegendõ föld volt a termelésre. Mégis, ez a hatalmas város Kr.e. 538-ban elesett. Az arabok és a többi népek rettegnek ezen a helyen és vonakodnak attól, hogy éjszakára itt maradjanak. Ember itt nem él; lakói csak a sakálok és a sokféle vadállat. Itt nincsenek juhaklok. A köveket soha nem emelték ki, hogy valamire felhasználják azokat. Noha a turisták elárasztják a legősibb városok romjait, Babilon kívülesik a megszokott turistaútvonalakon, és nagyon ritkán látogatják meg.

Jeruzsálem városával kapcsolatosan maga Jézus legalább 25 próféciát mondott, melyek beteljesedtek. Egyéb próféciák, melyek a világkorszak végére vonatkoznak, még természetesen nem teljesedtek be. Követői számára jelet adott, úgy, hogy ők elmenekülhessenek a pusztulás elől: De amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet fegyveres erok zárják körül, akkor tudni fogjátok, hogy a pusztulásnak órája elérkezett. Akkor azok számára, akik Júdeában vannak, itt az idő, hogy a hegyekre meneküljenek. És azoknak, akik magában a városban vannak, ki kell menniök abból, és azok, akik már vidéken vannak, ne próbálják meg, hogy bejussanak a városba (Lk.21:21).

Milyen különös figyelmeztetésnek tűnhetett ez a hallgatók elõtt, hogy azután meneküljenek, miután az ellenséges haderő körülvette őket. Cortius, a római hadvezér később valóban megérkezett hatalmas hadsereggel, hogy a várost megostromolja. Jeruzsálemet körülvették. Ekkor Josephus szerint (egy nem keresztény történetíró) látható ok nélkül visszavonult. A keresztények, akik emlékeztek az Úr figyelmeztetésére és elhitték, egy távoli városba menekültek. Kr.u. 70-ben Titusz római csapataival körülvette a várost. Ekkor teljesen elpusztították.

Krisztus más próféciái ugyanekkor teljesedtek be. Heródes nagyszerű templomáról Jézus ezt mondta: Egyetlen követ sem hagynak a másikon állani; valamennyit szét fogják szórni(Mk.13:2). Titusz katonái a nekik adott tiltó parancsot megszegve ezt az épületet a földel tették egyenlővé. Jeruzsálemet a pogány népek fogják taposni, amíg a pogány népnek ideje beteljesül(Lk.21:24). A zsidók álma minden korban az volt, hogy templomukat Jeruzsálemben újra felépíthessék, és újra itt hozzák létre istentiszteletük központját. De ez az álom eddig nem vált valóra. Egyidőben a zsidók nagyon reménykedtek, hogy megtalálják álmuk valóraváltását. Juliánusz Apostata, Róma császára égett a vágytól, hogy a kereszténységet megsemmisítse. Ennek egyik útját ebben a próféciában látta. Ha be tudná bizonyítani, hogy ez a prófécia nem igaz, akkor lerombolhatná a Krisztus szavaiba vetett hitet és a kereszténység erejét megtörhetné. Ezért hozzalátott egy hatalmas templom felállításához. A zsidók kitörő lelkesedéssel fogadták a tervet. Edward Gibbon, a kiválló történész szerint azonban földrengés, forgószél és lávakitörés rombolta le az új alapokat, és a területet hosszú idõre megkölelíthetetlenné tette. Végül is felhagytak a tervvel.

Von Rohden inspektor a Világtörténelem cimü könyvében az 1888-ban talált Tel el Avarnai egyiptomi agyagtáblákról: Az Isten a mi időnkben élő generáció számára elkükönítette a Nílus, Tigris és Eufrátesz partjain talált legcsodállatosabb felfedezéseket, melyek a legvilágosabb módon igazolják a Biblia beszámolóit, hogy mindenki a szájára tegye a kezét és beismerje, hogy Isten igazat beszél.

1799 - a rosettai kőtábla felfedezése

1875 - Brugsh és Maspero Teba városának közelében olyan leletre bukkantak, amelyek igazolták az izraeliták Egyiptomban való tartozkodását. Ramszesz uralkodása idején, amikor rabszolgaságban tartva, felépítették Piton és Rámses városát és legalább felét a Karnak, Luxor Memphis és Bubastis templomainak.

Az 1883- as kutatások során bebizonyosodott a 2Móz.5 - ben említett szigorítás valódisága az Izraeliták munkájának megnehezítését iletőleg, amikor raktárházakra bukkantak. József története, a fáraók mumiája mind megvan, csak a Meneptáh fáraó mumiája hiányzik. 2Móz.14:28. A piramis falán, amelyen az uralkodók származási sorrendje áll, hiányzik Meneptáh gyermekének az önéletrajza. Erre a rejtélyre a 2Móz12:29 adja meg a választ.

1842 Emil Botta, francia konzul, egy paraszt útmutatása által Khor Sabadban felfedezte Sargon Asszír király kastélyát, akit a történészek nem ismertek.

5Móz.28:64-66. Jövendõlés a zsidók szetszóratására és leigázására, egy olyan nép által, amely távoli és amelynek nyelvét nem értik.

5Móz.28:68. Josefus Flavius szerint Jeruzsálem pusztulása után, a 17 éven felüli zsidókat Egyiptomba szállították, hogy eladják. Olyan sok volt a zsidó, annyira zsufolt volt a piac, hogy nem tudták oket eladni, habár egy pár cipõért is lehetett szolgát vagy rabszolgát vásárolni. Igy 3.000 zsidó halt éhen.

3.Móz.26:32,33. Az ország megsemmisüléséről. Kr.u.135- ben egy hamis Krisztus támadt Bar Kochba, aki seregével elfoglalt 50 várost. Még Vespasianus és Titus idejében nem teljesedett be a jövendőlés egészen. Ekkor Sever Julius vissza lett híva Nagy Britanniából és ő vezette győzelemre a római sereget, ekkor 580.000 ember vesztette életét. Mandrell és Mark Twain 1697- ben pusztaságot talált a zsidó ország helyén. 1882- ben Rabinowitéz kisérletekt próbált tenni zsidóország helyreállítására de sikertelenül.

Jeriko pusztulása után, Józsué egy átkot mondott 6:26, ez beteljesedett Akháb uralkodása idején. 1Kir.16:34.

A régészeti leletek folyamatosan megerősítik a bibliai szövegek megbízahóságát. A kételkedők gyakran nevettek a Bibliában feljegyzett hihetetlen eseményeken. Nevetésüket azonban újra meg újra elcsendesítették az új régészeti felfedezések, melyek igazolták a Biblia beszámolóit.

Egyike a Bibliában feljegyzett leghihetetlenebb történeteknek Sodoma és Gomora városainak pusztulása. A Biblia elmondja, hogy Isten Lótot és családját kihívta Sodomából, és ítéletként tűz és kénkő hullott a városra. Lót felesége, aki késlekedett és visszanézett, sóoszloppá változott. Később, amikor Lót visszatekintett, kemence füstjéhez hasonló hasonló füstöt látott felszállani. (1Móz.19). Éveken keresztül gúnyolódtak a hitetlenek ezeken a tündérmeséken. De 1927- ben Dr. Kyle expediciót vezetett ezeknek az ősi városoknak a szinhelyére, arra a területre, ahol most a holt tenger van. A tó közelében kősó ágyakat talált. Az egyik réteg 150 láb (kb.45m.) vastag és hat mérföld (kb.9600 m.) hosszú volt. A só felett egy kén réteg (kénkő) helyezkedett el. Nagy mennyiségu aszfalt és olaj volt ezen a területen. Minden anyag együtt volt egy nagy katasztrófához, ha a gázak meggyultak volna. Bizonyítékok mutatják, hogy ilyen esemény történt, mert a réteg megrepedezése tisztán látható. Minthogy Lót felesége késlekedve hátramaradt, feltehetően a levegőbe lövelt só kéregként vonta be őt.

A hettita nemzet, amelyet az Ószövetség 46-szor említ, egy másik célpontaja volt a hitetlenek gúnyolódásának. Más korabeli feljegyzések nem tartalmaznak erre a nemzetre vonatkozo utalásokat. Ezért sok tudós azt a következtetést vonta le, hogy ezt a Biblia íróinak kellett kitalálniok. A modern kutatás azonban kiderítette, hogy a hettiták az egyik legnagyobb nemzetet alkották a régi világban. A jelenlegi Törökországban nagy mennyiségű szobrot, emléktáblát, felíratot és művészetük egyéb bizonyítékait fedezték fel.

Egy másik bibliai történet, amely a támadások céltáblája volt, a Jerikó elfoglalásáról szoló beszámoló. Amikor Józsué Jerikó alá vonult, számára Isten szokatlan utasításokat adott. Neki és népének csendben kellett menetelni a város körül, egyszer egy nap, hat napon keresztül, a hetedik napon pedig hétszer. Ennek végeztével hatalmas kiabálásba kellett kitörniük, amint ezt megtették a város falai a földre omlottak, ezután Jozsué és népe behatolhattak, és a várost meghódították. Ezt követően Isten utasítására felégették a várost anélkül, hogy elöszőr kifosztották volna (Józs. 6).

Garstang profeszor anélkül, hogy a Biblia igazát bizonyítani kivánta volna, kutatásokat végzett a helyszinen. Meghökkenve fedezte fel, hogy a város úgy égett le, hogy előzőleg azt nem fosztották ki. Az elszenesedett maradványokból megállapította, hogy eredetileg búza, lencse vagy tészta volt. A város kivülről történő ostroma esetén a fal befele omlott volna, azonban eléggé különös módon, a falak - melyek 15 láb (4,5 m.) magasak és 10 láb (kb. 3 m.) vastagok voltak - kifele döltek le, úgy, hogy a támadók könnyen megmászhatták oket.

Ez csak néhány, a Bibliában található próféciák százai közül. Hogyan teljesedhettek be ennyire pontosan, egyetlen hibás részlet nélkül? Senki sem kisérelheti meg annak bebizonyítását, hogy ezeknek a próféciéknak bármelyikét a bekövetkezett esemény után írták. Soknál közülük döntő bizonyíték van arra, hogy hosszú idővel a bekövetkezett esemény előtt már leírták azokat.

A Biblia átvészelte a tűzet, a száműzetést, az emberek közönyét minden égtájról és minden időben. Mennyi halhatatlannak mondott művet hozott létre az emberi szellem a Biblia megszületésétől. Ezek meghaltak. A Biblia azonban él és az összes könyvek élén áll. Az a tény, hogy ez a sokszor holtá nyilvánított könyv még mindig él, bizonyíték arra nézve, hogy a Biblia nem olyan könyv mint a többi, hanem Isten Igéje. Minden emberi erőfeszítés, hogy hitelképtelenné tegyék, eredménytelennek bizonyult. A Biblia túléli ellenfeleit és tagadóit. Túlélt minden támadást, űldőztetést, és tilalmat. Bármely más könyv ilyen viszantagságok után már régen eltünt volna, de a Biblia tovább él; Isten igéje mindörökké megmarad.

A cinikus francia filozófus Voltaire írta a 18. század végén : Száz éven belűl a kereszténységet eltörlik, a Biblia egy elfeledt könyvé válik, és már csak a múzeumokban, vagy a régi könyvek gyűjteményében lesz fellelhető mint tanú vallomás az elmúlt generációk butaságáról. A valóságban ezen megfontolatlan nyilatkozat kiadásától száz évre a Biblia terjesztése oly méreteket öltött, mint soha azelőtt a világban, és abban a házban ahol Voltaire írta ezt a jóslást 1915- ben, most a genfi Bibliatársulat raktára található. Voltaire halott, de a Biblia él.

A Biblia terjesztése nem véletlenűl történik, és nem is valami vallásos mániákusok szeszélyes indulatai miatt, hanem azért mível ez jövendőlve volt és ennek be kell teljesednie, minden tiltó emberi rendelet ellenére. Szájhősök támadásait átvészelte, visszavervén támadásaikat. Azok ma már nincsenek de az ige él, szava élő és ható, élesebb minden kétélű fegyvernél. Emésztő tűz, és sziklazúzó pöröly, ki harcolhat ellene. Egyesek hitetlensége nem számolhatja fel, mások megvetése és gunyolódása nem csökkentheti értékét. Hitelességében csak azok kételkednek akik nem ismerik, akik nem olvasták, tanulmányozták…

Szózat szól: Kiálts! és monda: Mit kiáltsak? Minden test fű, és minden szépsége, mint a mező virága! Megszáradt a fű, elhullt a virág, ha az Úrnak szele fuvallt reá; bizony fű a nép. Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad ! ( Ésa.40:6-8)